Fontos döntést hozott az Alkotmánybíróság (AB), amikor alaptörvény-ellenesnek minősítette a Balaton-törvény egyes passzusait, hiszen ez fékezheti a parti beépítéseket, de nem felhőtlen az öröm: a már elkezdett óriásprojektek ettől nem állnak le, és továbbra is kikerülhetnek minden tiltást, ha nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítanak egy-egy beruházást – így összegezhető a Balaton ügyeivel foglalkozó több civil és egy ügyvéd álláspontja az AB nagy visszhangot kiváltó határozatáról.
A Balaton-törvény miatt, a part védelme érdekében az MSZP normakontrollt kért tavaly augusztusban, a grémium pedig – mint arról már írtunk – nemrégiben egyhangú határozatban helyt is adott a beadvány kifogásainak. Az AB-döntést után sokan biztosra vették, hogy mostantól nem lehet majd a 30 méteres parti sávban építkezni. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban az AB határozatát végigolvasva kiderül: maradt kiskapu.
Döntött az Alkotmánybíróság, alaptörvény-ellenesek az Orbán-kormány módosításai a Balaton-part közvetlen beépítéséről– Az AB döntése kétségkívül csökkentette a trükközés lehetőségeit, de téved, aki azt hiszi, hogy most akkor a Balaton-part meg van mentve. Sajnos ez nincs így – mondta lapunknak egy neve elhallgatásáét kérő, a Balaton ügyeivel régóta foglalkozó civil aktivista. Példaként említette, hogy az eddig kifogásolt, komoly tiltakozást kiváltó, nagy balatoni beruházásokat nem érinti az AB-határozat. A döntés ugyanis jövőbeni érvényességű, azaz a már engedélyes projekteket nem befolyásolja. Vagyis például a Club Aliga totális beépítése vagy éppen a balatonföldvári Nyugati strandra tervezett e-kikötő sorsát nem befolyásolja, ahogyan a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó egykori keszthelyi kemping lakóparkká átépítése is folytatódhat.
– Fontos, hogy kimondták a 30 méteren belüli beépíthetőség tilalmát, de sajnos ez a kikötőkre nem vonatkozik
– mondta a Népszavának Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület elnökhelyettese, majd hozzátette: – Ez azt jelenti, hogy esetünkben parti közparkba is nyugodtan építkezhet a beruházó.
Ráadásul az aligaiak körében komoly felháborodást okozó, 46 hektáros Aligaliget projekt nemcsak azért folytatódhat, mert az Ab-döntés visszamenőleg nem hatályos: azért is, mert a beruházást 2020-ban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította, s így kikerült a Balaton-törvény hatálya alól.
– Az Alkotmánybíróság ezen határozata nem nyilatkozik az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, így nem is állapította meg ezek alaptörvényellenességét. Hiszen nem érinti ezt a jogszabályt, sem annak érvényességét vagy hatályát. Az AB-határozat kizárólag arról a kifogásolt törvényről szól, melyben az MSZP normakontrollt kért – mondta lapunknak Magyar György.
A Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetője – aki a Club Aliga beépítése ügyében a céggel szemben eljár a balatonvilágosi önkormányzat nevében az Alkotmánybíróság előtt – megjegyezte: az Ab csak annyit mondott ki, hogy a törvénybe eddig beillesztett kivételes és különleges felhatalmazásokat nem lehet alkalmazni a jövőben, s ezzel erősen megkötötte például a kormányhivatalok vagy éppen a helyi építési szabályzatot megalkotó, azt esetlegesen egyes beruházások kedvéért megváltoztatni akaró önkormányzatok kezét. Vagyis, ha egy az államtól magánkézbe került területre – például egy Bahart-kemping esetében – 15 százalékos a maximális beépíthetőség, akkor azt nem lehet helyi szinten 60-70-80 százalékosra növelni a beruházó érdekeit szem előtt tartva.
– Ám ettől az Ab még meghagyta a kiskaput a tópart beépítéséhez – magyarázta Magyar György. – Viszont legalább a jövőre nézve jogalapi hivatkozást is biztosít azoknak, akik fel akarnak lépni a tópartot érintő projektekkel szemben. A már befejeződött beruházások viszont megmaradhatnak, illetve jogerős építési engedéllyel rendelkező, folyamatban lévő építkezések is folytatódhatnak. Az Ab által hivatkozott indokok alapján viszont úgy gondolom, a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősített beruházások esetében is lehetőség lehet az utólagos normakontrollra, s ezen keresztül a rendelkezések megsemmisítésére.
Mert az jól látszik, hogy a mai magyar valóságban „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy” az is lehet, ami magánszemélyek, illetőleg magánvállalkozások jól jövedelmező üzleti érdekeit szolgálja ki.
Magyar György szerint fontos megjegyezni: az AB legújabb határozata ellentétes a Balatonaligát érintő korábbi határozatával. Az alaptörvényben nevesített személyek felelőssége, hogy bármelyikük kezdeményezze az Alkotmánybíróság határozatának indoklásával ellentétes – a nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánító – kormányrendelet felülvizsgálatát, utólagos normakontroll keretében. A hazai jogállami berendezkedés demokratikus jellegét jól mutatja, hogy egyszerű állampolgárnak, vagy az érintett önkormányzatnak már nincs jogosultsága arra, hogy ezt az eljárást saját jogán megindítsa, ahogyan az Alkotmánybíróság sem járhat el hivatalból, csak kérelemre.
Miről döntött az Alkotmánybíróság?
Az AB a Balaton-törvény 71., a 75. és a 76. paragrafusának egyes bekezdéseinek bizonyos, a kivételes engedélyekre vonatkozó szövegrészleteit nyilvánította alaptörvényellenessé. Ezek a szövegrészletek tették lehetővé, hogy külön miniszteri rendelettel, kormányrendelettel vagy helyi önkormányzati rendelettel felül lehessen írni a part beépítésére vonatkozó törvényi tiltást. A grémium szerint ezek gyengítették az egészséges környezethez való alapjog garanciáit. A törvény a jövőben úgy rendelkezik, hogy „a Balaton szABályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül − a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével − épület nem helyezhető el”, illetve „településrendezési tervben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, övezet területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető”. V. A.
