;

Afganisztán;tüntetés;tálibok;elnyomás;női jogok;

- Jogaikért tüntető afgán nőket vertek meg a tálibok

Az afgán fővárosban, Kabulban tartott megmozduláson a a radikális iszlamisták a levegőbe lőttek, egyes nőket és újságírókat pedig megvertek.

Mintegy 40 nő tüntetett jogaiért az afgán fővárosban, Kabulban, a radikális iszlamista tálibok a levegőbe lőttek, és puskatussal vertek meg résztvevőket – írja a The Guardian.

A tiltakozók „munkát, kenyeret és szabadságot” skandálva az oktatási minisztérium épülete elé vonultak, a tálibok ezt követően pedig a levegőbe lőttek – jelentette az AFP francia hírügynökség tudósítója.

A közeli boltokban menedéket kereső egyes tüntetőket a radikális iszlamisták üldözőbe vettek, és puskatussal megverték őket.

Az AFP tudósítója szerint az elmúlt hónapok első női tüntetését nyomon követő egyes

újságírókat is megvertek a radikális iszlamisták.

A tüntetők „Augusztus 15. egy sötét nap”-feliratú (a tálibok 2021. augusztus 15-én foglalták el az afgán fővárost, Kabult – a szerk.) transzparenst tartottak a magasba, miközben a munkához és a politikai részvételhez való jogot követeltek maguknak. „Igazságot! Igazságot! Elegünk van abból, hogy semmibe vesznek minket” – skandálták a tiltakozó nők, akik közül többen tiltakozásul nem takarták el arcukat.

Az afgán női jogok korlátozása

A tavalyi hatalomátvételt követően a tálibok ígéretet tettek arra, hogy az előző, 1996-tól 2001-ig tartó uralmukhoz képest mérsékeltebb iszlamista kormányzást fognak folytatni. Ezt követően azonban számos korlátozó intézkedést hoztak, különösen a nőkkel szemben, lányok tízezreit zárták ki középiskolákból, a kormányzati munkát folytató számos nőnek pedig megtiltották, hogy visszatérjen munkahelyére. A nőknek ezenkívül tilos egyedül hosszú utat megtenniük, nyilvános területeket pedig csak külön, erre kijelölt napokon látogathatnak. Hibatulla Ahundzada molla legfelsőbb vezető pedig májusban elrendelte, hogy a nőknek a köztereken az egész testet elfedő ruházatban („ideális” esetben burkában) szabad csak megjelenniük.

Az egyik tüntető elmondása szerint a tálibok számos nő telefonját elkobozták.

A The Guardian megjegyzi, hogy míg a tálib hatóságok engedélyeztek, sőt, népszerűsítettek is az Egyesült Államok elleni tüntetéseket, semmilyen női tiltakozást sem engedélyeznek azóta, hogy tavaly augusztusban átvették a hatalmat a dél-ázsiai országban.

Bár Irán hivatalosan még nem reagált a világhírű indiai író elleni merénylet hírére, a Kajhán című keményvonalas iráni lap – amelynek főszerkesztőjét az Irán legfelsőbb vezetőjének számító Ali Hamenei ajatollah nevezi ki – azt írta, „meg kell csókolni a kezét annak az embernek, aki eltörte Isten ellenségének nyakát”.