– Nyáron könnyű utakat lezárni, forgalmat terelni, villamospályákat építeni, közműveket cserélni. De az iskolakezdésre mindent be kell fejezni, különben eljön a népítélet – mondja fel a régi axiómát Erő Zoltán, Budapest főépítésze a pesti alsó rakpart lezárására, illetve a város forgalomcsillapítására vonatkozó kérdésünkre. A nyári szüneten túlnyúló beavatkozásokat szerinte csak jól tervezetten, Budapest egész közlekedési rendszerére figyelemmel lehet bevezetni, hiszen az autósforgalomnak csupán egy kis része „párolog el”, a nagyobb kapacitásszűkítés zavarokat, túlterhelést okozhat a főváros más útjain, miközben persze a zöldítés vágya egyre erősebb. A főépítész szerint a rakpartvita része annak a közlekedési szemléletváltásnak, amely az európai nagyvárosok után Budapesten is megjelent. A vélemények – esetenként heves - ütközését szükségszerűnek tartja. Jó megoldást szerinte egy Budapest egészére kigondolt átfogó forgalomcsillapítási terv jelenthet, amelyhez a Budapesti Közlekedési Központban (BKK) már rajzolják is a térképet.
A BKK-ból annyit sikerült kicsikarni, hogy valóban készül egy Budapest egészére érvényes forgalomcsillapítási koncepció, amelyhez egyelőre a kerületektől gyűjtik be a javaslatokat. Ezeket összegyúrva készülhet el az átfogó stratégia. Arról, hogy ez a munka előrébb tarthat, a budavári polgármestertől, V. Naszályi Mártától értesültünk, akit az I. kerületi önkormányzat határozatban kért fel a Palota úton június közepén közműépítés miatt bevezetett magasságkorlátozás véglegesítését – gyakorlatilag a turistabuszok budai Várból való kitiltását – célzó javaslat közgyűlési beterjesztésére. Mint kiderült, ehhez nincs szükség önálló indítványra, mivel a Fővárosi Közgyűlés akár már az augusztus végi ülésén tárgyalhatja a védett övezetekről szóló előterjesztést. Ebbe illesztenék be a várba belépő buszok magassági korlátozására vonatkozó passzust.
De lehet, hogy mégis szükség lesz a külön javaslatra. A fővárosi önkormányzat ugyanis azt válaszolta a Népszavának, hogy „az elmúlt években indított forgalomcsillapítási mintaprojektek tapasztalatait is felhasználva a BKK még idén ősszel elkészíti a vonatkozó átfogó stratégiát.
A konkrét intézkedéseket is tartalmazó előterjesztés idén év végéig kerülhet a Fővárosi Közgyűlés elé”. Márpedig a Palota úti magasságkorlátozást szeptember végén feloldják.
Politikai szempontból érthetőnek tűnik az óvatosság, különösen akkor, ha az előterjesztésben olyan jelentős, a város egészére ható forgalmirend-változások szerepelnek majd, mint a dunai szállodahajózást újragondolásra késztető vári tiltás, vagy a várost átszelő, észak-déli irányú autósközlekedést új irányba terelő pesti rakpartlezárás, ami Karácsony Gergely főpolgármester szerint 2023-tól vezetnének be, illetve a 30 km/ órás sebességkorlátozás a belvárosban. Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere már be is jelentette, hogy „Terézváros minden utcájában, ahol nem jár BKK-járat, 30-as sebességkorlátozást vezetnek be, amit fizikai korlátokkal is biztosítani fognak.” A kerületvezető Graz-ot hozza fel példaként, ahol egy hasonló intézkedés után átlagosan három decibellel lett csöndesebb a város, a nitrogén-oxid-koncentráció negyedével esett vissza, a gyalogos és biciklis közlekedés pedig vonzóbb alternatívává vált.
A kerület további részleteket firtató kérdésünkre csupán annyit válaszolt, hogy az önkormányzat elkötelezett a forgalomcsillapítás mellett, ezért a saját kezdeményezéseik mellett a fővárosi javaslatokat (például a körúti biciklisáv) is támogatják, de üdvözölnék többek között a városligeti Kós Károly sétány lezárását is.
A beharangozott terézvárosi sebességkorlátozás korántsem új felvetés. A Fővárosi Közgyűlés napirendjén már két évvel ezelőtt szerepelt egy előterjesztés, amely az egyedi utcakijelölések helyett a teljes városra érvényes forgalomcsillapítási terv szerinti csökkentett sebességű zónák kijelölését javasolta: fő-, illetve BKV-járatok által érintett utakon általánosan az 50 km/óra, a mellékutcákban 30 km/óra, a lakópihenő övezetekben pedig 20 km/óra sebességhatárral. Ezenfelül több egyirányú utca kialakítását, az átmenő forgalom menekülőútjainak forgalomtechnikai eszközökkel való felszámolását, szűkebb sávokat, járdaszintre emelt gyalogos átkelőhelyeket, közösen használt útfelületeket, illetve jelzőlámpás kapacitásszabályozást javasoltak. Az előterjesztést a koronavírus járvány miatt nem tárgyalta a közgyűlés, de Karácsony Gergely főpolgármester a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve elfogadta az indítványt. Ezt követően több kerületben (III., V., VI., VII., VIII., IX. és XI.) tizenöt helyszínen elindultak – a főváros által fentebb hivatkozott – mintaprojektek.
