Mind a MÁV-csoport vezetői, mind a vasútnál dolgozók érdekeit védő más szakszervezetek vitatják, hogy a mozdonyvezetőknek egy márciusi megállapodás alapján több pénz járna, mint a hivatalosan a júliusi vasutasnapra adott bruttó 230 ezer forint, amit a MÁV-START úgynevezett „utazó munkaköreiben” dolgozók, vagyis mozdonyvezetők, jegyvizsgálók esetében további 70 ezer forinttal egészítenek ki.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának címzett levélben is megerősítette azt a lapunknak tett múlt heti nyilatkozatát, hogy a március 10. éjféltől meghirdetett sztrájkjuk azért maradt el, mert előző nap megállapodást írtak alá Homolya Róbert akkori cégvezetővel. Barsi Balázs, a szakszervezet elnöke azt írta a szervezet honlapján is olvasható értékelésben, hogy „a munkaügyi kapcsolatok terén példátlan módon” most a MÁV Zrt. és a MÁV-START Zrt. nem akarja teljesíteni a 9833-1/2022/MAV jelzéssel iktatott megállapodást, ami alapján júliusban egyszeri bruttó 300 ezer forint járna minden mozdonyvezetőnek, motorvonat-vezetőnek és Flirt motorvonat-vezetőnek, mégpedig úgy, hogy ezen felül a vállalatcsoport minden dolgozójának nyújtott egyéb évközi kifizetések is megilletnék őket.
Ezt vitatja Pafféri Zoltán új elnök-vezérigazgató, azt pedig különösen sérelmezi, hogy ha nem fizetnek, a szakszervezet kész visszatérni a sztrájkkészültség felméréséig, hiszen márciusban jogerős bírósági határozattal rendelkeztek a tervezett munkabeszüntetés jogszerűségéről. Most más helyzet van ugyan, de a Fővárosi Törvényszék és a Kúria érdekvédőknek kedvező döntése azt mutatja, nem lehet kizárni egy sztrájkot a vasúttársaságnál.
Az év elején a MOSZ arra hivatkozva kérte bruttó 454 ezer forint egyszeri kifizetését, hogy 2021-ben nulla százalékos béremelést kaptak a cég dolgozói, bérük vásárlóértéke az egyéb juttatások ellenére csökkent. Idén az ágazat legnagyobb érdekvédő csoportja, a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) egyszeri 100 ezer forintos bruttó összeget kért vasutasnapra minden vasúti dolgozónak, ám a kormány a gazdaság rossz állapotára és a szomszédban dúló harcokra hivatkozva megtagadta az igény teljesítését. Csak abban tudtak megállapodni, hogy az év végén esedékes hűségpénz nagyobb részének kifizetését előre hozzák, év végén pedig a nagyjából kétezer hiányzó munkavállaló megmaradt bérét is hozzáteszik a maradék szétosztható pénzhez. Most bruttó 230 ezer forintot kapnak a cégcsoport dolgozói, év végén nagyjából bruttó 200 ezerre számíthatnak.
Erre hivatkozik a MÁV Kommunikációs Igazgatósága, amikor lapunknak küldött levelében azt írja: „a MÁV-VOLÁN-csoport értelmezhetetlennek tartja a Mozdonyvezetők Szakszervezetének sztrájkfenyegetését, mivel a vasúttársaság a szakszervezetekkel kötött megállapodásait az eddigiekben is betartotta, és a jövőben is betartja. Ennek megfelelően részesülhet júliusban előrehozott, egyszeri, egyösszegű kifizetésben a vállalatcsoport minden munkavállalója, köztük a mozdonyvezetők is”.
Az ügy további pikantériája, hogy a vasútnál működő szakszervezetek közül legtöbb taggal rendelkező Vasutasok Szakszervezete (VSZ) elnöke is kétkedve fogadja a mozdonyvezetők különalkuját. Meleg János azt nyilatkozta a Népszavának: reméli, hogy nincs ilyen megállapodás. Nem sajnálja a pénzt a mozdonyvezetőktől, de gyűjtőszakszervezetként nekik és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) sok nagyon alacsony jövedelmű tagjuk van, az ő felzárkóztatásukat tekintik legfontosabb feladatuknak. Elérték, hogy idén januárban a bruttó 400 ezer forint alatt keresők ne a cégcsoport hároméves bérmegállapodásában szereplő 10 százalékos emelést kapják, hanem 15 százalékot. Meleg János szerint ez egyben azt is jelenti, hogy hosszú ideje ez az első év, amikor a mozdonyvezetők nem jártak jól a cég többi dolgozójának rovására, megérti tehát szakszervezetük követelését, de – mint mondta – egyenlő feltételeket várnak minden munkavállalónak, a különalkuk ideje lejárt.
Átverik a mozdonyvezetőket, a MÁV az aláírt megállapodás ellenére nem akarja kifizetni a pluszpénzt