Londontól Amszterdamon át Berlinig egy sor repülőtéren játszódnak le kaotikus jelenetek. Az elmúlt hetekben kígyózó sorok alakultak ki az amszterdami terminálok épületei előtt, a frankfurti repülőtéren az induló járatoknál lévő csarnokban hatalmas csoportok vertek tanyát, de hasonló jelenetek játszódtak le más repülőtereken is. Gépkocsival egyszerűbb ugyan a közlekedés, legalábbis a kisebb utakra, de az üzemanyag árának jelentős emelkedése miatt ez sem olyan vonzó lehetőség.
A problémákat jelzi, hogy - amint ez a RadarBox.com járatkövető cég adataiból is kiderül - a kontinensen április és június között több mint kétszer annyi járattörlés történt, mint az amerikai légitársaságoknál. Júniusban, az európai nyári főszezon kezdetén, összesen 7870 járatot töröltek Németországból, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Olaszországból és Spanyolországból induló járatok esetében, ami majdnem háromszorosa a 2019-es év azonos időszakában mért számnak – írja a Cirium légiközlekedési tanácsadó cég. Eközben a Kayak.com adatai szerint sokkal drágább lett a repülés, mint a járvány előtt. A Párizsból New Yorkba tartó járatok árai 2019 márciusa óta megháromszorozódtak, s ez csak egy példa a sok közül.
Mi áll a probléma hátterében? A járvány súlyos csapást jelentett a légiközlekedés számára. Mivel sok ország egy időre lezárta határait, így a gépek csak töredéke szállt fel. De ahogy alábbhagyott a pandémia, az ágazat a vártnál hamarabb tért magához, a turisták elképesztő mértékben vásároltak repülőjegyeket, hiszen már alig várták, hogy újra ellátogathassanak Rómába, Párizsba, Londonba, s egy sor gyönyörű fővárosba.
Egy német utas kálváriája
A Bloomberg egy utas kálváriáján keresztül mutatta be a káoszt. Julius von Jagow június 29-re foglalt jegyet a Montrealból Frankfurton keresztül Münchenbe tartó járatra, amikor megtudta, hogy az utolsó gépet törölték. A Lufthansa azt közölte vele, hogy Németországban ingyenes vonatutat biztosít számára a két német város között. Csakhogy a United Airlines Holdings Inc., amely az utazás transzatlanti részét lebonyolította, ehelyett egy Washingtonon és Brüsszelen keresztül közlekedő járatra tette át. Ezután azonban a Brüsszel-München járatot is törölték, így kénytelen volt Zürichen keresztül eljutni Németországba. Amikor a repülőgép végül 26 órás tortúra után június 30-án Németországban landolt, az utasok egy órán át a rekkenő hőségben a kabinban rekedtek, mert a földi kezelők hiányában nem tudták kirakodni a csomagjaikat. „Teljes káosz, teljes összeomlás, semmi sem működik” – mondta von Jagow, aki üzleti útról tért haza.
Csakhogy a globális légiközlekedési ágazatnál ez a fellendülés egyelőre nem érzékelhető, az egyes légitársaságok, illetve repülőterek érezhetően képtelenek megfelelni ezeknek az hirtelen megnőtt igényeknek. A járvány előtt nem jelentett volna gondot ennyi utast ellátni. A nehézségeket sorozatos mukabeszünteteések tetézik - a sztrájkoló alkalmazottak általában magasabb bért és munkakörülményeik javítását követelik. Másfél hete a francia polgári légiközlekedési hatóság csökkentette a párizsi Charles de Gaulle repülőtérről induló járatok számát a munkabeszüntetés miatt. Óriási dugók alakultak a reptér felé vezető úton, csomagok maradtak le a járatokról, és hatalmas sorok alakultak ki a reptereken. A Ryanair Holdings Plc spanyolországi, portugáliai és belgiumi légiutas-kísérői az utolsó júniusi hétvégén háromnapos sztrájkot tartottak, amelyhez később csatlakoztak franciaországi és olaszországi kollégáik is. A Ryanair júliusban folytatja a munkabeszüntetést: 12 napon nem fog dolgozni a tíz spanyolországi légikikötőben.
Carsten Spohr, a Deutsche Lufthansa AG vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a dolgok várhatóan nem térnek vissza a rendes kerékvágásba az év végéig, sőt, még nagyobb lehet a baj a foglalások csökkentése miatt. A Virgin Atlantic Airways Ltd. vezérigazgatója, Shai Weiss - akinek cége csak néhány járatot törölt - úgy vélte, súlyos hiba a légitársaságok és a repülőterek részéről, hogy mesterségesen a repülőjegy-foglalások lemondására kényszerítik az embereket.
A járattörlések első számú oka az, hogy a légiközlekedési vállalatok - a pandémia miatti forgalomcsökkenés miatt - sok munkatársukat voltak kénytelenek meneszteni. Ezért az egyes kormányokat is felelőssé teszik, mert túl kemény korlátozásokat vezettek be a járvány idejére. A Lufthansa például mintegy harmadával csökkentette a 117 ezres létszámát, így jelenleg a szükségesnél jóval kevesebb a légiutas-kísérők, a földi személyzet, a pilóták létszáma, miközben megugrott az igény az utazásokra. A cég ezért a júliusi-augusztusi időszakban járatai négy százalékának törlésére kényszerült. A német céget irányító Carsten Spohr szintén úgy látja, túl szélsőséges intézkedéseket hoztak a járvány során.
