– Kicsit Bástya elvtársnak éreztem magam amiatt, hogy a budapesti és a kerületi parkolási rendszerek elmúlt 25 éves működéséről szóló vizsgálóbizottsági ülésre nem hívtak el – jegyezte meg Karácsony Gergely az előző önkormányzati ciklusok korrupciógyanús ügyeit vizsgáló testület szerdai pótmeghallgatásán.
Az éppen egy évvel ezelőtt tartott eredeti meghallgatásra ugyanis őt nem invitálták, holott a zuglói parkolási ügy a 2019-es önkormányzati választási kampány egyik vezértémája volt és a meghívottak listájára több volt – Rogán Antal (V. kerület), Láng Zsolt (II. kerület), Bácskai János (IX. kerület) –, illetve jelenlegi polgármester – Pokorni Zoltán (XII. kerület) – neve is felkerült, az érintett cégek vezetői mellett. Akik közül egyébként senki nem ment el.
Karácsony Gergely, aki hangsúlyozottan nem főpolgármesterként, hanem Zugló korábbi vezetőjeként jelent meg, emlékeztetett: 2016 előtt nem volt fizetős parkolás a XIV. kerületben, ennek a kialakítására így az ő polgármestersége idején indítottak két tendert. Az automaták beszerzésére vonatkozót a média apró részletekbe menően tárgyalta, azt állítva, hogy a kerület erősen túlárazottan vásárolt. Karácsony szerint
az automaták ára ahhoz képest, hogy mit tudnak, nem sok, több fideszes kerület másfél-kétszeres áron vett butább automatákat. Az igazán érdekes szerinte az üzemeltetési közbeszerzési eljárás volt.
Erre eredetileg három cég jelentkezett, egyet mindjárt az elején kizártak, majd a bírálóbizottság a bent maradt kettő közül kizárta az olcsóbb ajánlatot tevőt is. Ez neki nagyon nem tetszett, de abban bízott, hogy a másodjára kizárt cég előzetes vitarendezési kérelmet nyújt be, a dokumentumot össze is állították, de végül a bizottsági ülés előtt 10 perccel visszavonták.
Nem tudom mi történhetett abban a pár napban, de vannak rá hipotéziseim – tette hozzá Karácsony sokat sejtetően. (Még ellenzéki főpolgármester-jelöltként egy kiszivárgott hangfelvételen azt mondta: „Ha visszamegyek Zuglóba, akkor ott engem elásnak”.) Karácsony most azt mondta, nem tehetett mást, minthogy elfogadja az egyetlen megmaradt ajánlatot. A politikai vétóval azért nem élt, mert annak egy tendereljárásban semmi értelme nem lett volna. Az eredetileg 2+2 évre kötött szerződést pedig az első lehetséges alkalommal felbontották és az önkormányzat cégére bízták a feladatot, így most feleannyiba kerül a parkolásüzemeltetés a kerületnek, mint korábban.
Díjemeléssel jön az új budapesti parkolási rendszer, a főváros kész perelni a három köztér államosítása miattAz ellenzéki városvezetés az első közgyűlési döntések egyikével egész Budapesten kötelezővé tette, hogy csak önkormányzati cég végezhet parkolás-üzemeltetést. A fővárosi kormányhivatal ugyan utóbb töröltette az üzemeltetés külsős cégeknek való kiadására vonatkozó tiltást a rendeletből, de
a politikai célt addigra elérték, ma már minden kerületben önkormányzati cég látja el ezt a feladatot
– büszkélkedett Karácsony Gergely, aki szerint a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén újabb nagy lépést tett az egységes fővárosi parkolás irányába a négy zónás rendszerrel. Elismerte ugyanakkor, hogy ebben még van tartalék. Sokat javítana például az átláthatóságon és a hatékonyságon, ha a parkolóautomatákat bekötnék a NAV-hoz, a parkolóautomaták beszerzését célzó tendereken pedig olcsóbb árat tudnának elérni, ha a város egésze kérne ajánlatokat, hiszen az a mennyiség már elérné a nagyobb gyártók ingerküszöbét.
– Ez egy félutas megoldás – vélte Szegvári Péter, Tarlós István előző főpolgármester egykori főtanácsadója. A bizottság kormánypárti tagjaként mindenkit emlékeztetett egykori főnöke álmára, miszerint a főváros kezében összevont üzemeltetésből származó bevételt a főváros közösségi közlekedésének működtetésére fordították volna. – Egy ideális világban ez lenne a jó megoldás – ismerte el Karácsony, de a jelenlegi nagyon távol van az ideálistól,
a kerületi önkormányzatoktól most nem lehet elvonni a parkolási bevételeket, hiszen az a működésüket veszélyeztetné.
Az általa parkolási adóként emlegetett szolgáltatási díjat (az elektronikusan fizetett parkolásokból származó bevétel 10 százaléka a Mobilfizetési Zrt.-t illeti) viszont örömmel megtartanák. Az Európai Bíróság is versenykorlátozónak találta, hogy a feladatot ez az egy állami szereplő végezheti, a főváros erre alapozva saját rendszert vezetett volna be, mire a kormány koncessziós eljárást indított az ügyben. Bár döntés azóta sincs, a főváros nem indíthatja el a saját rendszerét. Ez 1,5-2 milliárdtól fosztja meg a fővárosi önkormányzatokat – tette hozzá.
Szűk két hónap marad
A vizsgálóbizottság – meghosszabbított – mandátuma augusztus végéig szól. Addigra a témák koordinátorai elkészítik a részjelentéseket, amelyeket azután együtt fűznek majd össze. Az összegző dokumentumot legkorábban szeptemberben tárgyalhatja a Fővárosi Közgyűlés – válaszolta a Népszava kérdésére Havasi Gábor, a bizottság elnöke.
