– Teljes nonszensz, ilyen alkotmánymódosítás nem létezhetne – így értékelte Majtényi László alkotmányjogász, az Eötvös Károly Intézet elnöke a szerdán törvényben szentesített fideszes tervet, hogy 2024-ben ugyanazon a napon rendezik meg az uniós és az önkormányzati választásokat.
– Az eljárás jól mutatja, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) mennyire torz elképzelései vannak az alkotmányosságról, és hogyan viszonyul a Fidesz a saját maga által legyártott, az elfogadásakor gránitszilárdságúnak nevezett alaptörvényhez – állapította meg Majtényi László. Ahhoz ugyanis, hogy a két választást egy időben tarthassák, módosítani kellett az alaptörvényt. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be az erről szóló parlamenti javaslatot: ez lesz az alaptörvény tizenegyedik módosítása. A törvénygyár pedig nyáron sem áll le: ma megszavazták is a képviselők.
A Fidesz – kifogásolta Majtényi László – magára nézve nem tartja kötelezőnek az Alaptörvényt, valótlan indoklással használja ki azt a lehetőséget, hogy az ellenzék politikai hibái következtében megint kétharmados többsége van az Országgyűlésben. Ugyanakkor a hatályos szabályok alapján, pusztán jogtechnikai értelemben a kormánypárt akkor változtatja meg az Alaptörvényt, amikor erre ingere támad.
Tartalmi szempontból „brutális legitimációs deficitet” okoz a Fidesz politikája
– hangsúlyozta. Azok számára is nyilvánvalónak kellene lennie, akik nem foglalkoztak tudományos igénnyel az alkotmányosság témakörével, nem olvastak például Montesquieu-t: az Alaptörvény nem válhatna a párturalom eszközévé.
Az alkotmány máshol nem időszaki kiadvány, amit – emlékeztetett Majtényi László – nemrég az ukrajnai háború ürügyén ugyancsak mondvacsinált indokkal módosították. Ennek se volt más értelme, mint az, hogy a Fidesz bármikor áttérhessen a rendeleti kormányzásra az általa máskülönben uralt parlament háttérbe szorításával.
Az alkotmányjogi gondolkodással tökéletesen ellentétes, amit a Fidesz művel – fogalmazott Majtényi László. Az Alaptörvény módosítása megkövetelné a társadalmi vitát, a mindenkori kormányzó és ellenzéki erők megállapodását.
A Fidesz éppen most tett ígéretet az EU-nak arra, hogy társadalmi egyeztetés nélkül már nem kezd jogalkotásba.
Kocsis Máté magyarázata szerint a kormány spórolni akar: 9-10 milliárd forinttal olcsóbb lesz, ha a két választást egy napon tartják. Majtényi László nevetségesnek tartja az indoklást. Az alkotmányosság rendszere eleve nem takarékossági megfontolások alapján épül fel, de ha így lenne, az említett összeg akkor is bagatell akár a stadionberuházásokhoz, akár például a vizes vébé rendezési költségeihez képest. Ennyi pénz nekik csak zsebpiszok, a sokszorosát szórják szét a „baráti oligarchák” között – mondta Eötvös Károly Intézet elnöke.
Kizárt, hogy a takarékosság a valós indoka az alaptörvény módosításának, ebben egészen biztosak lehetünk – ismételte meg Majtényi László.
A valós indok a politikai cél megvalósítása: az, hogy a Fidesz minél jobb eredményt érjen el az uniós és az önkormányzati választáson, minél nehezebb helyzetbe hozza a most amúgy is „ágrólszakadt ellenzéket”.
Ez pedig – összegezte – bizonyosan alkotmányellenes cél.
Ha az ellenzéki pártok továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy az EP-választáson külön indulnak, de az önkormányzati választásokon valamilyen összefogást szeretnének megvalósítani, akkor ez azzal jár, hogy a kampányban egyszerre kell versenyezniük és szövetséget építeniük egymással – mondta Szászi Áron, a Policy Solutions politikai intézet elemzője a hónap elején a lapunknak adott interjújában.
Hasonlóan látja Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója is: az ellenzéki pártok számára az egy időpontban tartandó két választás dilemmáját az adja, hogy míg az EP-választáson a tisztán listás rendszer miatt fel tudnák mérni valós társadalmi támogatottságukat, addig az önkormányzati választáson az ellenzék számára életbevágó a minél jobb eredmény elérése, ami nem lehetséges széles ellenzéki egyeztetés, koordinálás nélkül.
A két eltérő stratégia abból a kettősségből adódik, hogy egyszerre történik az ellenzéken belüli dominanciaharc, valamint a Fidesszel szembeni politikai versengés is. A széles értelemben vett ellenzék szempontjából 2024 tétje azonban nem az adott párt dominanciája, hanem a 2019-ben megszerzett önkormányzati pozíciók megőrzése – hívta fel a figyelmet Mikecz Dániel.
Amennyiben 2024-ben megyeszékhelyeken, fővárosi kerületekben veszít pozíciót az ellenzék, úgy az a Fidesz újabb kétharmados győzelmét valószínűsíti 2026-ban, valamint a NER stabilizálódását a nagyvárosokban is.
Utóbbi azt jelenti – folytatta Mikecz Dániel –, hogy az ellenzék középpártjai is pozíciókat veszíthetnek az önkormányzatokban. A 2019-es önkormányzati választásokat megelőzően az alkupozíciókat a korábban megtartott EP-választás teremtette meg. Ennek az előzetes tudásnak a hiányában a közepes pártok – elsősorban a Demokratikus Koalíció és a Momentum – megegyezhetnek a többiek kihagyásával. Ebben a helyzetben ugyanakkor azt kockáztatják, hogy az esetleges sikertelen önkormányzati szereplés okozóit bennük találja meg az ellenzéki közvélemény.
Ezért inkább az a valószínű, hogy bevonják a kisebbeket is. A két választás egy időben való megtartása így erősítheti az önkormányzati status quo-t, a kisebb ellenzéki pártok pozícióinak megőrzését. Egyszerűsíti az ellenzéki egyeztetést, hogy 2019-ben több településen is civil szervezetek (és nem pártok) voltak a jelölőszervezetek, könnyeben el lehetett rugaszkodni a pártos identitástól. Mikecz Dániel hozzátette: az EP-választás eredménye ettől függetlenül 2026-ig hivatkozási alap lesz az ellenzéki dominancia szempontjából.
Csendes ellenzék
Bármilyen nehéz helyzetbe hozza is az ellenzéket, ha egy időpontban rendezik majd a két választást, elementáris erejű tiltakozásról túlzás lenne beszélni. Az Index.hu körkérdésére a Momentum kifejtette, hogy most nem a két év múlva esedékes választások technikai kérdéseivel kell foglalkoznia. Az MSZP konstatálta, hogy a Fidesz „taktikai javaslata” nem futamítja meg a pártot. Az LMP szerint „nagyon komoly jogi aggályokat vet fel” a kormánypárti elképzelés. Leginkább karakteresen a Párbeszéd nyilvánult meg: „vasárnapi misén sem rendeznek rockkoncertet”. A Demokratikus Koalíció és a Jobbik nem reagált a portál kérdésére.
