– Az számít kivételesnek, ha egy társasház tetőterének beépítése határidőre, különösebb gondok nélkül megvalósul – nyilatkozta Győrffy Máté, a VI. kerület városfejlesztésért felelős alpolgármestere a Népszavának. A terézvárosi önkormányzat mintegy harminc, a tetőtér beépítésére vonatkozó érvényes építési engedélyről tud, jelenleg nyolc-tíz társasházban folyik a munka.
A Jókai utcában bekövetkezett házomlás különösen tragikus, de távolról sem az egyedüli olyan eset, amely megkeseríti a lakók életét.
– A társasházak karbantartása már a szocializmus idején elmaradt – idézte fel az előzményeket a terézvárosi alpolgármester. A rendszerváltás után, amikor a tanácsi lakások magántulajdonba kerültek, a karbantartás feladata a lakóközösségekre hárult. A társasházaknak azonban még hitel igénybevétele mellett sem volt elegendő pénzük arra, hogy felújításokba kezdjenek.
Emiatt kezdett el terjedni a kétezres évek elején az a kényszermegoldás, hogy a társasházak eladják a tetőterüket egy beruházó cégnek, amely új szint(ek) létrehozásával lakásokat alakít ki a padlástér helyén, cserébe pedig vállalja, hogy felújítja a belső és külső homlokzatot, liftet épít, épületen belüli korszerűsítési munkákat végez.
– Ingoványos terep ez, rengeteg buktatóval – mondta Győrffy Máté.
Alapvető gond – folytatta –, hogy míg a beruházókat „dörzsölt, minden hájjal megkent” ügyvédek képviselik, velük szemben az ilyen ügyekben gyakran járatlan közös képviselők és jóhiszemű, laikus lakástulajdonosok állnak.
Így születtek sorra azok a szerződések, amelyek a beruházók számára előnyösek, a lakók számára viszont hátrányosak voltak: azaz nem rögzítették pontosan, hogy a beruházónak milyen munkát kell elvégeznie, nem tartalmaztak megfelelő jogi, műszaki és anyagi garanciákat. Ráadásul volt példa arra is, hogy a közös képviselő „összejátszott” a beruházóval.
Ezért is fontos – hívta fel a figyelmet az önkormányzat –, hogy a lakók, még mielőtt bármit aláírnak, fogadjanak ügyvédet. Méghozzá jól felkészült, megbízható ügyvédet. Előfordult ugyanis, hogy a társasház jogi képviselője asszisztált a társasház szempontjából kedvezőtlen szerződés megkötéséhez.
Ingatlanpanama
Terézvárosban korábban sok tetőtér nem a lakók, hanem az önkormányzat tulajdonában volt. „Sajnálatos módon annak idején az önkormányzat is nagy csomagban, nagyon olcsón értékesítette a tetőtereket. Ez is része volt az akkori ingatlanpanamának” – állapította meg Győrffy Máté. Összességében több tízezer négyzetméterről van szó – érzékeltette, hogy milyen nagyságrendben folyt a biznisz.
Több cég is csődöt jelentett, eladta vagy továbbadta a projektet, az építkezést félbehagyva levonult a helyszínről.
A Diplomatanegyedben akad olyan ház, ahol már nem kevesebb mint tizenöt éve zajlanak a munkálatok.
Máshol a beruházó egész egyszerűen tető nélkül hagyta az épületet: sürgős kármegelőzésre, az önkormányzat azonnali beavatkozására volt szükség – sorolta Győrffy Máté. Van, ahol a tetőtér tulajdonjogát megszerző beruházó nem hajlandó közös költséget fizetni.
Az alpolgármester elmondása szerint visszatérő probléma, hogy a kivitelezés nem a szerződésnek megfelelően – és nem megfelelő minőségben – történik, vagy pedig a beruházó nem végzi el teljeskörűen az általa vállalt munkát. A tetőtérben kialakított lakások az egyik házban ezért nem kapták meg a használatbavételi engedélyt.
„A lakók beköltöztek ugyan, de lakcímet oda nem lehet bejelenteni, az ingatlanok a piaci ár felét érik”
– számolt be Győrffy Máté.
Kevesen gondolnak rá, de a beruházás során megváltozott tulajdoni arányokból is adódhatnak feszültségek. Az egyik házban három szinten szállodát hoztak létre, ennek tulajdonosa többségbe került, és különösebb akadály nélkül érvényesítheti akaratát a lakókkal szemben.
Az alpolgármester szerint a korábban megkötött szerződések esetében az önkormányzat mozgástere szűkös. Mivel az építési engedélyeket már a kormányhivatal adja ki, az önkormányzatnak csak a településképi rendelet és az építési szabályzat révén lehet befolyása a beruházásokra. Terézváros igyekszik szakmai segítséget nyújtani a bajba jutott lakóközösségeknek – ígérte a momentumos alpolgármester.
Nagyon sok szempontot kell tehát figyelembe venni, ha egy társasház eladja a tetőterét – foglalta össze Győrffy Máté. Máskülönben a lakók nem haszonélvezői, hanem elszenvedői lesznek a házfelújításnak.
Bizottság vizsgálja az eseteket
Olyan sok volt a panasz, hogy a 2019-ben megválasztott, új összetételű önkormányzat – a vagyonkezelő és a tulajdonosi főosztály közreműködésével – ad hoc bizottságot hozott létre a beruházások vizsgálatára. A társasházakban általában az önkormányzat is rendelkezik kisebb-nagyobb tulajdonnal, így közvetlen tapasztalatai is vannak arról, milyen súlyos problémákkal járnak a tetőtér-beépítések. Győrffy Máté hangsúlyozta: „már szigorú az építési szabályzatunk, új fejlesztő általában csak akkor tud elindulni, ha a szabályozás módosítását kéri. Itt viszont megköveteljük a társasház érdekeit biztosító szerződést.”
