Svédország;Finnország;jegyzőkönyv;ratifikáció;NATO-csatlakozás;

Pekka Haavisto finn és Ann Linde svéd külügyminisztert, mint leendő szövetségest üdvözli Jens Stoltenberg NATO-főtitkár

- Aláírták Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvét

Az atlanti szövetség jelenlegi 30 tagországa hozzákezdhet a ratifikációhoz, de a folyamat végéig még nem lép életbe a védelmi záradék.

A NATO 30 szövetséges tagországa kedden aláírta Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét, amely lehetővé teszi a két Ország számára, hogy csatlakozzanak az atomfegyverrel rendelkező szövetséghez, amint a szövetséges parlamentek ratifikálják a döntést – adta hírül a Sky News.

Ez a lépés a szövetség legjelentősebb bővítése az 1990-es évek közepe óta, és azt jelenti, hogy Helsinki és Stockholm részt vehet a NATO-találkozókon, és nagyobb hozzáférést kaphat a hírszerzéshez.

Ugyanakkor a most csatlakozókra egyelőre nem vonatkozik az a védelmi záradék, amely szerint egy szövetséges elleni támadás mindenki elleni támadás. Ez a most kezdődő ratifikációs folyamat végén léphet életbe, ami valószínűleg egy évig is eltarthat.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Pekka Haavisto finn és Ann Linde svéd külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján „valóban történelminek” nevezte a csatlakozási folyamatot. Mint mondta, „32 nemzettel az asztal körül még erősebbek leszünk”. Ann Linde Twitteren mindkét ország nevében megköszönte a támogatást, és várják, hogy mielőbb részt vehessenek a kollektív biztonság kidolgozásában.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása azután vált aktuálissá, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát, s a két északi ország nem csak a történelmi múlt, hanem a jelenlegi háborús fenyegetettség okán is kifejezte szándékát, hogy közösen belépjen a szövetségbe.

A finnek és a svédek még májusban benyújtották NATO-csatlakozási kérelmüket, azonban annak aláírását Törökország heteken át akadályozta. Végül június végén éppen a madridi NATO-csúcs kezdete előtt sikerült megállapodni. Mint kiderült, a támogatásért cserébe a törökök a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és Fethullah Gülen mozgalmának 33 – általuk terroristának tartott – emberének kiadatását kérték a csatlakozni vágyóktól.

Pirruszi győzelmet arathatott Moszkva Luhanszk megszerzésével. Egyelőre azonban nem látszik, ki kerekedhet felül.