Egymillió hordóval, napi 12-ről 13-ra hajlandó növelni olajkitermelési kapacitását Szaúd-Arábia, de ez nem feltétlenül jelenti a termelés hasonló mértékű növelését. Az olajkitermelő országokat tömörítő OPEC+ csoportosulás (a + jel elsősorban Oroszországot jelenti) továbbra is a piaci feltételek mentén hozza meg a szükséges döntéseket. Nesze semmi, fogd meg jól: ezzel a szerény ígérettel és egy jókora megaláztatással a tarsolyában érkezett haza Szaúd-Arábiából Joe Biden. Az amerikai elnök tényleg nem fogott kezet a „páriával”, csak mosolyogva ökölpacsizott a rendszerkritikus Dzsamal Hasogdzsi szaúdi újságíró feldarabolását elrendelő szaúdi trónörökössel.
Tulajdonképpen fölöslegesen alázta meg magát Biden. Az USA-ban is vészesen emelkedő benzinárak (azért messze nem annyira vészesen, mint Európában) ettől nem fognak visszaesni, s a novemberi, félidős választásokra készülő elnöknek továbbra is főhet a feje, mivel tudja ellensúlyozni a negyven éves csúcson lévő inflációt és a tankolási költségeket. Szaúdi útjával biztos nem, a meggyilkolt újságíró volt menyasszonya egyenesen azzal vádolta meg az amerikai elnököt ezért az ökölpacsiért, hogy a herceg következő áldozatainak vére is már a kezéhez tapadt. A CNN azzal a címmel számolt be a vizitről, hogy „MBS (a koronaherceg) visszavágott Bidennek”. Valójában több volt, mint visszavágás. Mohamed bin-Szalmán gyakorlatilag kioktatta az amerikai elnököt: az Egyesült Államok vélt és valós bűneinek felsorolása mellett leszögezte, a saját értékek másokra való ráerőltetésére tett kísérletek bumeránghatással járhatnak.
Fintorog most minden jogvédő és minden harcos demokrata, de az olaj – akárcsak a gáz – változatlanul nagy úr, s az amerikai elnök és a demokratikus Európa legnagyobb pechjére zömében és elsősorban diktátorok, autokrata zsarnokok kezében van az olaj- és a gázcsap.