„Nem jó történeti aspektusai vannak. (...) Sokkal inkább azt gondolom, amit nekem egy hódmezővásárhelyi választó mondott, hogy annak, akinek cseléd vagy napszámos volt a nagyapja vagy dédnagyapja, annak mást jelent a vármegye, mint aki a XII. kerületből szemléli a világot” - jelentette ki Lázár János még 2011-ben a vármegye elnevezés kapcsán.
Mint a 444 felidézte, az Alaptörvény első tervezetébe is beleírták ugyanezt, de akkora vitákat váltott ki, hogy inkább kivették a végleges változatból. A vármegyés ötletnek belső ellenzői is voltak, élükön Lázár Jánossal és Harrach Péterrel, a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőivel. Az Alaptörvény elfogadása előtt néhány héttel közösen nyújtottak be módosítót annak érdekében, hogy maradjon a meglevő elnevezés.
Lázár János április elsején már arról beszélt, hogy egy modern, jövőorientált alkotmányban nincs szükség arra, hogy olyan kérdéseket érintsenek benne, amelyek sértik emberek érzékenységét, vagy amelyeknek a XXI. század Magyarországához semmi közük nincs. „Remélem, hogy a józan ész az érzelmeket felülírja”
- mondta az MTI akkori tudósítása szerint.
A parlamenti vitában Pálffy István (KDNP) nehéz, de eldönthető kérdésnek nevezte a dolgot. Azt mondta, a magyar vármegyerendszer egy „gyönyörű történelmi hagyomány”, de az új alaptörvény Magyarország XXI. századi közigazgatásának modern alapjait kívánja lerakni. A kormánypárti frakciók végül elvetették a vármegyés ötletet, 264 igen és 41 nem szavazattal fogadták el Lázár és Harrach módosítóját.
A téma azt követően került az érdeklődés középpontjába, hogy kedd este Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője benyújtotta az Alaptörvény immáron sokadik módosítását, mely szerint ismét vármegyének hívnák a megyéket.
Frissítés: Lázár János véleménye most sem változott.
Lázár János most sem szereti vármegyéket