ellenzék;

- Gelencsér Ferenc: Egyre többen gondolják úgy, hogy már nincs hova hátrálni

A kormány felelőtlen döntései sérelmi közösségbe terelik az embereket, egyre többen gondolják úgy, hogy már nincs hova hátrálni – állítja Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke. Szerinte az emberek érzékelni fogják, mennyivel kevesebbet ér a pénzük. Interjú.

Amikor azt mondta nemrég, hogy nem feltétlenül a parlamentben zajlik majd a politizálás az elkövetkező időszakban, akkor olyan utcai megmozdulásokra gondolt, amilyenek múlt kedd óta tartanak?

Igen, bár az a mostani megmozdulások nélkül is tény, hogy a Fidesz teljesen kiüresítette a parlamentarizmust. Minden szakmai kérdésre annyi a válaszuk, hogy Brüsszel, Soros, meg Gyurcsány. Teljes mértékben eltűnt a szakmaiság a magyar Országgyűlésből, ezért a politikát ki kell hozni a parlamentből az emberek közé.

Ezt minden ellenzéki párt így látja?

Merem remélni, hogy igen. Amelyik nem, annak szerintem megpecsételődik a sorsa. Egyre több a létbizonytalanságba taszított ember az országban, akinek az anyagi biztonságát, az egzisztenciáját fenyegetik a kormány lépései, egyre többen gondolják úgy, hogy már nincs hova hátrálni.

Eddig is tömegek élete lett rosszabb a kormány bizonyos intézkedéseinek a hatására és még odáig sem jutottak el, hogy egyszer kimenjenek az utcára. Mitől más a mostani helyzet?

A Fidesz eddig mindig figyelt rá, hogy ne sértsen meg túl sok embert egyszerre. Most azonban más a gazdasági környezet, egyre nehezebb a megélhetés az ország nagy részének. Közben látjuk, hogy a szlovák, szlovén, horvát embereknek könnyebb, mert nekik mást intézett a kormányuk, itt pedig a helyzet tovább romlik. Szerintem teljesen elkalkulálták magukat. Nem beszélve arról, hogy legkésőbb 2023 karácsonyára nagyon súlyos árupiaci válság is lehet. Komoly káosz elé nézünk, és a magyar társadalom lassan a tűréshatárra ér. A kormány felelőtlen és meggondolatlan döntései sérelmi közösségbe fogják terelni az embereket. Idő kell ahhoz, hogy a felismerés átszivárogjon a rendszeren, az emberek érzékelni fogják, mennyivel kevesebbet ér a pénzük, és állítom, hogy ez a kormány gyakorlatilag már megbukott.

Ki fogja össze az elégedetlen csoportokat?

A politikusok feladata rávilágítani, hogy együtt többek vagyunk. A kata szigorítása 450 ezer embert érint, a családjukkal együtt egymillióan vannak, akiknek az életét minden előzetes egyeztetés nélkül egyik napról a másikra felborítják. A rezsicsökkentés részleges megszüntetése ennél is többeket hoz váratlan és rémes helyzetbe. Ilyet nem lehet csinálni az emberekkel. A mi feladatunk az, hogy a különböző érdekcsoportokat, amelyeket a Fidesz megsértett, összehozzuk.

Amíg vannak tartalékok az embereknél, addig nem indulnak meg komolyabb mozgalmak.

Három millióan szavaztak a Fideszre április 3-án és ők úgy gondolják, például az édesapám is, hogy ez egy jó kormány. Ez tipikusan olyan helyzet, mint amikor az ember a buszra vár. Kimegy a buszmegállóba, s ha a busz késik, akkor hajlamos várni néhány percet, mondjuk ötöt. Ha még mindig nem jön a busz, vár még négyet, s akkor felteszi a kérdést: várjak még, vagy induljak el gyalog? Ha elindul, akkor elismeri, hogy korábban rossz döntést hozott és feleslegesen várt 9 percet. De ha ott marad a megállóban, lehet, hogy a busz soha nem érkezik meg. Ebben a szituációban van ma a magyar társadalom.

A 3 millió Fidesz-szavazó mellett sok bizonytalan is azt mondja, még mindig ez a legjobb kormány, mert nincs alternatíva.