Bár a készülő forgalomcsillapítási tervekről nem hallott a XIII. kerületi önkormányzat, de Újlipótvárosban már évek óta 30 km/órás korlátozás van érvényben a BKV által nem érintett utcákon. Nem tud az új tervekről az V. kerület sem, de ettől függetlenül évek óta dolgoznak az ott élőket terhelő átmenő forgalom csillapításáért. Erősen nehezményezik ugyanakkor, hogy a főváros tavaly a megkérdezésük nélkül eresztette a Belvárosra a Szent István körúton keresztül a rakpart forgalmát. Egyelőre a rakpart lezárási tervről sem egyeztettek velük.
Józsefvárosban még idén elkészül ideiglenes elemekkel a Magdolna, Népszínház és Csarnok negyed, valamint a Tisztviselőtelep forgalomcsillapítása és a Százados negyed tervei, jövőre pedig a Corvin, Losonci és Orczy negyedek következnek. Az egyik legfontosabb forgalmi változás a 30 km/óra sebességű övezetek kialakítása a főútvonalakon kívül, ezenfelül útszakaszokat zárnának le, illetve egyirányúsítanának, esetenként szűkítenék az útpálya szélességét. Ahogy forgalomcsillapítási tervükben írják: „minden helyszín elérhető lesz autóval Józsefvárosban, de csak akkor, ha jól megtervezi a sofőr az útját.”
A VII. kerületi önkormányzat már tavaly felvetette, hogy védett övezetté nyilvánítaná Belső-Erzsébetvárost, ahová csak az ott lakók, vállalkozások, üzletek, éttermek működését biztosító áruszállítók hajthatnának be. A tervről intenzív tárgyalásba kezdtek a fővárossal, a BKK-val, a Budapest Közúttal. „Nincs még döntés az ügyben, a két említett szakmai szervezet álláspontja finoman szólva sem azonos” – válaszolta a Népszava kérdésére Niedermüller Péter (DK) erzsébetvárosi polgármester, akitől azt is megtudtuk, hogy a VI., VII. és a VIII. kerület összehangoltan, egységes rendszerben vezetné be a 30 km/órás sebességkorlátozást. De szerinte Soproni Tamás kissé előreszaladt a közléssel. A politikai akarat ugyan megvan és egységes, de az érintett kerületek eltérő adottságai miatt további egyeztetésekre van szükség a szakmai szervezetek bevonásával és még arról sincs döntés, hogy miként érinti ez a kerületben lévő fővárosi kezelésű utakat.
Választási ígéret: a rakparti sétány
– A karácsonyi vásárt is oda tervezném. Egy autómentes rakpart teret ad szabadtéri kiállításokra, koncertekre vagy bármi másra – írja a pesti alsó rakpart közösségi vitára bocsátott terveihez hozzászólók egyike. Az ötlet a három emblematikus fővárosi köztér állami einstandja után különösen időszerű, hiszen a fővárosi adventi vásárok hagyományos színterének számító Vörösmarty teret várhatóan a kormánypárti vezetésű belvárosi önkormányzat foglalja majd le.
A pesti rakpart lezárásának nagy hullámokat vert kavicsát Karácsony Gergely főpolgármester dobta be a választások utáni politikai állóvízbe, kijelentve: 2023-ban lezárják az autósok előtt a pesti alsó rakpartot, és átadják a gyalogosoknak. (A rakpart gyalogos fejlesztése fontos része volt a választási programjának). Egy ezer fős reprezentatív közvélemény-kutatásra hivatkozva állította, hogy a fővárosiak támogatják a döntést. Déri Tibor, Újpest momentumos polgármestere már a fentiekről szóló főpolgármesteri fb-poszt alatt jelezte, hogy „nem repes a boldogságtól”. Szerinte legalább azt meg kellene várni, hogy befejeződjön az M3-as metró rekonstrukciója és körbeérjen az M0-s. Utóbbi nagyon távolinak tűnik, de a metrófelújítás jövőre véget ér. Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnök júniusban a Városért Egyesület szervezte kerekasztal-beszélgetésen meg is ígérte, hogy legkorábban 2023 közepén folytatódik a rakpart fejlesztése, amikor megnyitják a 3-as metró középső szakaszát is. Olyan kompromisszumos megoldást kell találni szerinte, ami a „legértékesebb” részeken a „leggyalogosabb” megoldást tudja biztosítani, miközben az a közlekedés szempontjából a legkevésbé érzékeny változatot jelenti. A teljes gyalogos szakaszt a Lánchíd és az Erzsébet között lehetne kialakítani. A Magyar Autóklub a beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy az alsó rakpartokon óránként és irányonként körülbelül 1000-1200 autó halad át, amelynek 50-60 százalékát az agglomerációból érkező járművek foglalják le, mivel nincs elég P+R parkoló.
