A legtöbben az élelmiszerárak növekedését (60 százalék) és a rezsiárak emelkedését (57 százalék) jelölték meg olyan problémaként, amely a válaszadókat „nagyon súlyosan fogja érinteni” az elkövetkező évben. A nyugdíjak és fizetések vásárlóerejének csökkenéséről 49 százalék, a megtakarítások csökkenéséről 43 százalék, általában a megélhetésről 30 százalék állította ugyanezt. A munkanélküliséget ugyanakkor csupán 8 százalék említette a súlyos problémák sorában – derül ki abból a felmérésből, amit a Publicus Intézet készített a Népszava megbízásából.
Markáns eltérés mutatkozik a kormánypártiak és az ellenzékiek véleménye között. Az adatokból ugyanakkor kitűnik: a kormány hiába igyekszik azzal nyugtatni az embereket, hogy csak a lakosság negyede fog magasabb rezsiszámlát fizetni, a többség úgy gondolja, kárvallottja lesz az intézkedésnek.
A relatív többség (47 százalék) úgy tapasztalja, hogy az áremelkedés mértéke tavalyhoz képest a 30 százalékot is meghaladja. Átlagosan 44 százalékos inflációt érzékelnek az emberek (júniusban ez a szám 33 százalék volt.) A megkérdezettek közel harmada az előttünk álló évben is hasonló mértékű áremelkedésre számít.
A kérdésre, hogy ki vagy mi felelős a nagy áremelkedésért, az inflációért, 31 százalék válaszolta azt, hogy „nagyobb mértékben a háború a felelős, kisebb mértékben a kormány gazdaságpolitikája”. Ennél valamivel többen vannak azok (34 százalék), akik szerint „nagyobb mértékben a kormány gazdaságpolitikája a felelős, kisebb mértékben az ukrajnai háború”. További 29 százalék véli úgy, hogy „egyenlő arányban felelősek”.
Megoszlanak a vélemények arról, mennyire lenne jó ötlet, hogy a kormány segítséget kérjen a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Világbanktól. Ezt 32 százalék támogatná, 8 százalék inkább támogatná, ellenben 37 százalék nem támogatná, 11 százalék inkább nem támogatná (13 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni).
A Publicus egyik kérdése arra vonatkozott, hogy a háztartásokban használt gázt és a villanyt csak az átlagfogyasztás mértékéig támogatja az állam, a többi fogyasztásért piaci árat kell fizetniük az embereknek. Az összes megkérdezett 25 százaléka egyetért ezzel, 10 százaléka inkább egyetért, míg 48 százalék nem ért egyet, 14 százalék inkább nem ért egyet. A politikai preferenciák ezúttal is meghatározók. Az ellenzékiek jóval magasabb arányban utasítják el az intézkedést: ezen a téren a bizonytalanok az ellenzéki álláspontot erősítik.
Ahogyan már korábban is kiderült, a többség azzal kalkulál, hogy háztartásában a gáz- és villanyfogyasztás túllépi majd a támogatott mértéket. Ezen belül 61 százalék jelölte meg a gázt, 81 százalék pedig a villanyt. Az érintettek nagyjából negyede úgy számol, hogy nagymértékben (legalább 50 százalékkal) fogja túllépni a fogyasztási limitet. Ebben a körben 47 százalék felelte azt, hogy nagy nehézséget okoz majd a számlák kifizetése. Közben elenyészően kevesen vannak azok, akik jelentősen vissza tudják fogni az energiafogyasztásukat.
A megkérdezettek több mint kétharmada, 68 százaléka szerint a Fidesz megszegte a rezsicsökkentés megtartására vonatkozó választási ígéretét. Így látja a kormánypártiak 20 százaléka is. A válaszadók 58 százaléka hazugságnak, 18 százaléka tévedésnek minősíti a Fidesz azon állítását, hogy a magyar gazdaság erős, és fenntarthatók a kedvezmények.
A katázás átalakítása a felmérés résztvevőinek 9 százalékát érinti közvetlenül, 12 százaléknak a háztartásában vannak katás vállalkozók: 60 százalékuk nem tud úgy katás maradni, hogy a jövőben csak magánszemélyeknek számlázhat. Közülük 35 százalék úgy tervezi, hogy folytatja a tevékenységét más adózási formában, 25 százalék megszünteti a vállalkozását, és mást fog csinálni (például munkaviszonyt létesít), 12 százalék megszünteti a vállalkozását, és elköltözik más országba, 28 százalék még nem tudja, mi lesz.
Azzal, ahogyan a kormány átalakította a katázást, 12 százalék „teljes mértékben” egyetért, 10 százalék alapvetően egyetért, csak kevesli a határidőt, 24 százalék „alapvetően egyetért, de nem így kellett volna átalakítani”, 40 százalék nem ért egyet (14 százalék nem válaszolt).
A megkérdezettek 77 százalékának az a véleménye, hogy Novák Katalin köztársasági elnöknek vissza kellett volna küldenie a jogszabályt a parlamentnek megfontolásra. A válaszolók négyötöde, 80 százaléka szerint megszorításoknak tekinthetők a kormányzati lépések, a rezsitámogatás korlátozása és a katázásban történt hirtelen változások. A Publicus felmérése alapján azzal a megállapítással, hogy megszorításokról van szó, a fideszesek 49 százaléka is egyetért.
A megkérdezettek 70 százaléka nem elégedett azzal, ahogyan „az országban mennek a dolgok”. A magyar gazdaság jelenlegi állapotát csupán a válaszadók 2 százaléka tartja nagyon jónak és további 20 százalék inkább jónak, míg 32 százalék inkább rossznak, 45 százalék pedig nagyon rossznak gondolja. A túlnyomó többség – a megkérdezettek közel háromnegyede – úgy ítéli meg, hogy a hazai gazdaság helyzete romlott az egy évvel ezelőtt állapothoz képest.