Az is csak egy mítosz, hogy legalább kormányozni tudnak a fideszesek. Nem régen vagyok képviselő, de azt látom, hogy teljesen alkalmatlanok az ország vezetésére, a képviselőik be se járnak a parlamentbe. A 135 fideszesből nagyjából 25 tudja mi történik körülöttük, a többiek csak azért jönnek be, hogy vezényszóra szavazzanak.

Azt azért nem lehet elvitatni, hogy egyre rosszabb a gazdasági környezet, nincs könnyű dolga egyetlen uniós kormánynak sem.

Több ezer milliárd forintos nagyon komoly gazdaságélénkítő, jóléti, a forint árfolyamot is befolyásoló uniós csomag vár arra, hogy Magyarország lehívja. Csak annyit kellene tenni, hogy a kormány végre magára is érvényesnek tekinteni a közösségi szabályokat. Ha valaki tagja egy klubnak, akkor vállalja, hogy annak szabályai rá is vonatkoznak. De még a mostani válságban is hamis kártyákkal játszanak. Gulyás Gergely azt mondta, az unió kérésére és ajánlására el fogják engedni a gyors és rendkívüli jogalkotást, majd négy nappal később benyújtották a kata törvényjavaslatot, aminek a vitája, a társadalmi konzultációja és szavazása, minden együtt 24 óra alatt hivatalosan lezajlott. Ez teljesen komolytalan. Ha valóban a béke oldalán vannak, akkor kössenek békét végre az Európai Unióval. Nagyon komoly hatalmi gőg van a Fideszben, de már nem veszik komolyan a politikusaikat Brüsszelben. Engem friss pártelnökként nem sokan ismernek, mégis szakított rám időt Emmanuel Macron francia elnök, számtalan uniós vezető, tehát tudnánk segíteni a kormánynak egyengetni a pénz útját, de nem kérnek ebből a segítségből. Pedig amíg nem rendeződik a viszony az unióval, a befektetők menekítik ki a pénzüket az országból, nem bíznak a magyar kormányban.

Nagyon nagy a költségvetés hiánya. Az uniós pénzek megérkezéséig marad a magyar emberek megsarcolása?

A mostani és a jövő évi az elszegényedés költségvetése, a kormány próbálja betömni a lyukakat, mert pontosan tudják, hogy ezt nagyon elszúrták. Ezért azt gondolom, hogy még nincs vége a megszorító lépéseknek. Első szavazóként 2010-ben a Fideszre szavaztam. Kétharmados felhatalmazást kaptak arra, hogy bármit megtegyenek, de 12 év alatt nem jutottak semmire, nem éltek ezzel a történelmi lehetőséggel. Elvették az én generációmtól a jövőt, a barátaimnak a jelentős része már nem ebben az országban él és nem is akar hazajönni. Az én munkám gyümölcsét jó esetben a gyerekeim fogják élvezni, ha még hagy a Fidesz valamit ebből az országból.

A kormánykritika mellett az emberek azt is várják az ellenzéktől, hogy kínáljon fel más lehetőségeket.

Ez nagyon fontos kérdés, az ellenzék azért kudarcos egy évtizede, mert csak kritizálta Orbánt, de nem kínált reális alternatívát. A Momentumnak van egy nagyon komoly szakpolitikai anyaga, ami az élet minden területére kitér. A parlamenti választás előtt a hat ellenzéki párt szakmai anyagait egybe kellett gyúrni, mindenkinek vissza kellett venni valamit a terveiből. Ezek jó szakpolitikai viták voltak, amilyenek nagyon hiányoznak a parlamentből.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik új elnöke minden áron tárgyalóasztalhoz akarja ültetni a pártokat, a kormányoldal pártjait is, mert válság idején együtt kellene működni. Nem működhet?

Egy ilyen megbeszélésnek akkor van értelme, ha nem mindig ugyanaz a tíz ember vitatja meg a dolgokat. Ide közgazdászok kellenének, korábbi jegybankelnökök, de ha nem jön el Matolcsy György vagy Navracsics Tibor egy ilyen megbeszélésre, akkor semmi értelme nincs.

A Momentum mögött áll egy komoly szakértői csapat?

Igen és ők jönnének egy ilyen megbeszélésre, de ha nincs ott a kormányoldal, akkor csak felesleges időhúzás minden egyeztetés.

