Nem lesz könnyű dolga Stephen Mylett akroni rendőrfőnöknek, ha komolyan veszi, amit mondott. Az ohiói városban vasárnap hozták nyilvánosságra az egy héttel korábbi, halálos kimenetelű rendőrségi akcióról testkamerákkal készült videókat. Az áldozat, egy Jayland Walker nevű, 25 éves fekete férfi nem állt meg a közúti ellenőrzés során és még rá is lőtt az őt üldöző rendőrökre. Amikor végül arcán símaszkkal kiugrott az autóból és futva menekülni próbált, nem volt nála fegyver. Mégis, nyolc rendőr összesen mintegy kilencven lövést adott le rá, még akkor is lőtték, amikor már a földön feküdt. Az orvosszakértő első pillantásra legkevesebb hatvan sérülést számolt össze a holttesten. Erre mondta Mylett, hogy amikor a rendőr élete legkritikusabb szakmai döntését meghozva tüzet nyit egy emberre, meg kell tudnia magyarázni, miért, milyen fenyegetés hatására tette. Mi több ez külön érvényes minden egyes, a fegyvere csövét elhagyó lövedékre.
Az üldözésben tizenhárom rendőr vett részt, a lövéseket leadók közül hét fehér volt, egy fekete. Első körben egyikük sem tett tanúvallomást, a vizsgálat végéig fizetésük meghagyásával küldték őket szabadságra. Akronban a felvételek közzététele nyomán kisebb zavargás tört ki, egyesek szemetesládákat gyújtottak föl és rendőrségellenes jelszavakat kiabáltak. A város polgármestere törölte a július 4-i nemzeti ünnep alkalmából tervezett programokat.
Az egyik legjelentősebb fekete polgárjogi szervezet, az NAACP elnöke, Derrick Johnson szerint az áldozat bőrszínének szerepe volt az eseményekben: „Fehér emberekkel nem történik ilyesmi Amerikában… Tudjuk, hogy gyakran halálos ítélet, amikor a rendőr leállít az úton.”
Walkert azért akarták megállítani, mert nem égett autójának egyik hátsó lámpája. Nem világos, hogy miért nem állt meg, miért lőtt és miért húzott símaszkot. Családja szerint nem volt bűnöző, ám a pisztolyt és egy üres töltényhüvelyt megtalálták a Buickban. Viselkedése pont ellentétes volt azzal, amit a fekete szülők általában tanítanak fiaiknak. A „Beszéd”, ahogyan a kamaszkor elején esedékes leckét hívják, arra irányul, hogy rendőrökkel szemben soha ne emeljék meg a hangjukat, mindig tartsák be az utasításaikat, szólítsák őket „uramnak” vagy „rendőr úrnak” és autóban ülve ne vegyék le kezüket a kormányról, amíg a járőr nem ad rá engedélyt.
A Washington Post összesítése szerint tavaly 1040 embert lőttek agyon az amerikai rendőrök, idén 568-nál jár a számláló. A feketék aránya a népességen belül 13 százalék, a rendőrségi beavatkozások áldozatai között ennek a kétszerese. Az elmúlt években több nagy vihart kavart ügy is napvilágot látott, amikor – jellemzően fehér – rendőrök fegyvertelen fekete férfiakat lőttek agyon, jóllehet azok nem jelentettek rájuk nézve veszélyt. Az emiatt szerveződött BLM, azaz „a fekete életek is számítanak” mozgalom jelentős szerepet játszik az amerikai belpolitikában és várható, hogy a 2024-es elnökválasztás előtt is hallat majd magáról.
Sok oka van annak, hogy az amerikai rendőrök miért tartják még egy közúti ellenőrzés során is a pisztolyukon a kezüket. Az egyik legfontosabb az, hogy sosem tudhatják, mikor éri őket támadás – elvégre a 330 milliós országban a becslések szerint mintegy 420 millió lőfegyver van a lakosságnál. Idén már 33 rendőrt lőttek agyon szolgálat közben – a legutóbb rögtön hármat is, múlt csütörtökön Kentucky egyik kicsiny településén, ahol egy családon belüli erőszak miatt meghozott bírósági végzést akartak kézbesíteni. Az érintett 49 éves férfi figyelmeztetés nélkül nyitott tüzet és mielőtt megadta volna magát, még a kiérkező erősítésből is megsebesített öt embert.
Az utóbbi időben sok szó esik az amerikai rendőrök kiképzéséről és a fegyverhasználat szabályainak korszerűsítéséről is. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a 700 ezer rendőr nem kap azonos felkészítést, eligazítást és felszerelést. Az Egyesült Államokban nagyjából 18 ezer önálló rendőrség működik, saját szabályzattal, kiképzési normákkal és intézményi hagyománnyal. A legtöbb helyen azt tanítják az újoncoknak, hogy inkább ők lőjenek, mintsem őket lőjék le.
