Egyenként bünteti végig a DK képviselőit Kövér László, amiért nem jártak be elég parlamenti ülésre májusban A házelnök fizetéscsökkentéssel szankcionálja a képviselőket, indoklása szerint azért, mert a távollétek száma meghaladta a törvényben meghatározott maximumot.
A képviselők távolmaradását a frakcióvezetőnek van lehetősége igazolni, és ezt Gyurcsány Ferenc meg is tette. Kövér Lászlónak azonban jogában állt az igazolást visszautasítani. Legalábbis az Országgyűlés Házszabálya alapján.
Csakhogy ez az ügy több sebből is vérzik. Egyrészt, mert a távollétek számát trükközéssel állapították meg. Eddig valamennyi parlament alakuló ülésén az összes tisztségre jelölteket az Országgyűlés egy szavazással választotta meg. Most – eltérve ettől a gyakorlattól – Kövér László önkényesen megváltoztatta ezt az egy szavazási formát: minden egyes tisztségre való jelölést külön-külön és egyesével szavaztatott meg, így lett egyetlen szavazási hiányzásból sok távollét a szavazástól.
Egyébként pedig az országgyűlési törvény hivatkozott pontja úgy szól, hogy "ha a képviselő igazolatlanul távol marad az Országgyűlés adott hónapban tartott ülésének vagy - több ülés esetén - üléseinek napirendi javaslatában feltüntetett, szavazatszámláló gép alkalmazásával megtartott szavazásainak több mint egynegyedéről, adott havi - levonásoktól mentes - teljes tiszteletdíjának a 104. § (1) bekezdés szerint meghatározott összege az igazolatlan távolmaradás mértékével megegyezően csökken".
Márpedig az igazolás, ezt maga Kövér is elismeri, megtörtént. A törvényben viszont semmi olyasmi nem szerepel, miszerint az igazolást a házelnök (főleg saját hatáskörben) semmissé teheti, annulálhatja.
Kétségtelen, a házszabályban van ilyen pont, mint ahogy erre Kövér is hivatkozik, na de a házszabály - lévén csak országgyűlési határozat - nem jogszabály. És egy nem jogszabállyal nem lehet egy törvényt felülírni.
Ez így, akárhogy is cizellálom, a joggal való visszaélés, valamint a jogforrások hierarchiája elvének a felrúgása, mely szerint a jogszabályokat fontossági sorrendben kell alkalmazni, másrészt az alacsonyabb szintű szabályozás nem lehet ellentétes a magasabbal. Márpedig ez esetben az Országgyűlés Házszabálya, amely nem jogszabály, felülírta a törvényt.
Megjegyzem, arról maga a Házszabály sem rendelkezik, hogy amennyiben a Házelnök felülbírálhatja a frakcióvezető igazolását, azt milyen jogcímen, milyen szempontok mentén teheti meg. Mert enélkül a felülbírálási lehetősége (nem joga, hiszen ezt nem jogszabály biztosítja a számára) csak egy szubjektív megítélésen alapul. Márpedig ilyen döntést jogszerűen nemhogy nem lehet meghozni, de ilyen döntési lehetőséget biztosítani sem lehet úgy, hogy egyrészt annak nincs jogszabályi háttere (ismétlem: a Házszabály nem jogszabály), másrészt nincs meghatározva konkrétan, hogy a felülbírálat milyen szempontok mentén, mire alapozva történhet. Enélkül ez márpedig a joggal való visszaélés, a törvény jogellenes és önkényes felülbírálása. Házszabállyal egy törvényt felülírni? Ez bíróságért kiabál.
Jogi álláspontom szerint aki ilyen büntetést kapott, annak minden alkotmányos joga megvan ahhoz, hogy bírósági úton megtámadja és érvényesítse ezt a jogsérelmét. A DK-s képviselőktől pedig különösen elvárható, hogy bíróságon támadják meg ezt a döntést, mert ha belenyugodnak, akkor hiteltelenné válnak. Különösen azért, mert a házszabály nem rendelkezik sem jogorvoslatról, sem pedig annak indokáról, hogy a házelnök milyen jogcímen, milyen jogalapon bírálhatja felül önkényesen akár a törvény előírásait, akár a frakcióvezető igazolását.
Viszont a jogorvoslat igénybevételéhez lehet alkalmazni az emberi jogok és az alapvető jogok védelméről szóló Egyezmény, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány előírásait. Az Egyezmény az 1993. évi XXXI. törvénnyel, az Egyezségokmány az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel került ratifikálásra, majd ennek következtében lett a magyar jogrend részévé téve.
Az esetünkben releváns részek így szólnak.
Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről, 13. cikk, Hatékony jogorvoslathoz való jog: "Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg."
A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, 2. cikk: "Az Egyezségokmányban részes minden állam kötelezi magát annak biztosítására, hogy a. minden olyan személy, akinek az Egyezségokmányban elismert jogai vagy szabadságai sérelmet szenvednek, hatékony jogorvoslattal élhessen akkor is, ha a jogok megsértését hivatalos minőségben eljáró személyek követték el; c. az illetékes hatóságok a helytállónak elismert jogorvoslatnak érvényt szerezzenek."
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.