Diplomás minimálbért és azonnali 20 százalékos fizetésemelést várnak a közszolgálatban dolgozók a magas infláció ellentételezéseként, de a kabinet szerint túl nehéz a helyzet – azaz nem jutottak érdemi eredményre a kormány, a munkavállalók és az önkormányzatok képviselői szerdán, amikor megtartotta a választások utáni első ülését az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT).
Valójában hét hónappal ezelőtt állt szóba utoljára a közszféra érdekvédőivel az ország vezetése, de az akkori találkozó eredménytelen volt. A munkavállalói oldal ügyvivője, Fehér József kifogásolta, hogy tavaly decemberben, majd idén februárban is ígérgették, hogy összehívják az ülést, de végül a munkavállalók képviselői nem mondhatták el véleményüket az idei évre tervezett bérintézkedésekről. A mostani találkozón a szakszervezetek arra is emlékeztették a kormány – jelesül a pénzügyi, a belügyi, valamint az érdekegyeztetésért felelős technológiai és ipari tárca – jelenlévő képviselőit: 2010 óta a közszolgálat egészét érintő bér- és munkaügyi intézkedésekről egyetlen egyszer sem született OKÉT szintű megállapodás.
Azóta, vagyis 12 éve nem nőtt a köztisztviselői illetményalap 38 650 forintos összege, s még ma is több száz település van az országban, ahol saját forrásból nem tudtak ezen emelni az önkormányzati alkalmazottak bérének megállapításakor.
A költségvetési intézmények dolgozóinak negyede pedig csak a központi minimálbér és garantált bérminimum emelés miatt kap keresetnövelést.
A közszféra szakszervezetei úgy értékelik, hogy a több ágazatban beharangozott teljesítményarányos béremelést ígérő életpálya-rendszer megbukott. Különösen igaz ez a pedagógusokra, de a kormányzati igazgatásról szóló 2018-as törvény hatálya alá tartozók, főként a kormányhivatali dolgozók is rosszul jártak, az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban lévő ügyintézők nagy bérlemaradásba kerültek. A szociális ágazatnak nem jut elég pénz a tisztességes bérekre. Az érdekvédők szerint a közszolgálat több ágazatában lényegében megszűnt a munkatársak garantált előmenetele, sőt sok helyen elfogadott a megállapított alapbérnél kisebb összeg kifizetése is, miközben például a parlamenti képviselők fizetése automatikusan emelkedik, ha nő az átlagbér.
Mindezek alapján az OKÉT munkavállalói oldalának tagjai egyhangúlag támogatták a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elvárását, hogy a közszférában a kezdő bér legyen azonos a minimálbérrel és vezessék be a diplomás minimálbért. Erre januártól minden felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben szükség lenne – érvelt Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke szerint az új, magasabb tarifa ma még talán visszatartaná a távozáson gondolkodókat, de hamarosan kiürül a közszolgálat, a maradók munkaterhei pedig elviselhetetlenné válnak.
Választ azonban nem kaptak a szakszervezetek a felvetéseikre, mindössze arra van ígéret, hogy a javaslatokat a kormány is látni fogja.
A legaktuálisabb kérdés az infláció ellentételezése, hogy ne csökkenjen tovább a közszféra béreinek reálértéke. Az MKKSZ kezdeményezésére ezért azt kérik a dolgozók képviselői, hogy július 1-től minden önkormányzati köztisztviselő, szociális, kulturális- és közgyűjteményi területen dolgozó, kormánytisztviselő, pedagógus, egészségügyi dolgozó, védőnő, rendvédelmi és honvédelmi alkalmazott tűzoltó kapjon 20 százalékos keresetnövelést, ami független az egyes ágazatok bérköveteléseitől.
Újfajta minimálbér
A közszolgálatban működő munkavállalói érdekvédelmi szervezetek új rendszerű minimáltarifák bevezetését várják a kormánytól. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis, hogy a magyar minimálbér az uniós országok közt a 26. helyen található. Azt várják, hogy a minimálbér bruttó 301 ezer, nettó 200 ezer forintra emelkedjen, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum bruttó 391300, nettó 260 ezer forint legyen, a felsőfokú végzettséghez kötött diplomás bérminimumot pedig bruttó 508 ezer, nettó 338 ezer forint összeggel vezessék be. Azt is felvetették a kormánnyal folytatott egyeztetésen, hogy minden közszolgálatban dolgozó kapjon egységes, központi költségvetésből finanszírozott cafetéria juttatást. Választ erre a javaslatra sem kaptak.
