üzemanyag;benzin;nyereség;MOL;2022;második negyedév;

- A 480-as hatósági ár nem volt akadály, megdöbbentő milliárdos nyereségeső hullott a Molra

Az olajcsoport nyeresége a profitapasztó 480-as üzemanyagár-korlát és extra adók ellenére, az országos üzemanyag-ellátási válság közepette az égbe szökött. Míg a cég az eredményt alapvetően a jó munkával indokolta, elemzők a fő okot az olcsó orosz olajban látják.

Mintha mi se történt volna – 480-as ársapka, különadók –: a Mol újfent sorra szállítja a nyereségrekordokat. Az olajcsoport a második negyedévben - nemzetközi számviteli elvek szerint - 249 milliárd forintos nettó eredményt ért el. Ez harmadával haladja meg a társaság három évtizedes történelme során addig nem látott, tavalyi második negyedévi nyereséget. Ugyanez az eredménytípus az első fél évre 388 milliárd forint, ami 40 százalékkal fejeli meg a tavalyi év hasonló időszakában beállt eddigi rekordot.

A nyereségeső már csak azért is megdöbbentő, mert a Molt – a többi hazai üzemanyagcéggel együtt – a jóval magasabb piaci árak miatt nagy mértékben sújtja a tavaly november, illetve ez év február vége óta érvényes, 480 forintos kis- és nagykereskedelmi üzemanyagár-korlát. Ezt további százmilliárdokkal tetézi a kiskereskedelmi, illetve a több százmilliárdos ágazati különadó. Utóbbi elvonás jó részét a kormány bevallottan, kizárólag a Moltól vasalja be. Mindeközben, nem mellesleg, a cég százhalombattai finomítójának karbantartása, valamint különböző, úgymond egyéb, összeadódó hatások miatt az ország éppenséggel soha nem látott benzin- és gázolajhiánnyal néz farkasszemet. Immár a hazai kutak mindegyikén száz liter alatt korlátozzák az egy ügyletben, illetve egy vevőnek egy nap kiadható mennyiséget. De számos töltőállomáson hosszabb-rövidebb ideig egyáltalán nem kapható üzemanyag.

Ehhez képest a Mol szöveges jelentése a sikerek tekintetében feltűnően szemérmes, sőt, szinte borús hangulatú. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint „nehéz idők” járnak: 2022 második negyede példa nélküli bizonytalanságot hozott a világ energiaiparában. Legfontosabb feladatuknak az ellátás biztonságának fenntartását tekintik. (Mindazonáltal ezt a lécet az olajcsoport a jelek szerint most nem is képes átugrani.) A Kelet-Közép-Európa szerte tapasztalható állami beavatkozás ugyanakkor erőteljes nyomást gyakorol a csoport pénzügyeire és működésére egyaránt – teszi hozzá. Mindezek ellenére „képesek terveiknek megfelelő teljesítményre”; a 2030-as stratégiájukban kijelölt célok elérését a szabályozói változások sem befolyásolják – írja a csoport első embere.

Szárnyal az EBITDA-eredmény is

A második negyedévben a társaságcsoport 484 milliárdos, a befektetők és a Mol által is szívesebben idézett, újbeszerzési árakkal becsült, tiszta, kamat-, adófizetés és amortizációs levonások előtti (EBITDA-) eredményt ért el. Ez szintén rekord. Az első fél év során a tétel 755 milliárd forintra jön ki, ami 63 (!) százalékkal haladja meg a 2021-ben elért eddigi, első fél éves rekordot.

A csoport a második negyed év során 2491 milliárdos bevételt ért el, amire „természetesen” szintén nem akadt példa eddig sem a második negyed évek, sem bármely negyed év során.

A vártnál magasabb eredmények nyomán a társaság 2022-re vonatkozó eddigi, 2,8 milliárdos EBITDA-tervét 3,3 milliárd dollárra emelte.

A különböző üzletágak eredményei közül a leginkább szembeötlő a finomítás-kereskedelem 308 milliárdos, említett típusú EBITDÁ-ja, ami a tavalyi, párhuzamos adat közel két és félszerese és természetesen szintén rekord. A 480-as nagykereskedelmi ársapka és a - több százmilliárdos - különadó ugyanis elsősorban ezt a területet sújtja. Ráadásul az – elsősorban Tiszaújvárosra összpontosuló - petrolkémia is lefelé húzta az üzletág eredményét. Elemzők szerint ugyanakkor a Mol kiugró eredménye egyértelműen azon alapszik, hogy változatlanul zömmel orosz nyersolajat vásárolnak, ami a Moszkvával szembeni, Ukrajna lerohanása miatti nemzetközi kereskedelmi korlátozások hatására jóval olcsóbb a világ egyéb nyersolajfajtáinál, így különösen az Európában irányadó, Brent típusú termék tőzsdei áránál. (A Mol ebbéli jogának megtartásáért Orbán Viktor éles vitákat vállalt az Európai Bizottsággal.) Emiatt ugyanis a „finomítói árrés”, vagyis a beszerzett nyersolaj és a belőle készült termékek eladási ára közötti különbség a korábbiak többszörösére nőtt. Ez a hatást ugyanakkor a Mol jelentésében kevéssé hangsúlyosan, csupán az apró betűs részekben említik „az Ural differencál növekedéseként”.

