Meglepő fordulat állt be az Orbán-kormány euróhoz való viszonyában: a hét végén Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon jelentette be, hogy a kormány döntése szerint a cégek a társasági adó és helyi adó kötelezettségüket a jövőben már nem csak forintban, hanem euróban és a dollárban is teljesíthetik.
A pénzügyminiszter adókönnyítésről beszélt – vagyis ez nem adócsökkentés –, és azoknak a cégeknek jelent előnyt, amelyek a bevételei szinte kizárólag devizában keletkeznek. A jogszabály még nem jelent meg, illetve a bevezetéssel kapcsolatos határidőkre, részletekre vonatkozó kérdéseinkre sem az adóshatáság, sem a Pénzügyminisztérium nem válaszolt.
A lopakodó euróizálódás - vagyis a forint lecserélése euróra az eurózónához való csatlakozás nélkül -, látszólag előzmény nélküli, hisz az Orbán-kormány még melegalakulásakor kizárta annak lehetőségét, hogy a távoli jövőben a forintot felváltsa az euró.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még májusban – kinevezése előtti meghallgatásán – úgy fogalmazott, hogy a magyar euró „rövid és középtávon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja.” Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanekkor politikusabban fogalmazott: az euróbevezetés ugyan egy fontos cél, de önmagában a magyar euró nem megoldás. A gazdaságpolitika fontos célja kell legyen, hogy az euróbevezetés céljai teljesüljenek – tette hozzá a pénzügyminiszter májusi meghallgatásán.
A most bejelentett adóintézkedések a multicégeket és azt a mintegy 50-100 hazai tulajdonú vállalkozást érintheti kedvezően, amelyek magas exportbevétellel rendelkeznek, ugyanis ezek megszabadulhatnak az átváltatási költségektől és a feketeárfolyamtól – nyilatkozta a Népszavának Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a devizaadózással közvetlenül nyer az állam, hisz a deviza-adóbevételek végső soron a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékait növelik, ugyanis az állam számára az MNB végzi a devizaműveleteket. A jegybank devizatartaléka ráadásul régiós összehasonlításban nem túl magas, amit az esetleges forintpiaci intervenciók még apaszthattak is - tette hozzá a kutató. Palócz szerint ennek ellenére nem érdemes túlzott reményeket táplálni az euróizálódással kapcsolatban, ugyanis mivel az euró bevezetésére középtávon sincs komoly esély, így a mindennapi életben, széles körben nem fog elterjedni az euró használata.
Nagy Márton fején találta a szöget májusi meghallgatásán, ahol arról beszélt, hogy az euróbevezetés nem opció Magyarország számára, ugyanis
egyetlen bevezetési kritériumot sem teljesítünk az Európai Központi Bank idén júniusban publikált konvergenciajelentése szerint.
Pedig igény lenne a magyar euróra, még ha arra most valóban nem is érett a hazai gazdaság. Az Eurobarométer áprilisi felmérése szerint a magyarok 69 százaléka támogatná az euró bevezetését, ez a második legmagasabb arány az uniós tagállamok között, amelyek még nem vezették be az eurót. A magyaroknál csak a románok (77 százalék) szeretnék jobban az eurót.
Horvátország 2023. január 1-én bevezeti az eurót, Magyarországon még céldátum sincsMagyarországon a magas infláció és költségvetési hiány, valamint az államadósság szintje kizárja az euró bevezetését, de nem teljesítjük az elvárásokat a kamatokban sem, amelyek már akkor lényegesen magasabbak voltak az elvárásoknál, azóta pedig az MNB drasztikus kamatemeléseket hajtott végre. Az EKB jelentése szerint Magyarországnak esélye sincs az eurózónához való csatlakozásra, hacsak a következő években nem kezd szerkezeti reformokba és nem stabilizálja a gazdaságát. Vagyis az eurózónához az évtized végéig esély sincs a csatlakozásra, ennek ellenére az euró használata a mindennapi életbe egyre szélesebb körben elfogadott lehet, aminek jelentős lökést adott a forint elmúlt fél évben bekövetkezett 8,5, illetve egy év alatt "elért" 11,5 százalékos leértékelődése. Ennek egyik jele a kormány ama döntése, hogy dollárban és euróban is elfogad adóbefizetéseket.
Munkabér euróban - kivételekkel
A lopakodó euróbevezetést támogatná, ha bérek egy részét az alkalmazottak nem forintban kapnák. Erre a magas forintinfláció miatt a multicégek munkavállalóinál is felmerült az igény, sőt a devizabevételek ezt elvileg lehetővé is tennék, ám ennek komoly gátat szab A munka törvénykönyve – derül ki a PwC Magyarország kommentárjából. A munka törvénykönyve szerint a munkabért a munkáltatóknak forintban kell megállapítani és kifizetni a dolgozók részére. Mivel a rendelkezés általános jellegű, ez mind az alapbérre, a pótlékokra, valamint a jutalomra és prémiumra is alkalmazandó. A jogszabály azonban tartalmaz kivételeket. Amennyiben például vezető beosztású munkavállalóról van szó, vagy a munkavállaló a munkáját részben vagy egészben külföldön végzi, úgy a munkabér más devizában is adható. Ha a munkaviszonyban van külföldi elem, például a Magyarországon dolgozó munkavállaló nem magyar állampolgárságú, akkor szintén van arra lehetőség, hogy a felek a magyar jog szabályai alól kiszerződjenek, és a munkabért a munkavállaló állampolgársága szerinti devizában folyósítsák – mondta . Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
Üzleti gyakorlat
Az irodapiacon már évek óta megszokott, hogy a bérleti díjakat a kiadók és bérlők euróban állapítják meg ezzel kiküszöbölik az árfolyamkockázatokat, ráadásul a nagy bérlők többségének a bevételei amúgy is devizában keletkeznek. Az elmúlt hónapokban az hirdetések között is egyre gyakrabban lehet találkozni olyan hirdetésekkel, amelyekben már a vételárat nem forintban, hanem euróban szabják meg. Az elmúlt hónapokban más ágazatokban is megjelent lopakodó euróizálódás. A Reuters e témában készült magyarországi összefoglalója szerint a reálgazdaságban is egyre többen térnek át a forintról az euróban való szerződésre. A hírügynökségnek nyilatkozó kis informatikai cég vezetője Deim Ágoston elmondta, hogy márciusban váltott át a devizás árazásra, amikor a euró átesett a 400 forintos lélektani határon. Míg egy évvel ezelőtt a cég még ritkán adott ki eurós ajánlatokat, addig idén a forgalom mintegy felét így realizálták. Amikor nem lehet megmondani, hogy alakul egy nap múlva az euró-forint keresztárfolyam, és egy hónapos határidővel kell ajánlatot tenni, olyankor a forintban való üzletkötés kockázata túlságosan magas – tette hozzá a cégvezető. Egy másik informatikai cég vezetője arról beszélt, hogy az üzleti szférában már az euróban való szerződés alapkövetelmény, csak a kormányzati megrendelések esetében adnak forintban ajánlatot.