Kreatív megoldások
Egyes légitársaságok kreatív módszerekkel próbálják kezelni a helyzetet. Az EasyJet közölte, hogy a berlini repülőtéren július 1-től ingyenes csomagfeladást biztosít az utazás előtti éjszakán, mégpedig azon a héten, amikor az iskolák megkezdik a nyári szünetet. A szolgáltatás a brit diszkont légitársaság napi járatainak mintegy 30 százalékát érinti, írta a Bloomberg.
Az egyes kormányok viszont úgy vélik, az ágazatnak kell rendbe tennie saját működését annál is inkább, mivel hatalmas támogatásokat kaptak a világjárvány átvészeléséhez. „Elfogadhatatlan, hogy miközben ezek a vállalatok saját maguk idézték elő a gondokat, a kormányra hárítják a felelősséget” – jelentette ki június végén Hubertus Heil német munkaügyi miniszter.
A légiközlekedési vállalatok személyzetének feltöltése azonban nem egyszerű folyamat, már a munka jellegéből adódóan sem. A munkatársaknak gyakran olyan időben kell dolgozniuk, amely nehezen összeegyeztethető a családi élettel, a munkaidő sokszor késő éjszakáig tart, fizikailag megterhelő, és a fizetés sem kompenzálja a kellemetlenségeket. A német földi kiszolgáló személyzet általában évi 20 ezer eurót (7,7 millió forint) keres. A kormányok időnként egészen szokatlan lépésekre kényszerülnek. Írországban például a közlekedési minisztérium készenlétbe helyezi a hadsereget, hogy segítsen a dublini repülőtér személyzeti problémáinak enyhítésében.
Anglia: az igazi lidércnyomás még csak most jön
Egyelőre nem szűnik a szigetországban sem a repülőtereken kialakult forgalmi káosz, amin úgy igyekeznek segíteni, hogy a kormány és a légikikötők menedzsmentjének instrukciói alapján csökkentik a járatok számát és erről, valamint az új jegyfoglalási feltételekről igyekeznek felszállás előtt legalább két héttel értesíteni az érintetteket. Az emberek utazási kedvét - sajnos megkésve, azaz már a repülőjegyek birtokában - elvevő elviselhetetlen állapotok súlyos munkaerőhiány miatt alakultak ki. A légitársaságok az itt 2020. március 23-án kezdődött első karantént követően fokozatosan építették le személyzetüket, az élet visszatérése óta pedig, részben a Brexit következményeként nem tudták azt pótolni. Heathrowról ezer dolgozó hiányzik, főleg azok, akik az utóbbi időben lidércnyomássá változtatták a csomagkezelést. Sok-sok utasnak tartott hetekig, amíg újraegyesült a kofferjeivel. Különösen stresszelte ez a baki a külföldi házasságkötésekre felkerekedőket, akiknek, mint például az úticélnál kevésbé festői Guildfordból Rómába igyekvő, a PA hírügynökségnek nyilatkozó 32 éves Farhad Ehtesham-et, akinek a világ egyik legnagyobb repülőterén "felejtődött" az esküvői ruhája.
Ha a sokat szenvedő utasokon látszatra nem is, a repülőtársaságokon segít az a friss kormányrendelet, mely "amnesztiát" nyújt nekik a fel- és leszállási helyekről szóló szabályok betartása terén. A most péntekig törölt vagy megszüntetett járatok miatt nem fog fennállni a veszély, hogy örökre elveszítik értékes "slotjaikat", mint az normális időkben gyakori lemondások következményeként bekövetkezne. A British Airways egyik szóvívője szerint az intézkedés nagyon hasznos, mert "a naponta több járattal is elérhető desztinációkba irányuló forgalom ésszerű átszervezésével megadja azt a bizonyosságot, amit az utasok megérdemelnek". A Gatwick mellett a legkaotikusabb viszonyokat produkáló Heathrow repülőtér vezetése abban bízik, hogy a légitársaságok élnek a szankció felfüggesztésével járó lehetőséggel és a változásokról az első adandó alkalommal értesítik az utasokat, akiknek így több idejük marad opcióik mérlegelésére.
Az első igazi nyomás e hét végétől, a magániskolák, majd az állami tanintézetek július 22-i évzárásától várható, akkor indulnak el a családok nagy tömegben külföldre, gyakorlatilag három év óta először. Becslések szerint a következő három hónapban 20 millió brit vág bele a kalandba. A legnagyobb utazásszervező, a TUI igazgatója "személyes garanciát" vállalt, hogy ügyfeleik eljutnak célpontjukra. Kevésbé lehetett optimista Peter Bellew, a különösen keményen bírált EasyJet operációs igazgatója, aki hétfőn lemondott tisztségéről. A drámai állapotokat csak súlyosbítja majd ugyanezen vállalat spanyolországi dolgozóinak júliusi háromszor 72 órás és a British Airways nyár végére "ígért", 700 főt érintő heathrowi munkabeszüntetése.
