Klasszikus módon, a valódi problémáról, a tragikusan romló gazdasági helyzetről, a bőven kétszámjegyű inflációról, a napi szintű drágulásról tereli el a figyelmet kormányfői nyilatkozat – így értékelte Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző Orbán Viktor pénteki közrádiós „interjúját”. Az elemző által sorolt, az emberek mindennapjait súlyosan érintő gondok helyet a miniszterelnök egészen másról beszélt: háborús félelmet igyekezett táplálni, és mintha csak közelgő válságra akarná felkészíteni a híveket.
– Most, hogy a háborús zóna közeledik a keleti határainkhoz, minden egyes perc, amit a katonák nem gyakorlatozással töltenek el, az luxus – fejtegette, hogy aztán a Magyarországhoz közeledő orosz seregről beszéljen: – Szembe kell nézni a realitással, van egy 138 milliós Oroszország és egy harmincegynéhány milliós Ukrajna. Az ukránok komoly haderőt jelentenek, hősiesen harcolnak, de lassan a katonai realitások érvényre jutnak. Úgy tűnik, hogy a front, Donyeck, Luhanszk messze van, ezek olyan idegen, távoli helyeknek tűnnek. De ha gyorsan változik a katonai helyzet, akkor egyre inkább olyan városok nevét fogjuk hallani, amiket már ismerünk. Sürgősen be kell rúgni a motorokat és a haderőfejlesztési programokat két-háromszorosára kell növelni.
A kormányfő elismételte, muszáj megszervezni egy új határvadász rendszert, s már jelezte azt is: 2-4 ezer embert kell felvenni határvédelmi szolgálatra. Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtöki állításához csatlakozva, mely szerint minden eddiginél nagyobb migrációs nyomásra kell felkészülni, Orbán Viktor arról beszélt, az idén már 750 embercsempészt fogtak el az országban, s az embercsempészek tömegeket próbálnak rávenni arra, hogy induljanak meg Európa felé.
Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző szerint Orbán nyilatkozata pontosan beleillik az eddigi képbe: nincs valódi kormányzás, csak ötletelés zajlik, ráadásul sokszor rövid időn belül egymásnak ellentmondó képzelgésekkel. Elég csak a globális minimumadóra gondolni, melyet tavaly még támogatott a kormány, az idén viszont már leszavazta.
Az elemző szerint kormányzás helyett politikai látszattevékenységet folytat a kabinet, ezért nem az oktatásról, az önkormányzatokról vagy a beruházások leállításáról esik szó, hanem olyan témákat dob be, melyekkel el lehet terelni a figyelmet a valóban komoly problémákról.
– A militáns beszéd 2015 óta láthatóan bejött, az áprilisi választás pedig bebizonyította, a háborúval riogatásnak is van foganatja – jelentette ki. – Természetesen ezt mérik is, ezért a háborús veszély felnagyítása teljesen tudatos: erre figyelnek az emberek, nem pedig a gazdasági problémákra.
Ráadásul a katonás beszéddel erősíteni tudják az erős állam képét. Mert nagy valószínűséggel csak erről van szó, s nem valami eszement őrültségről, hogy adott esetben Magyarországnak fegyveresen vesz részt az ukrajnai konfliktusban.
Péntek reggeli beszédében Orbán kitér arra is, hogy nem az oroszok elleni gazdasági szankciókat kell erőltetni, hanem a fegyverszünetet és a békét, ugyanis a háborús inflációt csak úgy lehet megakadályozni, ha véget ér a harc.
A hatósági árak ugyanis csak arra jók, hogy nem 15, hanem csak 10-11 százalék az infláció
– mondta a kormányfő.
Orbán érvelését a hatósági árak hasznáról, fontosságról árnyalja, hogy ennek épp az ellenkezőjét állította gazdaságfejlesztési minisztere egy nappal korábban. Nagy Márton borúlátó képet festett a magyar gazdaság jövőjéről a közpénz-százmilliárdokkal kitömött Fidesz-káderképző Mathias Corvonius Collegium rendezvényén, amelyen egyebek mellett arról beszélt,
az árstopokat el kell engedni, azok nem jó dolgok, „a fene se akarja őket”, a piacba való legdurvább beavatkozás, csak átmenetileg lehet ilyet csinálni, de a sokkok sajnos akkorák, hogy szükség volt rá.
A miniszter szerint nem az infláció, hanem a recesszió, a gazdasági visszaesés a legfenyegetőbb probléma a világban, bár ez szerint szerinte Magyarországot el fogja kerülni. Nagy szerint a recesszió okai eltérnek a fejlett országokban. Az USA-ban agresszív kamatemelést csinál a FED, de Amerika épp túlhevült gazdaságból jön lefelé. Az EU-ban ehhez hozzájött a háború, itt az energia- és élelmiszerfüggés sokkal nagyobb, a szankciós politika pedig állandó sokkot okoz a kontinensen, ez tényleg mesterséges recessziót fog hozni. Lényegében betoljuk a gazdaságainkat egy recessziós környezetbe – mondta a miniszter. A munkaerőpiacon romlás lesz és emelkedő munkanélküliség, ezért szerinte a következő években is meg kell védeni a munkahelyeket valami hasonló módon, mint tették a covid-járvány alatt.
Nagy Márton: Az árstop nem jóA gazdasági tárca vezetője arról is beszélt: az emelkedő energiaárak alaposan alávágnak a kormány befektetésösztönző politikájának, ugyanis az elmúlt években energia-intenzív ágazatokba, főleg az akkumulátorgyártásba áramlott a költségvetési támogatás, de egy sokk nem írhatja felül azt a gazdasági stratégiát, hogy autóiparban és akkumulátorgyártásban vezetők legyünk – fejtette ki a miniszter.
