- Bod Péter Ákos: Becsapták az embereket

A kormány az elmúlt napokban emberek millióit érintő döntéseket hozott. Olyanokat, amire kevesen számítottak. Mi változott meg néhány nap alatt?

Elkezdtek kormányozni. A választások előtt nem volt programja a Fidesznek. Csak olyan ígéretei, amelyekről lehetett tudni, hogy betarthatatlanok. A rezsicsökkentés egy hatósági ár, amit 2014-ben szabtak meg. Már az év elején látható volt, hogy ez az árszint nem tartható 2022-ben, pláne nem 2023-ban. Hogy mit akart csinálni a gazdasággal a Fidesz, az nem derült ki a választások előtt. A viták – már az a kevés, ami egyáltalán volt – a nemváltásról és katonák külföldre küldéséről folyt. A kormány igyekezett elterelni közgondolkodást a magyar gazdaság körüli problémákról. A vártnál is nagyobb kormányzati győzelem után lehetőség lett volna tiszta vizet önteni a pohárba, ám a valódi kérdésekre, mint az infláció elszaladása, a gyenge forintárfolyam, rezsicsökkentés fenntarthatósága, elterelő választ adott a kormány. Nem értem miért halogatták a döntéseket, hiszen mindenki tudta, hogy változtatni kell. Maga a kormányfő mondta, hogy háború van, minden megváltozott.

Az elmúlt napokban megszületett megszorításokkal már túl vagyunk a nehéz bejelentéseken vagy még lesz meglepetés?

Biztos, hogy még további döntések várhatóak, az is lehet, hogy dolgoznak ezeken, ezt mi nem tudjuk. Ez még csak megszorítások egyik fele, a bevételek növelését a cégek különadók formájában, a katások a harmadolással, már megkapták a nyakukba. Kiadási oldalon még további döntések várhatóak, mégpedig az árstopok eltörlése. Az üzemanyagok árát 480 forintban maximálták, abban a forintban, amely az ársapka bevezetés óta elvesztette értékének tizedét, vagyis euróban számolva még abszurdabb a helyzet. Nagyságrendileg 2000-3000 milliárd forintos kiigazításhoz még hiányzik ezer milliárd. Van egy miniszter, aki a beruházások felügyeletére kapott megbízást, de kiruházási miniszter lesz majd belőle, ugyanis az ő feladata lesz, hogy a kormányzati beruházások listájáról kihúzzon ezer milliárd forintot.

Jó ez az arány a kiadások és a bevételek között?

A közgazdasági elméletek – bár tudom ez nem izgatja politikusokat –, azt tanácsolják, hogy ne a bevételek növelésével, hanem a kiadások csökkentésével teremtsünk egyensúlyt. Mind a kettő fáj, de a kiadások csökkentésének a tovaterjedő hatásai nem olyan kellemetlenek, mint az adóbevételek növelésének, amelyek szétterülnek a gazdaságon.

A rezsicsökkentés csökkentése nagyon is széles körben érinti az embereket. Ön szerint tartani kell egy szociális válságtól?

Nem ismerjük a magyar társadalom tűrőképességét.

Háromszor lehetett választást nyerni a rezsicsökkentéssel, és ez elaltatott mindenkit. Ha a Fidesz nem azt mondta volna, hogy amíg mi vagyunk hatalmon, addig maradnak a csökkentett energiaárak, hanem azt, hogy a következő egy évben ennyi meg ennyi lesz az áramár, azt mindenki elfogadta volna. Hisz évente sok mindennek az változik az ára, így lehetőség lett volna éves korrekcióra. Ehelyett nyolc éven keresztül az volt az üzenet, hogy nem változik semmi, ezért az energiamegtakarítási beruházásokat mindenki elhanyagolta. Most 2022-ben nem csupán becsapták az az embereket, hanem elszalasztották velük az alkalmazkodás lehetőségét, amivel most százezrek lennének könnyebb helyzetben. Az illetékes hivatal statisztikái szerint egy kétkeresős gyermektelen budapesti háztartás a jövedelmének 2,6 százalékát költi energiára, ami abszurd módon alacsony. Ilyen arány sehol máshol nincs Európában. A környező országokban az emberek a jövedelmük 5-10 százalékát fizetik gázra és villanyra – ez a realitás. Nagyon sokan sokkal többet fognak idehaza fizetni és az a kérdés, hogy miből. Honnan fogják kiszorítani az ehhez szükséges jövedelmet? Ha az energiaterhek megduplázódnak, akkor komoly áttervezésre lesz szükség a háztartások büdzséjében. Van, aki a megtakarításaihoz nyúl, lesz, aki lemond a nyaralásról, de lesznek olyanok, akiknek az élelmiszer-kiadásokhoz kell hozzányúlniuk.

Nem gondolta végig a kormány a döntéseinek a hatását?

Teljesen biztos vagyok abban, hogy a kormány nem végzett hatásszámításokat. Itt vannak a kata-szigorítások, amely százezrek életét írta át egyik napról a másikra. A rezsiemelés milliókat érint. Mind a kettőről lehetett tudni, hogy valami korrekcióra szükség lesz, de politikai okok miatt egyikről sem beszéltek. Miután a kormány nem mert beszélni ezekről a kényes kérdésekről, valószínűleg meg sem rendelte a döntéselőkészítő anyagokat az apparátustól. Azért nem, mert ha kiszivárgott volna egy ilyen munkaanyag az politikai bombává változott volna. Egy tisztességes országban ezek a kérdések, hogy jól van-e kalibrálva egy adó, vagy az, hogy tartható-e az áram hatósági ára, nem politikai bomba, hanem racionális vita kérdése.

Ha már tervezés: elfogadta a parlament a jövő évi költségvetést. Abban is mesés számok vannak: négy százalékos gazdasági növekedés, öt százalékos infláció 2023-ban. Van értelme ennek a büdzsének?

