Az előző hónapokban mért, félmillió forint feletti átlagkereseti adatokhoz képest alacsonyabb, de így is jelentős növekedést mutató, 495 863 forintos bruttó átlagbért számolt ki a KSH májusra. Ez – adókedvezmények nélkül - nettó 329 749 forintot, és tavaly májushoz képest 14,9 százalékos átlagbér-növekedést jelent. A reálkeresetek emelkedése ugyanakkor - a májusban már 10,7 százalékra ugrott infláció miatt - mindössze 3,8 százalék volt. A Technológiai és Ipari Minisztérium mégis „Közel kilenc százalékkal nőttek a reálbérek idén” címmel adott ki közleményt, amelyben azt írják: 113 hónapja töretlenül tart a reálbérek emelkedése. A 8,7 százalékos reálbér-növekedési adatot azonban a KSH az év első öt hónapjára vonatkozóan közölte, 18,5 százalékos bruttó átlag-bérnövekedéssel és 9 százalékos inflációval számolva. Csakhogy ebbe belevették azt a februári hónapot is, amikor a választások előtt egyszerre kiosztott hathavi fegyverpénz csaknem 32 százalékos átlagbér-növekedést eredményezett - statisztikailag. A pénzromlás üteme ráadásul júniusban már 11,7 százalék volt, ősszel pedig akár a 15 százalékot is elérheti majd. Az árdrágulások így már most számos dolgozó fizetésemelését lenullázták, az év második felében pedig még inkább bedarálják majd a keresetek növekedését.
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint is egyre kevesebbre elég a fizetés. Bár a bruttó és nettó bérek májusban is két számjegyű növekedést mutattak, az összkép az inflációt és a bérek mediánját nézve jóval árnyaltabb – fogalmazott. A reálkeresetek 2012 és 2017 szeptembere között fokozatosan nőttek, a csúcs 12,2 százalék volt. Azóta azonban lassul a növekedés üteme. Az elmúlt bő egy évben az egyszeri kiugrásoktól - például a fegyverpénz hatásától – eltekintve 0 és 5 százalék közötti reálbér-emelkedés volt a jellemző. Az infláció további gyorsulása miatt az elemző szerint az év hátralévő részében a fizetések vásárlóereje gyengülhet. Az év második felében a reálbérindex alakulását az esetleges évközi béremelések nagyban befolyásolhatják, de ha ezek elmaradnak, vagy mérsékeltek lesznek, akkor a negatív tartományba kerülhet a mutató – véli Németh Dávid.
Az elmúlt hetekben több nagyvállalattól is érkeztek hírek az infláció miatti, évközi béremelésekről. Az Aldi például a januári, egységesen 8 százalékos béremelés után július 1-től pozíciótól függően 8-19 százalékkal emelte dolgozói fizetését. Múlt héten pedig az Audi Hungária Független Szakszervezet jelentette be, hogy 9 százalékos évközi, július 1-jétől érvényes béremelésről állapodtak meg az Audi vezetésével. Az áprilisi 58 ezer forintos, 3 százalékos inflációkövetést tartalmazó alapbéremeléssel együtt így ez 12 százalékos alapbér-növekedést jelent.
Hatalmas különbség a bérekben
A KSH 2021-es évet elemző kiadványa szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek tavaly sem csökkentek: a bérhierarchia csúcsán lévők bruttó átlagfizetése mintegy 9,6-szerese volt a legalján elhelyezkedőkének. A magasabb keresetűek fizetése erőteljesebben gyarapodott, mint az alsóbb tizedekbe tartozóké, így a különbség nőtt. Éppen ezért félrevezető a KSH hivatalos átlagbér adata is. A májusi, bruttó 495 863 forint a legalább öt fős cégek, költségvetési intézmények és a jelentősebb nonprofit szervezetek teljes munkaidős alkalmazottai keresetének átlagolása alapján jön ki. Ilyen formában azonban mindössze 2,9 millióan dolgoznak, miközben a foglalkoztatottak száma – szintén a KSH adatai alapján - 4,7 milliónál jár. A munkáltatók teljes körét, tehát a kisebb cégeket is – de még mindig csak a 3,18 millió teljes munkaidős alkalmazottat – figyelembe véve már csak 481 598 forintra jön ki a bruttó átlag, a nettó pedig így számolva 320 262 forint. Az átlagot ugyanakkor néhány kiugró kereset jelentősen feljebb húzza, miközben a többség nem keres annyit. A KSH táblázataiból kikereshető mediánbér valamivel jobban tükrözi a valós bérviszonyokat. Ez azt az értéket jelöli, amelynél dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. A bruttó mediánbér a munkáltatók teljes körére számolva csupán bruttó 381 400 forint volt májusban, így a nettó 253 631 forintra jön ki. Ez alapján a a napi 8 órában dolgozó alkalmazottak felének bruttó fizetése több mint 114 ezer forinttal kisebb, mint a hivatalos átlag. Így nettóban is legalább 76 ezer forinttal kevesebbet is visznek haza a hivatalosnál.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint az ilyen évközi emelések azonban inkább kivételnek számítanak, semmint általános gyakorlatnak. Számos cégnél vannak érvényben olyan kollektív megállapodások, amelyek tartalmazzák az évközi felülvizsgálatok lehetőségét. Olykor maguk a cégek is belátják ennek szükségességét, pláne, ha az adott területen jelentős a munkaerőhiány. Jellemzően azonban most inkább kivárnak a munkáltatók, hiszen ők sem tudják még, mit hoz az év második fele, és az energiaárak emelkedése – mondta a szakszervezeti vezető lapunknak.
Zlati Róbert arra is kitért, hogy az átlag alatt keresők helyzete most még rosszabb, hiszen sokkal erőteljesebben sújtja őket az infláció. A minimálbért ezért szerinte legalább az infláció mértékével megegyezően emelni kell. Augusztusban előzetes egyeztetéseket folytatnak majd a legkisebb bérekről a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek. Megjegyezte: valószínűleg igen távolról indulnak majd az álláspontok, hiszen a munkáltatók már egy esetleges recesszióról beszélnek, ami nem a bérnövekedések ideje. A MASZSZ szerint ugyanakkor nem szabad elfogadni, hogy a legkevesebbet keresők az inflációnál kisebb béremelést kapjanak.
Romlott a lakosság fizetőképessége
Meredeken visszaesett az idén a lakossági fizetőképesség az Intrum követeléskezelő cég és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös felmérése szerint. A háztartások jövedelme, hitelállománya, az infláció és más mutatók alapján számított index idei második negyedéves átlaga 35,33 pont lett, ami a legalacsonyabb érték 2020 második negyedéve, a covid első hulláma miatti lezárások óta. A mutató az előző negyedévhez képest 22, éves alapon nézve 10 százalékkal esett. Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója szerint az adatok alapján az orosz-ukrán konfliktus, a növekvő nyersanyagárak kedvezőtlen hatásai begyűrűztek hazánkba, és a magyar lakosság pénzügyi helyzetét is hátrányosan befolyásolják. A lakosság fizetőképessége az év végéig tovább romolhat, de hogy mennyire, az nagy mértékben függ az európai uniós forrásokkal kapcsolatos megegyezéstől is.
