Noha a keddi parlamenti ülésre a kata jogszabályok változtatása miatt irányult nagyobb figyelem, ennek ellenére a szavazás után is releváns törvényjavaslatokról esett szó, igaz, minimális képviselői érdeklődés mellett.
Ilyen volt az is, miszerint a megyék neve a vármegye elnevezésre változna. Ezzel kapcsolatban a Miniszterelnökség államtitkára, György István azzal érvelt, hogy az elnevezés a „szuverenitást védő, ahhoz ragaszkodó néplélek, az államiság megerősítéséhez hozzá fog járulni.”
A KDNP-s Vejkey Imre arról beszélt, hogy a vármegye elnevezés történelmi alkotmányunk vívmányaira való tekintettel változna meg.
„Én úgy gondolom, hogy ez a magyar választópolgárok nagy részének is az elégedettségével jár”
- kockáztatta meg.
A Momentum politikusa pedig azon ironizált, hogy a vármegyére való keresztelés fontos eleme lehet a kormány infláció elleni politikájának. Lőcsei Lajos ezt követően gúnyosan kérte az alispán és szolgabíró elnevezés, az alásszolgája köszöntés, a méltóságos, nagyságos, kegyelmes megszólítások, valamint a párbaj intézményének visszaállítását.
Egy biztos: egy ellenző a Fideszben már most akad, aki ellenzi a vármegye elnevezést. Mint lapunk korábban beszámolt róla, Lázár János 2011-ben arról beszélt, egy „modern, jövőorientált alkotmányban nincs szükség arra, hogy olyan kérdéseket érintsenek benne, amelyek sértik emberek érzékenységét, vagy amelyeknek a XXI. század Magyarországához semmi közük nincs” - utalva itt a vármegyére, mint elnevezésre. A régi-új miniszter véleménye több mint egy évtized után sem változott, s ígérete szerint szavazat is ezt fogja tükrözni.
Lázár János: a XXI. század Magyarországához semmi köze nincsen a vármegye elnevezésnek