A kútértékesítést is magába foglaló úgynevezett „fogyasztói szolgáltatások”-üzletág ugyanakkor már látványosabban megérezte a 480-as árkorlát hatását: itt a negyed éves EBITDA 72 százalékkal közel 17 milliárdra csökkent. Ezt a nálunk és a térség több államában bevezetett üzemanyagár-korláttal magyarázzák, ami ráadásul keresletugrást hozott.

A szénhidrogén-kutatás és -termelés a második negyed év során 208 milliárdos EBITDÁ-t ért el, ami a tavalyi év hasonló időszakának értékét két és félszeresen haladja meg. Ezt az olaj és a gáz tőzsdei árának megugrásával magyarázzák. Ráadásul eközben kitermelésük 6 százalékkal, napi 92 ezer hordó-egyenértékre csökkent. A gázszállítás nyeresége 33 százalékkal 5,5 milliárd forintra csökkent, amit a „gázpiaci környezettel” magyaráznak. Mindazonáltal az üzletág első fél évi eredménye már megegyezik az előző év hasonló időszakában mérttel.

A kormány adta, a kormány is veszi el

A kormány nem különösebben köntörfalaz a Molra kivetett különadó kapcsán: július végi rendeletével a júniusban meghatározott 25 százalékról máris 40 százalékra emelte azt az arányt, amennyit a Molnak a költségvetésbe kell fizetnie a Brent-típusú olajnak az orosz nyersanyaghoz képest mért ártöbbletén elért nyereségéből. Ez elemzők szerint több százmilliárdos tétel. (Ennek a második negyed évre eső hányada „mérsékelte” tehát az érintett Mol-üzletág azonos időszakra eső, 308 milliárdos, rekordszintű EBITDA-nyereségét.) A többletbevételből a kormány a „rezsivédelmi alapot” tölti fel – fogalmazott kérdésre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt szombati, energiakérdéseket taglaló, „rendkívüli” kormányinfón. Szerinte erre az ad lehetőséget, hogy a Mol immár a cégautóknak is piaci áron adhatja az üzemanyagot. A 480-as hatósági ár a Brent és az Ural típusú nyersolaj árkülönbözete miatt tartható fenn; a kormány azzal él, vagy ha úgy tetszik, él vissza, hogy ez egy nagy magyar térségi multi kárára megtehető – fűzte hozzá.

A jelentés emlékeztet, hogy a Mol július 15-én, 2023. július 1-i kezdettel, 35 éves koncessziós jogot nyert a magyar államtól az évi mintegy 5 millió tonna települési szilárd hulladék begyűjtésére és kezelésére. Ez a csoport tevékenységéhez „innovatív üzletágak és szolgáltatások” néven illeszkedik.

Tegnap a befektetők kevéssé díjazták az újabb rekordosztalékkal kecsegtető pénzesőt: a nap végére a Mol-papír 3,3 százalékkal esett és 2900 forinton zárt, miközben a többi úgynevezett blue chip részvény árfolyama emelkedett.

A Balatonnál súlyos ellátási nehézségek várhatók

Munkatársunk tegnap Budapesten az egyik XVI. kerületi Mol kútnál már nem tudott az ársapkás 95-ösből tankolni, mert elfogyott. A Mol a nagy keresletet jelölte meg az átmenetinek nevezett hiány okaként. A tanácstalan autóstársakkal együtt a kútfejre kiragasztott táblázatból nézte ki, hogy a tankolásra szánt összegből más, piaci árú üzemanyagból mennyit tankolhat. A százhalombattai finomító karbantartása, valamint a 480-as ársapka fenntartása miatt a következő hetek döntőek lesznek az országos üzemanyagellátás szempontjából – nyilatkozta néhány napja Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu nevű portál ügyvezetője az RTL Klubnak. A Balaton térségében például a teljes üzemanyag-hiányon sem csodálkozna. A kereslet visszafogására tett kisérletként értékelhető az az intézkedés, hogy augusztustól nemcsak, hogy egy forgalmi engedéllyel naponta legfeljebb 50 liter ársapkás üzemanyag tankolható a Mol-kutakon, de az 50 litertől függetlenül is egyanazon autóval tényleg csak napi egyszer vásárolható kedvezményes árú nafta. A második kísérletkor már piaci árat számolna fel a rendszer - írja a 24.hu olvasói tapasztalatokra hivatkozva.

M. I. - T. A.

Indul a biztonsági készletek kitárolása

Szerdán megkezdődött az ország biztonsági készleteiből a kormány által felszabadított 184 millió liter gázolaj átadása az azt igénylő kútcégeknek – közölte a 444.hu-val az illetékes Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ). Igényt a jogosult olajtársaságok harmada nyújtott be. A szervezetnek a készleteket 292,6 forintos áron kell értékesítenie. A kormány az ezen keletkező extraprofitot a különadó megemelésével vonja el – írta korábban a Hvg.hu. A felszabadított mennyiség a dízel-, illetve finomítás-kész nyersolaj-készletek negyede, amit a kabinet a karbantartás alatt álló százhalombattai finomító termelésének pótlására szabadít fel.