;

szigorítás;Parragh László;kata;

- Parragh László szerint kissé erőteljesre sikerült a kata módosításáról szóló tervezet

Az iparkamara elnöke a módosítás motivációjával egyetért, ám több időt adott volna az átállásra.

A tervezet illeszkedik abba az irányba, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) eredetileg javasolt, ugyanakkor kissé erőteljesre sikerült - így kommentálta a Világgazdaságnak Parragh László, az MKIK elnöke a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvénymódosítást, amelyről már ma szavaz a parlament.

A lap kérdésére viszont Parragh László kizárta, hogy puhulna a tervezet a mai szavazásig, s közölte azt is, nem dolga minősíteni a politikai akaratot. Az iparkamara elnöke mindenesetre azzal számol, hogy a törvény hatására a mintegy 450 ezres katás adózói kör nagy mértékben csökkenni fog. Hozzátette ugyanakkor, hogy számos olyan adónem létezik, amely átveheti a kata szerepét.

„A most kiesőket nem éri jelentős hátrány, de alapvetően beterelődnek egy másik adónembe, aminek az ellenőrzése jóval egyszerűbb lesz állami oldalról”

- érvelt.

Parragh László ugyanakkor emlékeztetett arra, ami a szigorítást indokolttá tette, vagyis hogy egyre többen ismerték fel, hogy a katát választva kedvezményesen kerülhető ki a közteherviselés. Mint fogalmazott, nem csalásról van szó, hanem egy kiskapu kihasználásáról, csakhogy eközben a munkavállalók 85 százaléka teljeskörűen adózott.

„Ha engedik, hogy közterhek nélkül, vagy minimális közterhekkel egyre többen jelenjenek meg, így pedig egyre kevesebben legyenek tényleges munkavállalók, azzal egy idő után megborul az adórendszer”

- mondta.

Vagyis ennek a trendnek a felszámolásában az iparkamara egyetért a kormánnyal, az új szabályozás hatályba lépéséről azonban már volt közöttük vita. A kabinet ugyanis már szeptembertől életbe léptetné a módosítást, az MKIK pedig jövő januárig hagyott volna időt, mivel az év közbeni átállás szerintük mindig többet visz, mint amennyit hoz. 

Tucatnyi asszony, tucatnyi család élete változott meg a jelentős hátrányokkal küzdő Jász-Nagykun-Szolnok megyei, szinte száz százalékban romák lakta Tiszaburán, amikor négy évvel ezelőtt megnyitott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat varrodája. Sokan addig csak háztartásbeliként dolgoztak, nevelték otthon a gyerekeket, esetleg nyaranta beálltak egy-egy napra gyümölcsöt szedni, kukoricát címerezni napszámosként, vagy ha szerencséjük volt, akadt néhány hónapnyi közmunka helyben. Ám azzal, hogy „normális” munkahelyük lett, nemcsak az anyagi körülményeik változtak, hanem a megbecsülésük és az önbizalmuk is megnőtt.