Mikor elolvastam híreket azt gondoltam, hogy ebben a nagy melegben ezért a költségvetési szavazásért kár volt bemenni a parlamentbe a képviselőknek. De aztán megnyugodtam, amikor hallottam, hogy az alaptörvényt is módosították. Amit most elfogadtak, az áprilisban íródott, amikor talán még lehetett azt gondolni, hogy a magyar gazdaság négy százalékkal növekszik 2023-ben, de már akkor is túlzóan optimista feltevés volt az öt százalékos inflációs cél. Hozzáteszem, ami a törvény mellékleteiben van, ad némi támpontot: óriási mértékű áfa ás szja-bevétel növekedéssel számolnak, ehhez nem öt, hanem inkább10 százalékos infláció tartozik, ugyanis az infláció növeli az áfa-bevételeket. Vagy látható, hogy megugranak az államadósság finanszírozásra fordított kiadások és munkanélküli segélyekre előirányzott összeg – ezek is beszédes számok. Sajnos nem változik viszont az oktatásra és az egészségügyre fordított kiadások mértéke jövőre sem.

Az lehet sejteni, hogy négy százalékos növekedés túlzó. Az elmúlt hetek fényében reális veszély-e a recesszió, a gazdasági visszaesés?

Még 2022 végét sem látjuk, de az első félév erőteljes növekedése miatt az idei éves átlagos növekedés még jól látható lesz. Ettől azonban az év végén még recesszióba süllyedhet a magyar gazdaság. Recesszió még nem krízis, nem fog a növekedés mélybe zuhanni. Recesszió annyit jelent, hogy egy, kettő vagy három negyedéven keresztül lejjebb kerül a növekedés, mint az előző negyedévekben. Mivel az idei első három hónap nagyon erős volt, az év végére a növekedési ütem lényegesen alacsonyabb lesz. Ez nem baj, kicsit megnyugszik a túlhevített gazdaság. Az igazi kérdés nem az, hogy recesszió vagy növekedés, hanem recesszió vagy krízis. A krízis azt jelenti üzleti terveket, családi kalkulációkat át kell írni, az munkanélküliséget jelent. Hogy jön-e krízis nem tudom, mert olyan külső tényezők vannak, amelyek kimenetelét nem ismerjük, például a háború, az energiaválság. Az oroszok ukrajnai intervencióját egy rövid háborúnak gondolták, de nem az lett. Ez már nem fog gyorsan véget érni, főleg ha ez alatt fenntartható és elfogadható békét értünk. Ezért az ukrán háború árnyéka tartósan rávetül a magyar gazdaságra.

Számtalan egyensúlytalanság van a magyar gazdaságban, magas a költségvetési, a fizetési mérleg hiánya is. Ezért harmatgyenge a forint?

Ha meglenne a kellő politikai elszántság az euróbevezetésre, akkor az egy öt-tízéves programmal elérhetővé válna, igaz, komoly uniós engedmények árán.

De épp a kormány politikai elszántsága hiányzik.

Valóban a társadalom kétharmada támogatná az euró bevezetését, de a kétharmados többséggel rendelkező kormány ezt kezdettől fogva elutasítja. Az alaptörvénybe nem véletlenül írták bele, hogy Magyarország fizetőeszköze a forint és csak kétharmaddal lehet azt kivenni onnan.

A változtatásra magyar gazdaságnak lennének külső forrásai, az uniós támogatások, de késik a megállapodás.

Így van, az Európai Bizottság sok mindenre adna támogatást, például a régóta halogatott energetikai korszerűsítésekre, ezért lenne fontos a politikai megállapodás Brüsszellel. Azonban, ha nem lesz megállapodás akkor nem tud a forint erősödni. Nélkülözhetetlenek az uniós források, de még ennél fontosabb lenne a politika megállapodás ténye a Bizottsággal. Most már nem csak a gazdasági folyamatok befolyásolják a forint árfolyamát, ez már politikai kérdés. Az, hogy mit nyilatkozik az uniós pénzek várható sorsáról Navracsics Tibor és mit az uniós partnere.

Egyetlen embertől függ a megállapodás Brüsszellel. Az a kérdés, hogy Orbán Viktor mekkora politika árat hajlandó fizetni az uniós megállapodásért.

Pontosan. És nagyon nagy a tét a miniszterelnök számára is, meg az üzleti-baráti körének és az országnak is. Nem lett volna szabad ebbe a helyzetbe kerülnünk.

Ha egyszer lesz megállapodás, akkor milyenek a magyar gazdaság hosszú távú kilátásai. Horvátok bevezetik az eurót, a románok fogyasztása magasabb. Lesz itt még uniós felzárkózás?

A beszélgetés végére jönnek az igazán rossz hírek, eddig azokról a gondokról beszélhetünk, amely kiigazíthatóak. A NER olyan mértékben rátelepedett a magyar gazdaságra, hogy egy-két exportszektort kivéve nincs verseny. Olyan gazdasági szerkezet alakult ki Magyarországon, amely úgy néz ki mintha piacgazdaság lenne, de már nincs verseny. Itt már a jogállami alku keretében nem lehet azt bevállalni, hogy holnaptól mindenki azonos eséllyel indul közbeszerzéseken. Ugyanis akik versenybe szállhatnának a NER-cégekkel szemben, már elpusztultak. Most már csak ez az üzleti kör maradt néhány iparágban, de gazdasági verseny nélkül nincs teljesítmény, valódi teljesítmény nélkül nincs euró, euró nélkül pedig nincs versenyképesség. A dolgok körbeértek, hogy miként lehet ebből zsákutcából kilépni ez következő beszélgetésünk tárgya lehetne.