Mintha fordítva ülne a lovon Giuseppe Conte volt olasz kormányfő. A hétvégén ultimátumot intézett Mario Draghihoz, feltételeket fogalmazott meg a kormányban maradásra. Ez azért különös, mert pártja, az 5 Csillag Mozgalom (M5S) már múlt csütörtökön felrobbantotta a (majdnem) egységkormányt. A miniszterelnök ugyanis a az energiaárak és az infláció hatásainak enyhítését szolgáló törvény csütörtöki szenátusi szavazása előtt deklarálta: ha az M5S nem áll be a javaslat mögé, felbomlottnak tekinti a koalíciót. Mivel a párt képviselői távolmaradtak a szavazástól, a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, Draghi még aznap bejelentette lemondását az államfőnek. Sergio Mattarella elnök azonban azt akkor nem fogadta el, öt nap gondolkodási időt adott - de ha a miniszterelnök hajthatatlan marad, ma végképp távozik.
Conte ultimátumai ezért is érthetetlenek. Azt érte el velük, hogy még kisebb esély maradt Draghi véleményének megváltoztatására. Másrészt a párt ezzel saját magát is lábon lőtte, mert a visszaesett népszerűségű M5S-en belül sokan nem akarnak idő előtti választásokat. A kormány két jobboldali pártja, a Matteo Salvini által fémjelzett populista Liga, illetve Silvio Berlusconi Forza Italiája közölte, hogy csak akkor óhajtják a Draghi-kormány maradását, ha az M5S távozik. „Giuseppe Conte újabb, ultimátumokkal és fenyegetésekkel tarkított nyilatkozatai megerősítik a Mario Draghi miniszterelnök által múlt csütörtökön meghirdetett ’bizalmi paktum’ felbontását” – közölték közös közleményükben a Forza Italia és a Liga vezetői.
Ezzel szemben a balközép Demokrata Párt (PD) ragaszkodik a „csillagosok” maradásához, bár a párton belül rendkívül rossz visszhangja volt Conte játszmáinak, így a PD és az M5S szövetségének jövője sem biztos.
A „csillagosokon” belül is nagy a feszültség. A Draghit támogató képviselők, még ha kisebbségben is vannak is, de számuk nem lebecsülendő függetlenül attól, hogy a Draghi pártiak jelentős számban csatlakoztak az M5S-ből kilépett Luigi Di Maio külügyminiszter „Közösen a Jövőért” nevű mozgalmához. Ez a tömörülés élesen bírálta Contét és egy memorandumban nem kevesebb, mint 19 kockázatot, sorolt fel, amely az országot fenyegetné a kormány bukása esetén. „Ez tönkretenné az országot" - összegezett Di Maio arra figyelmeztetve, hogy egy új választás esetén hazája nagy árat fizetne a reformok elmaradásáért, csak jelentős késéssel kapna meg elengedhetetlen uniós pénzügyi forrásokat. (Az uniós helyreállítási alapból mintegy 200 milliárd euró illeti meg Itáliát, a pénz harmada vissza nem térítendő támogatás.) Még ha szeptember végén tartanák is a választásokat, három hétbe telne a parlament megalakítása, és még legalább kettőbe a kormányalakítás, figyelmeztetett a La Stampa című lapnak adott interjújában. Ennyi idő alatt az ország nem lenne képes új törvényeket és költségvetést elfogadni.
Közben számos oldalról érkeznek üzenetek Mario Draghinak, amelyekben arra kérik, maradjon a posztján. A kormányfőt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár is megpróbálta jobb belátásra bírni. A Kreml ellenben máris elégedetten dörzsöli a tenyerét a kormányválság láttán.
Ugyanakkor Ukrajna kiállt a miniszterelnök maradása mellett. „Mario Draghival meg fogjuk nyerni ezt a szörnyű háborút” - fogadkozott Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.
Hétfőn este a milánói Piazza della Scala téren tüntetés rendeztek a kormány mellett. „Draghival Olaszország és Európa jövőjéért” – volt olvasható egyes transzparenseken. Több párt is csatlakozott a megmozduláshoz, így az Azione, a Più Europa és a Matteo Renzi egykori miniszterelnök által irányított Italia Viva. Több mint ezer polgármester szintén arra kérlelte nyílt levélben Draghit, folytassa a kormányzást. A levelet Roberto Gualtieri római polgármester és Beppe Sala milánói városvezető is aláírta. Felszólították a kormánypártokat, hogy az ország érdekében hozzanak jó döntést. Most „stabilitásra, biztonságra és következetességre” van szükség – hangoztatták.
A polgármesterek ezzel kiváltották a jobboldali populista Olasz Testvérek (FdI) vezetője, Giorgia Meloni haragját, aki elítélte akciójukat. Az egyik kezdeményező, Dario Nardella, Firenze polgármestere azonnal reagált: „Az aláírók között sok jobbközép képviselő van.”
Az Olasz Testvérek mindenáron előrehozott választásokat akarnak, de a többség nagyon ódzkodik ettől. Egyértelműen ez derül ki a római La Repubblica megrendelésére készült közvélemény-kutatásból, amely szerint
az olaszok 53 százaléka ellenzi az előrehozott őszi választás ötletét.
Az Izi Spa kutató intézet által végzett felmérés szerint a megkérdezettek 51 százaléka támogatja, hogy Draghi maradjon miniszterelnök, de a jelenlegitől eltérő koalícióval. 55,5 százalék úgy véli, hogy Draghi lemondása esetén szakértői kormányt kellene kinevezni, amely a törvényhozási ciklus végéig, 2023 tavaszáig vezetné Olaszországot.
Matteo Renzi volt kormányfő aláírásokat gyűjt, amelyben felszólítja a miniszterelnököt, hogy folytassa a munkát, méghozzá az általa választott pártokkal, miniszterekkel. Ezt már több tízezren írták alá. Ha Draghi valóban lemond, az komoly kihívást jelent Sergio Mattarella elnöknek. Megpróbálhat átmeneti kormányt alakítani, amely 2023 tavaszáig vezetné az országot. Ugyanezt tette 2021 februárjában, amikor Giuseppe Conte megbuktatása után Draghit kérte fel a kormányalakításra. De nem világos, hogy ki léphetne az Európai Központi Bank (EKB) egykori elnöke, „Mr. Euró” örökébe lépni.
A lapok is a kormányfő mellett
Nehéz elképzelni, hogyan lábal ki Olaszország a válságból - írja a Corriere della Sera. Az előrehozott választások legitimek egy demokráciában, de fel kell tenni a kérdést, mennyire van értelme ennek a mostani kihívások (a koronavírus-járvány utáni újjáépítés, a háború) közepette, tette fel a költői kérdést a lap. "Minden kormánypártnak komolyan meg kell mondania, hogy rendelkezésre áll-e az egység és a felelősségvállalás a további erőfeszítésekre” – írta a lap utalva arra, hogy a választáskort az emberek dühe irányíthatja a be nem tartott ígéretek miatt.
A Financial Times rámutatott Draghi stabilizáló hatására az ukrajnai konfliktusban is, mondván, a legjobb lenne, ha a 2023 tavaszán esedékes rendes választási időpontig folytatná. Egy politikai vákuum Rómában a lehető legrosszabbkor jönne: Nagy-Britanniában új miniszterelnököt keresnek, Franciaországban pedig Emmanuel Macron elnöknek már nincs többsége a parlamentben. Az olasz pártoknak támogatniuk kell Draghi reformjait, de az EU-val és az Európai Központi Bankkal (EKB) együtt a Draghi utáni időkre is fel kell készülniük.
