Miközben az építőipari vállalkozók költségei nőhetnek amiatt, hogy a kata szigorítása után sokaknak más adózási formát kell választaniuk, nem biztos, hogy ezt át tudják hárítani a megrendelőkre. Az árakat ugyanis alapvetően a kereslet határozza meg. Márpedig félő, hogy az ágazatban ez visszaesik – szögezte le lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Mint mondta: a lakásépítés és -felújítás a létesítményépítések közül a legköltségesebb, mivel nagy az élőmunkaigénye, és sokféle anyagot kell felhasználni. Ezek fele ráadásul importból származik, így a forint gyengülése is drágítja a beszerzést. Számításai szerint
az építési költségek a tavalyi év elejétől az idei év végéig 18 százalékkal emelkednek, vagyis ennyivel drágábban tudja a szakma elkészíteni egy lakás négyzetméterét.
A költségek növekedésében szerepet játszik az anyagárak 22, a fuvarköltség 20, a munkaerő 15 százalékos drágulása. Az viszont, hogy mennyivel drágábban tudják értékesíteni az adott négyzetmétert, az nagyban függ a kereslettől. Koji László szerint az idén az építőipari ágazat jövedelmezősége alacsonyabb lesz, mint tavaly, hiszen a költségek növekedését nehéz továbbhárítani a megrendelőkre. Bár további kockázatokat jelent, részben ezért sem lehet megmondani, pontosan milyen hatással lesz az árakra a kata-szabályozás szigorítása. Másrészről az átalányadózás bizonyos esetekben jobban meg is éri a vállalkozóknak, és kormányzati ígéret is van az átalányadózás szabályainak vonzóbbá tételére – jegyezte meg.
A KSH pénteken közölt májusi adatai egyelőre pozitív képet festenek az építőipar teljesítményéről: a termelés 9,9 százalékkal nőtt tavaly májushoz képest, és az előző hónaphoz mérten is 5,8 százalékos volt a bővülés. A megkötött új szerződések volumene 7,2 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, az építőipari vállalkozások szerződésállománya 9,7 százalékkal haladta meg a tavaly májusit. Utóbbi növekedésben ugyanakkor szerepelnek olyan keretmegállapodások, amelyekre az állami, önkormányzati megrendeléseknél lehetett pályázni.
Ezek egy részét azonban nem lehet majd lehívni, hiszen 1200 milliárd forintnyi, a 2022-2023-as évre vonatkozó állami, önkormányzati építési beruházást halasztottak későbbre
– emlékeztetett Koji László. A hosszabb idősoros adatok pedig azt jelzik, hogy az építőipari termelés növekedési tempója lassul. Az első negyedévben még 15,7, az első négy hónapban 12,1, az első öt hónapban pedig már csak 11,5 százalékkal volt magasabb a termelés volumene, mint az előző év azonos időszakában. Vagyis az év végére az idei többlet el is tűnhet – mondta az ÉVOSZ elnöke. Úgy számol: az idei év egészében az építőipar termelése 5500 milliárd forint körül lesz, a tavalyi 5383 milliárd forint után.
Az alágazatokat tekintve egyelőre csak a lakásépítéseknél látszik, hogy sem értékében, sem volumenében nem esett vissza a növekedési dinamika, ami nagymértékben köszönhető az állami támogatásoknak. A kivitelezők tapasztalatai szerint az idén minden negyedik lakásépítésnél, és minden ötödik lakásfelújításnál valamilyen állami támogatást vesz igénybe a lakosság. Ezek a támogatások az ÉVOSZ szerint a vállalkozók közötti versenyegyenlőséget is javítják, mivel a kedvezmények szerződésekhez, tételes műszaki tartalmakhoz, legális pénzmozgásokhoz kötöttek.
A támogatások egy része – például a falusi csok, a lakásfelújítási támogatás, az 5 százalékos újlakásáfa – ugyanakkor az év végével kifut. Ha viszont nincs megoldva a finanszírozás, akkor bezuhanhat a lakásépítés és a lakásfelújítás – fogalmazott Koji László. Az ÉVOSZ ezért azt szeretné, ha ezek a támogatások határidők nélkül fennmaradnának, hiszen a lakásépítés Magyarországon az idei évtől elsődlegesen finanszírozhatósági kérdéssé vált. Az 5 százalékos újlakásáfa a jelenlegi szabályozás szerint csak azokra a lakásokra vehető igénybe, amelyekre az idei év végéig megszerzik az építési engedélyt, majd 2026. december 31-ig el is készülnek. Ez, ahogy korábban is, most is nagy kilengéseket okoz az ágazatban, hiszen most mindenki rohan engedélyeztetni, de azután nem tudja, hogyan tovább – mondta Koji László.
Eközben a jegybanki alapkamat-emelések miatt egyre drágulnak a lakáshitelek is.
Az ÉVOSZ szerint az 5 százalék feletti hitelkamatszint egy lélektani határ a lakosságnál, az e fölötti kamatkörnyezet befagyasztja a megtakarítások lakásépítési célú felhasználását. Az ÉVOSZ ezért a lakáscélú hitelek esetében javasolja az 5 százalékos kamatsapka bevezetését, szigorú energetikai elvárások mentén. Ennek egy módja lehetne a jegybank - tavaly ősszel elindított, de a keret gyors kiürülése miatt már nem elérhető - zöld otthon programjának aktualizálása és fenntartása. Az ÉVOSZ javaslatai között szerepel az is, hogy a munkaadók adó- és járulékmentesen adhassanak új építésű lakásra maximum 8 millió, felújításnál pedig maximum 4 millió forint forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást.
Marad a munkaerőhiány
Az építőipar számára a legnagyobb problémát még mindig a szakmunkás- és mérnökhiány jelenti. Az ÉVOSZ összegzése szerint jelenleg az ágazat 375 ezer embernek ad munkát, de csak minden harmadik foglalkoztatott van alkalmazotti státuszban; az alvállalkozói, megbízotti foglalkoztatás dominál, ami kiegészül a fekete foglalkoztatással is. A recessziós években külföldön munkát vállaló szakembereket nehéz visszacsábítani, az ágazatra az egész Európai Unióban jellemző munkaerőhiány miatt a munkaadóknak versenyezniük kell más országok vállalataival is. Az ÉVOSZ szerint ezért szükséges a munkaerő hazai hatékonyabb és magasabb bérszinten való foglalkoztatása, erkölcsi megbecsülése és folyamatos képzése. A következő 3-4 évben ugyanakkor többen mennek el az építőipari szakmákból nyugdíjba, mint ahányan kikerülnek az oktatási rendszerből. A külföldiek foglalkoztatása és a Nyugat-Európában dolgozó magyar szakemberek hazahívása ezért még inkább előtérbe fog kerülni, miközben a szakmunkás- és mérnökhiány tartós maradhat.
