Az euró-övezet éves inflációs rátája júniusban új rekordra, 8,6 százalékra emelkedett a májusi 8,1 százalékról - áll az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat július 19-i jelentésében. Az EU egészében 9,6 százalékra nőtt az infláció a májusi 8,8 százalékról. Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak 0,8 százalékkal emelkedtek, ugyanannyival, mint májusban. A legkisebb éves infláció Máltán volt 6,1 százalékkal, továbbá Franciaországban 6,5 százalékkal és Finnországban 8,1 százalékkal. A legmagasabb rátát Észtországba mérték 22 százalékkal, továbbá Litvániában 20,5 százalékkal és Lettországban 19,2 százalékkal. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon - szintén az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) alapján - a júniusi éves infláció 12,6 százalék volt a májusi 10,8 százalék után, a havi szintű infláció pedig 2 százalék.
Néhány észrevétel.
• A magyar kormány és az MNB – élén Matolcsyval – elkeseredett harcot vív az euró bevezetése ellen, és hosszú-hosszú ideje nemhogy a közös fizetőeszköz belátható időn belüli rendszeresítéséről, de még egy céldátum kitűzéséről sem hajlandó konzultálni a szakmai és civil szervezetekkel, valamint a szociális partnerekkel, azaz a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szövetségeinek képviselőivel. Az Eurostat július 19-i adatai szerint az euró-zónában kerek egy százalékkal alacsonyabb a pénzromlás üteme (8,6 százalék), mint az EU egészében (9,6 százalék), tehát az eurót alkalmazó országok (tizennyolcan) inflációs téren jobban teljesítenek, mint a saját fizetőeszközzel rendelkezők.
• Álláspontom szerint fontos tényadat, hogy az EU zónában lévő meghatározó „nagyok” az inflációs átlag (8,6 százalék) alatt vannak: Franciaországban 6,5 százalékos, Németországban 8,2-os százalékos, az örökké politika válsággal küzdő Olaszországban 8,5 százalékos pénzromlást regisztráltak. A három országot együttesen csaknem 210 millióan lakják, ami az Európa Unió népességének mintegy 45 százalékát jelenti.
• Figyelemre méltó az is, hogy az Eurostat magasabb inflációs számot rögzít, mint a magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az Eurostat szerint júniusban az éves magyar infláció 12,6 százalék, a KSH viszont „csak” 11,7 százalékot vall be. A június/május vonatkozásában az Eurostat 2 százalékos magyar pénzromlást mutat, míg a KSH hivatalos adata „csak” 1,5 százalék. Nem is a differencia az igazán érdekes, hanem az, hogy mindkét esetben „alámér” a KSH, azaz alacsonyabb értéket közöl, mint az európai intézmény.
• Kedden (július 19-én) – az Eurostat inflációs adatainak közzététele napján – fogadták el a 2023-as magyar állami költségvetést, 377,1 forint/euró éves átlagos árfolyamra alapozva és 5,2 százalékos jövő évi átlagos inflációt prognosztizálva. Nézve az Eurostat és a KSH június adatait, érzékelhető, hogy az elfogadott költségvetés fundamentális számai közül kettő (árfolyam, pénzromlás) nagyon távol esik a magyar költségvetésben meghatározott értékektől, ezért a jövő évi költségvetésben inkább a vágyak, mint a reális célkitűzések testesülnek meg. Az Eurostat július 14-i közleménye szerint a magyarországi éves átlagos infláció mértéke 2022-ben 11,8 százalék, jövőre 7,6 százalék lesz, ami vélhetően közelebb van a valósághoz, mint a 2023. évi – már elfogadott - költségvetésben szereplő 5,2 százalék.
• A korábban megismert – nem normatív jellegű - ún. extraprofit adóztatás (légitársaságok, bankok, biztosítók, bolti kiskereskedelem stb.) bevezetése, a kata adószisztéma száműzése, illetve a rezsicsökkentés kivezetésének megkezdése mind-mind inflációgerjesztő közgazdasági csapás, amelyeknek kedvezőtlen hatásait rövid időn belül érezni fogja a lakosság és a mikro-vállalkozói szektor. A permanens költség-áthárítás következtében a pénzünk tovább értéktelenedik, az MNB jóslata szerint októberben már közel 16 százalékos infláció lesz regisztrálható. Ebben a közegben, ebben a hangulatban fognak tárgyalni a jövő évi bérekről (minimálbér, garantált bérminimum), ahol az egyik oldalon (munkavállalók) a nyomorbéren lévő alkalmazottak, a másik oldalon (munkaadók) a kisemmizett kisvállalkozók képviselői fognak ülni. Egymással szemben, rossz kondícióban.
Befejezésül. A legnagyobb ellenzéki párt – tekintettel a napokban megismert orbáni megszorító csomagra is (kata, rezsi) – indítványozta, hogy a jövő évi állami költségvetési előirányzatot tartalmazó törvényjavaslatról való szavazást halasszuk őszre, és próbáljunk meg ősszel egy jól megalapozott, szigorú és valószerű költségvetést elfogadni. „Természetesen” a kormányzati többség elutasította jó szándékú és életszerű javaslatunkat. Itt tartunk most. Az elfogadott 2023-as büdzsét a papír csak-csak elbírja, de már most nyilvánvaló, hogy majd számtalanszor módosítani kell. Aggódó kérdésem még erre az évre vonatkozik: mi lesz a 2022-es állami költségvetés sorsa, mi lesz velünk 2022-ben?
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.