Az említett 360 oldalas szakértői anyagnak nyilván egy gazdasági csomag volt a magja. Önök szerint mihez kéne hozzányúlni?

Egy egészen másfajta személyi jövedelemadó rendszer kell. Akik bizonyos összeg felett keresnek, nagyobb részt kell vállaljanak a közös teherviselésből. Mondom ezt úgy, hogy ez nem egy nemzeti liberálistól megszokott szakpolitikai álláspont.

Ahhoz, hogy kapitalizmus lehessen, ahhoz tőke kell, de ma a magyar embereknek nincs megtakarított pénzük. Egy jobb újraelosztási rendszer kell, továbbá csökkenteni kell az áfát, mert ez, a mostani magas infláció mellett elképesztő mértékben sújtja a szegényebb sorsú honfitársainkat.

A kormánynak 12 éve lett volna arra, hogy energetikailag legalább valamelyest függetlenítse hazánkat az orosz gáztól, de nem tettek ennek érdekében semmit. A nyugdíjasok helyzete is megoldásért kiált. A Budai Várnegyed alpolgármestereként megdöbbentett, hogy még ott is milyen sok kisnyugdíjas él.

A teljes közszféra béremelésért kiált. A Momentum kinek adna elsőként?

A Momentum csak azt ígéri meg, ami betartható. A jövő évi költségvetéshez minden frakció három módosító javaslatot vihet be a parlament elé. Mi az egyikben azt kértük, hogy kapjanak 20 százalékos béremelést a rendvédelmi területen dolgozók és a pedagógusok. Ennek a pénznek megneveztük a forrását is. Az jó, hogy a rendvédelmisek már az idén kaptak valamit, de megdöbbentő, hogy a pedagógusok nem.

Azt nyilatkozta, hogy belső szervezeti, szerkezeti átalakítás következik az elkövetkező hónapokban a pártban. Ennek része, hogy átvette a frakció vezetését Fekete-Győr Andrástól?

Először kerültünk be a parlamentbe, meg kellett nézni, tudunk-e elég hatékonyak lenni, ha a pártelnöki és frakcióvezetői feladatokat két ember viszi és kiderült, hogy nem. Most megnézzük, jobban működik-e, ha egy kézben futnak össze a szálak.

Más szervezeti változásokon is dolgoznak?

Egy operatív tisztújítás közepén vagyunk. Arra szeretném terelni a pártot, hogy sokkal hatékonyabb legyen a működése, de ehhez utol kell érnünk magunkat, hiszen már nem parlamenten kívüli párt vagyunk. Jelentős a bázisunk Budapesten, a tagságunk 10 százaléka külföldön él, 40 százaléka pedig vidéken, de sok egyetemi városban nincs még irodánk, pedig a szavazóbázisunk jelentős részét az egyetemisták és a frissdiplomások adják. Első körben a tízezer főnél nagyobb városokban kell megerősödnünk, majd innen haladunk a kisebb lélekszámú települések felé, ez idő kérdése.

A Momentum egyik alapelveként nevezte meg többször is a pozitív nemzetképet. Mi ért ez alatt?

Nem kell ahhoz Fidesz-szavazónak lennem, hogy büszke legyek Hosszú Katinkára vagy Egerszegi Krisztinára, a rengeteg Nobel-díjasunkra. Az elmúlt harminc évben az egyik oldalon a nemzeti, a másikon a liberális vált szitokszóvá, s ma alig van ebben az országban, aki tudná, mit takar a nemzeti liberalizmus, hogy a jobboldali és a liberális gondolkodás megfér egymással. Én ezt képviselem.

Gelencsér Ferenc

Gelencsér Ferenc az ELTE nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát. A 32 éves politikus a Momentum Mozgalom egyik alapítója, 2019 őszétől az I. kerület városfejlesztésért és környezetvédelemért felelős alpolgármestere volt. Idén áprilisban a közös ellenzéki listáról parlamenti mandátumot szerzett, május 29-én pártja elnökévé választották.

A háború miatt 20 millió tonna gabona ragadt Ukrajnában. Ennyit kellene elszállítani, mielőtt beérik az új termés, amely a 2021-es 106 millió tonnáról várhatóan 65 millióra csökken, ebből 40 milliót exportálnának.