Az első negyedévben országos szinten a lakásárak az előző negyedhez képest 4,4, az előző évhez mérten pedig 20,1 százalékkal voltak magasabbak. Az áremelkedést a vidéki városok és Budapest húzta: a fővárosban az előző negyedhez mérten 7 százalékkal a vidéki városokban pedig 8,4 százalékkal nőttek az árak, ez éves szinten 16, illetve közel 25 százalékos áremelkedés. Eközben községekben január-márciusban már négy százalékkal olcsóbban lehet lakást, házat venni, így az áremelkedési ebben a szegmensben 14 százalékra mérséklődött. Az MNB árindexének történetében utoljára négy éve volt arra példa, hogy árcsökkenést mérjenek. Egy negyedév alapján azonban nem szabad még semmilyen következtetés levonni, de a kormányzati megszorítások, a rezsiköltségek jelentős emelése miatt szinte biztos, hogy a következő negyedévekben még fogunk csökkenő árindexeket látni, és nem csupán a kistelepüléséken.
Albérletpiacon régi-új szempont rezsielőny
A várakozásoknak megfelelően felélénkült az országos albérletpiac, miután a múlt csütörtökön kiderültek a felvételi ponthatárok. Arra is számítani lehetett, hogy az új rezsiszabályozás - amely szerint az átlag feletti áram- és gázfogyasztásra magasabb tarifa vonatkozik - az alacsonyabb fogyasztású új vagy újszerű kiadó lakóingatlanok felé terelik a bérlőket. A legtöbb esetben ezek magasabb bérleti díjjal vehetők ki, ám az alacsonyabb fenntartási költségek miatt érdemes lehet ezt a prémiumot kifizetnie a bérlőknek, mert az összes lakhatásra fordított kiadás így kisebb lehet - mondta Balogh László az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Budapesten az új építésű, újszerű vagy korszerűsített albérletek átlagos bérleti díja július utolsó napjaiban 200 ezer forint volt, szemben a közepes állapotban lévő lakásokra jellemző 150 ezer forinttal. Tehát előbbieknek 50 ezer forintos rezsielőnyben kell lenniük havonta, hogy megérje a magasabb bérleti díj – tette hozzá.
Éves szinten valamennyi régió városaiban jelentősen emelkedtek a lakásárak 2022 első negyedévében. A közép- és dél-dunántúli régióban 27,9 és 27,6 százalékkal, a nyugat-dunántúli régióban pedig 21,2 százalékkal nőttek a lakásárak. Az Észak-Alföldön 26,9, míg a dél-alföldi régióban 22,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető. A legalacsonyabb lakásár-dinamika az észak-magyarországi régió városait jellemezte, mintegy20,5 százalékos áremelkedéssel. Negyedéves alapon valamennyi régió városaiban 6százalékot meghaladó lakásár emelkedés volt. Az MNB a közép-magyarországi régióra nem számított árindexet az alacsony tranzakciószám miatt.
