Alapos és hosszas törvényalkotó munka eredményeként az orosz Állami Duma július 7-én harmadik olvasatban is elfogadta az országos gyermekszervezet létrehozásáról szóló törvényt. Az iskolákban önkéntes alapon létrehozott szervezetnek valamennyi iskoláskorú orosz állampolgár tagja lehet, a majdani vezetők közé pedig nem juthatnak be „idegen ügynöknek” minősített személyek.
Azt régóta lehetett tudni, hogy a Kreml a pionírszervezet újjáélesztésére készül. Már évekkel ezelőtt több próbálkozás is volt arra, hogy valamilyen összorosz gyermekszervezetet alapítsanak.
Létrehozták a politikai putyinizmus ifjúgárdáját, amely a Nási (Mieink) nevet kapta.
A katonai-politikai indoktrináció ifjú osztagai is megszerveződtek Junármija (Ifjú hadsereg) néven. Ezeken kívül számos helyi és országos kezdeményezés is elindult. Az orosz neten kering egy videó, amelyen az annektált Krím-félszigeten lévő Szevasztopolban mondja egy kislány az odalátogató elnöknek, hogy kellene végre egy szervezet, amely az összes gyereket összefogná.
Megkapta. A hajdani szovjet pionírszövetség létrehozásának századik évfordulójára megszületett a törvény és hozzáláthatnak az egyelőre név nélküli szervezet felállításához. Azt már elrendelték, hogy a felügyelő testületet maga az államfő, azaz Putyin vezeti. A szervezet fő feladata pedig a jövő nemzedék hazafias és állampolgári nevelése lesz. (Az orosz kifejezés nem a polgári jogokra, hanem az államhoz való feltétlen kötődésre, alávetettségre utal.)
A pionírszervezet a Szovjetunióban az állampárt gyermekszervezete volt hetven éven keresztül. Közvetlen irányítását a Komszomolra bízták. A fő feladat ugyan a kommunista nevelés és a hazafias propaganda volt, de az emberekben elsősorban a közös táborozások, gyerekprogramok kedves emléke maradt fenn. Erre a nosztalgiára reagálva kínálják most az új szervezetet, amelyet feltehetően ellátnak majd ingatlanokkal, ide kerülnek a hajdani táborok, üdülők, úttörőházak, amelyeket az elmúlt harminc évben a helyi hatóságok kezeltek.
Az orosz média azt írja, hogy a szervezők 2030-ra közel kilencmillió gyereket, az iskoláskorúak több mint felét, akarják bevonni valamilyen állami ifjúsági szervezetbe. A jövő orosz úttörőit eleinte a „Nagy változás” zászlaja alatt akarták összegyűjteni. Erről a névről azonban valamilyen okból lemondtak, s majd csak később döntenek arról, mi is lesz az ifjú putyinisták megfelelő elnevezése.
Az orosz helyi elektronikus médiában korábban megjelentek bíráló írások is, amelyek a kommunista ideológia visszatérésétől óvtak, s nem látták értelmét a szovjet nosztalgia felturbózásának. Az eredeti pionírszervezet radikálisan ateista volt, a putyinizmus egyik fő eszmei alkotórésze pedig éppen az ortodox kereszténység. A kritikák a törvény elfogadásával és az ukrajnai háború elhúzódásával eltűntek. Az orosz állami propaganda a háborút elsősorban azzal „adja el” a hazai közvéleménynek, hogy az ukrán vezetés a második világháborús náci kollaboránsok örököse és mint ilyen, eleve oroszellenes. Az Ukrajna mögött álló „kollektív Nyugat” pedig gyakorlatilag azonos a hitleri Németországgal, amely szintén koalíciós szövetségesekkel támadt a Szovjetunióra. Az ideológiai mozgósítás az orosz nacionalizmus és valamilyen náciellenes retorika jegyében történik. Ez azonban meglehetősen felületes és aligha ér el a fiatalokig. Utóbbiak legalábbis nem állnak sorban a kiegészítő parancsnokságok előtt, hogy bevonuljanak. Ezt látva vélhette úgy a Kreml, hogy lépnie kell.
Az ifjúság militarista és nacionalista mozgósítása az orosz államisághoz való feltétlen hűség jegyében a putyini vezetésnek régi mániája. Az előző évtizedben folyamatosan próbálkoztak vele, tömeges sikert azonban nem értek el. Feltehetően az Ukrajna megtámadása előtti időszakban juhattak a Kreml politikai technológusai arra a következtetésre, hogy csak alaposabb és tömeges előkészítéssel lehet tartós utánpótlása az orosz hadseregnek és az államigazgatásnak. Az orosz katonai erények dicsőítése és a titkosszolgálatok (az orosz állam új nemessége!) kultusza része ennek a kampánynak. A pionír-újratervezés is nyilván erre szolgál.
Pavlik Morozov legendája
A szovjet mítoszok egyike volt a pionír Pavel Morozov története. A 14 éves falusi gyereket a legenda szerint a saját családja ölte meg, mert feljelentette a kulákokkal tartó apját. A családtagokat később kivégezték. A kutatások szerint a történetet hazugságokból szőtték, elsősorban azért, hogy igazolják a kolhozosításnak ellenálló parasztokkal szembeni terrort. Pavlik a szovjet korszak évtizedeiben erkölcsi példázatként szolgált, mint olyan hős, akinek erősebb a kötődése az államhoz, mint a családja iránti szeretete.
