Oroszország ismét bizonyította, az aláírt szerződésekhez sem köti magát. Kevesebb mint 24 órával azután, hogy Kijev és Moszkva külön-külön aláírta Isztambulban azt a Törökország és az ENSZ által támogatott megállapodást, amelyben kötelezettséget vállalnak arra, tiszteletben tartják az orosz invázió óta a kikötőikben elakadt ukrán gabona kivitelére szolgáló biztonságos tengeri folyosókat, Moszkva rakétatámadást intézett az odesszai kikötő ellen.
A támadás komoly kétségeket ébreszt az oroszok által megakadályozott gabonaszállítás megmentéséről szóló paktum megvalósíthatóságával kapcsolatban. Pedig mielőbbi szükség lenne az ukrán gabona célba juttatására, mert globális élelmiszerválság fenyeget. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a támadás azt mutatja, „bármit is mond és ígér Oroszország, nem tartja be az ígéreteit”. Kijev azonban közölte, folytatja az előkészületeket a gabona exportjára.
A Fekete-tenger partján fekvő város az ukrán export fő tengeri kikötője, különösen a gabonaé, amelyből Ukrajna a világ negyedik legnagyobb exportőre volt a Vlagyimir Putyin által február 24-én indított háború előtt. Oroszország elismerte a támadás tényét, de azt állította, „preciziós rakétákról” volt szó, amelyek „egy ukrán tengerhajót” találtak el. A támadást Kalibr rakétákkal hajtották végre; kettőt a légvédelmi erők lőttek le, kettő a kikötői infrastruktúrát találta el. Az ukrán hatóságok nem részletezték a károkat, de a The Wall Street Journal által idézett források szerint egy gabona kirakodó platform és egy raktár megsemmisült. A mezőgazdasági minisztérium megerősítette, a kikötőben silókban tonnányi gabona állt készen a szállításra.
A támadásra akkor került sor, amikor nyugati hírszerzési források és elemzők szerint a Kreml erői egyre inkább veszítenek erejükből Kelet-Ukrajnában, és védekező állásokba vonultak a megszállt déli területeken. Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva lépése aláássa az ENSZ és Törökország felé tett kötelezettségvállalásait. Ezek „be nem tartása esetén Oroszországot terheli a kizárólagos felelősség a globális élelmiszerválságért” – emelte ki.
Volodimir Dubovik, az odesszai Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CIS) igazgatója úgy véli, hiba lenne, ha Ukrajna kilépne a megállapodásból. Mint fogalmazott, az országnak szüksége van az exportra. „Nem kérdés, a hajózási társaságok vonakodni fognak attól, hogy a térségben tevékenykedjenek” –jelentette ki a CIS igazgatója az El Paísnak. A szombati támadás pedig még inkább megerősíti, hogy ez igen veszélyes terület. Dubovik úgy véli, a meglepetésszerű agresszió egyik lehetséges magyarázata, a Kreml be akarja bizonyítani, hogy „továbbra is képes bárhol megtámadni Ukrajnát”. Arra a lehetőségre is rámutat, hogy Moszkva azt üzeni Kijevnek, kerülje az ellentámadást az Oroszország által elfoglalt fekete-tengeri területeken, és tartózkodjon a Krímben lévő orosz állások elleni katonai akcióktól.
Az Odessza elleni rakétaindítást egy sor nemzetközi szereplő ítélte el. António Guterres ENSZ-főtitkár nyilatkozatában "egyértelműen" elítélte a támadást. Hasonlóképp nyilatkozott Josep Borrell, az Európai Unió biztonságpolitikai és külügyi főképviselője. Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete, Bridget A. Brink a támadást "a nemzetközi jog megsértésének" minősítette. A török kormány, amely a megállapodás közvetítője volt, "aggodalmát" fejezte ki.
A bombázás Szergej Lavrov orosz külügyminiszter afrikai körútjának előestéjén történt, ahol számos ország elfogadta a Kreml retorikáját, miszerint a globális élelmiszerválságért a Nyugat által Oroszország ellen bevezetett szankciók a felelősek, szemben az ukrán gabonának az invázió miatti blokádjával, valamint az orosz gabona- és műtrágyaexport Moszkva által elrendelt csökkentésével. Az ukrán hatóságok azzal is megvádolták Moszkvát, hogy gabonát lop az általa megszállt területekről.
