Politikai megállapodásra jutottak kedden az 27 EU-tagország energiaügyi minisztere arról, hogy 2023 márciusáig 15 százalékkal csökkentik önkéntesen a földgázfogyasztásukat. A tanácsi rendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy az ellátás biztonsága érdekében uniós riasztást adjanak ki, ebben esetben a gázkereslet csökkentése kötelezővé válna. Az egyezséget egyetlen tagállam, Magyarország ellenezte, ez azonban nem bír jelentőséggel, mivel a jogszabály elfogadásához az uniós országok minősített többségének a szavazata kell. A tanácsi rendelet hivatalos elfogadására írásos eljárás keretében kerül sor a következő napokban.
A megállapodás célja, hogy az EU országai még a tél beállta előtt felkészülhessenek az Oroszországból érkező gázszállítások esetleges zavaraira. A tagállamok megegyeztek, hogy 2022. augusztusa és 2023. márciusa között az elmúlt öt év átlagfogyasztásához képest 15 százalékkal csökkentik gázigényüket, saját választásuk szerinti intézkedésekkel. Több ország kibúvót kapott, illetve lehetőséget a csökkentési céltól való eltérésre. Ezek közé tartoznak például azok, amelyek nincsenek összekapcsolva más tagállamok gázhálózatával, mivel nem tudnának jelentős mennyiségű vezetékes gázt felszabadítani partnereik javára. Azok az országok is mentesülnek a határozat végrehajtása alól, amelyek villamosenergia-termelése nagymértékben függ a gáztól.
EB: a tagállamok 15 százalékkal mérsékeljék a gázfelhasználásukatA tagállamok eltérést kérhetnek csökkentési kötelezettségeik kiigazítására, ha korlátozott rendszerösszeköttetéssel rendelkeznek más tagállamokkal, és bizonyítani tudják, hogy rendszerösszekötő exportkapacitásaikat vagy hazai cseppfolyósított földgáz-infrastruktúrájukat a lehető legteljesebb mértékben felhasználják a gáz más tagállamokba történő átirányítására.A tagállamok akkor is kérhetnek eltérést, ha túllépték a gáztárolók feltöltésére vonatkozó célkitűzéseiket, ha nagymértékben függnek a gáztól, mint kritikus iparágak alapanyagától, vagy ha gázfogyasztásuk az elmúlt évben leg-alább 8 százalékkal nőtt az elmúlt öt év átlagához képest.
A tagállamok egyetértettek abban, hogy olyan gázkeresletet csökkentő intézkedéseket kell előnyben részesíteniük, amelyek nem érintik a védett fogyasztókat, például a ház-tartásokat és a társadalom működése szempontjából alapvető fontosságú szolgáltatásokat, például az egészségügyi és a honvédelmi ágazatot.
A rendelet kivételes és rendkívüli intézkedés, amely egy évig marad érvényben. Az Európai Bizottság 2023 májusáig felülvizsgálja, hogy az általános uniós gázellátási helyzet fényében érdemes-e meghosszabbítani.