Nem állítható, hogy a kilátásokat illetően a magyarok optimisták lennének. Csak 12 százalék reméli, hogy az elkövetkező egy évben a gazdaságban javulás várható, 23 százalék szerint a helyzet nem változik majd, 58 százalék viszont azt vélelmezi, hogy romlani fog (7 százalék nem tudja, mire számítson). A fideszesek 35 százaléka is a borúlátók közé tartozik.
Az összes megkérdezettnek mindössze 4 százaléka értékeli nagyon jónak a saját pénzügyi helyzetét, 45 százalék inkább jónak, 36 százalék inkább rossznak, 13 százalék nagyon rossznak. A kormánypártiak lényegesen jobbnak tartják a saját helyzetüket (68 százalék), mint az ellenzékiek (42 százalék) vagy a bizonytalanok (41 százalék). Az összes megkérdezett közül 17 százalék számolt be javulásról, 37 százalék szerint nem történt változás, 45 százalék úgy érzékeli, hogy romlott. A Publicus vizsgálata szerint ennél is többen (48 százalék) tartanak attól, hogy az elkövetkező évben tovább fog romlani a helyzetük.
Módszertan
A Publicus Intézet telefonos és online kérdőíves adatfelvétele 2022. július 20-22-e között történt, a mintában 1004 fő szerepelt. A kutatás eredményeként kapott adatbázis a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív.
Bezuhant a Fidesz támogatottsága
Egyik hónapról a másikra látványosan, a teljes népességet vizsgálva 12 százalékponttal csökkent a Fidesz népszerűsége. A kormánypárt támogatottságának visszaeséséből nem az ellenzék profitált, hanem a bizonytalanok tábora nőtt – mutatják a Publicus Intézet felmérésének adatai.
Ha most vasárnap lennének a választások, akkor az összes megkérdezett közül 24 százalék választaná a Fideszt, 23 százalék pedig az ellenzéki szövetséget. A kutyapárt és a Mi Hazánk 3-3 százalékot, egyéb pártok csupán 1 százalékot kapnának. A bizonytalanok aránya 46 százalék.
A biztos választók esetében a Fidesz 32, az egyesült ellenzék 31 százalékon áll. Ebben a körben is jelentős arányt tesznek ki a bizonytalanok (29 százalék). Meglepően sokan (79 százalék) válaszolták azt, hogy biztosan részt vennének a választáson.
Visszatérve az összes megkérdezetthez: a Publicus adatsora alapján júniusról júliusra a Fidesz támogatottsága 36 százalékról esett az említett 24 százalékra. Pulai András, a Publicus Intézet vezetője lapunknak elmondta, hogy (bár a netadós tüntetések, vagy a vasárnapi boltzár idején is jelentősen csökkent a Fidesz népszerűsége) ilyen mértékű, 12 százalékos „bezuhanással” még nem találkozott.
Más kérdés, hogy az ellenzék támogatottsága hajszálra ugyanaz most is, mint az előző hónapban volt. Csak a bizonytalanok száma növekedett – hívta fel a figyelmet Pulai András.
A közelmúltban tartott időközi választásokon a Fidesz megismételte a parlamenti választáson nyújtott jó teljesítményét, sőt: még javított is rajta (az ellenzék pedig rontott). „Aztán a Fidesz levágott két politikai szent tehenet” – fogalmazott Pulai András. Az egyik ilyen intézkedés az volt, hogy a kormány elkezdte felszámolni a rezsicsökkentést, a másik az, hogy a katázás kivéreztetésével drámai adóemelést hajtott végre a választók széles, jó érdekérvényesítő képességgel bíró rétegénél. A két drasztikus lépés láthatóan nem múlt el nyomtalanul.
Ahogyan minden politikai csoportnál, a Fidesznél is vannak a párthoz lazábban kötődő szavazók. Az áprilisi parlamenti választás előtti utolsó héten a Fidesz – főleg az ukrajnai háborút a maga javára felhasználó propagandájával – mintegy félmillió választót nyert. Ezek a választók most „megbicsaklottak”, és átmentek a bizonytalanok táborába. Ahhoz, hogy az ellenzéki pártok szövetségéhez csatlakozzanak, nyilvánvalóan szükség lenne az ellenzék koordinált fellépésére. Egyelőre ennek nincs jele – állapította meg Pulai András.
A Publicus külön-külön is mérte az ellenzéki pártokat. A legjobban a Demokratikus Koalíció szerepelt, de ehhez elég volt a biztosan szavazó pártválasztók körben elért 10 százalék (az összes megkérdezett körében a párt 7 százalékot produkált, a biztos szavazóknál 8 százalékot). A DK-t néhány százalékkal lemaradva követi a Momentum, amely csak kevéssel előzi meg az MSZP-t és a Jobbikot. Az LMP és a Párbeszéd támogatottsága alig kimutatható. Pulai András elmondása szerint az ellenzéktől elpártolt 300-400 ezer szavazó még nem tért vissza, ami arra utal, hogy az ellenzéki oldalon továbbra is óriási a kiábrándultság.
A Fidesz a most kibukott hazugságokat nem tudja a szokásos módon médiabuborékban tartani – jelentette ki a Publicus Intézet vezetője –, jórészt azonban az ellenzéki politikai teljesítményén is múlik, hogy a kormánypárt népszerűségvesztése mennyire bizonyul tartósnak. Cz. G.
