Tolcsva község Budapesttől három és fél órányi autóútra található, jó része sima autópálya, majd következnek a zötyögősebb utak Tokaj-Hegyaljára. A szép emlékű Szerencsi Cukor- és Csokigyár (ma Nestlé Kávé- és Kakaógyár) mellett elgurulva jutunk el az egykori Dessewffy-kastélyba, a Helia-D vidéki főhadiszállásába.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országban a legnagyobb az egy főre jutó kastélyok száma, építettek itt rezidenciákat az Andrássyak és a Balassák, Bárczayak és Bethlenek, Pallavicinik és Károlyiak, és még hosszan sorolhatnánk a környék előkelő, hajdani lakóit. Az 1659-ben épült Dessewffy-kastély a mára szépen felújított rezidenciák közé tartozik, bár építészetileg szerényebb, mint a közeli Szirmay-Waldbott kastély, viszont jóval több benne a látnivaló, nem csak régi bútorok, fresco és secco falfestmények (attól függően, hogy nedves vagy száraz falra pingálták őket), és még egy beépített pottyantós vécét is találunk az úri hálónegyedhez tartozó privát fürdőszobában, ami a maga idejében óriási luxus volt.
A kincsekben gazdag kozmetikatörténeti tárlaton megismerhetjük szinte a teljes kozmetikai ipar történetét, L’Orealtól Estée Lauderig. Sokan indultak ugyanis Magyarországról – Estée édesanyja 1897-ben vándorolt ki öt gyermekével, köztük a márkaalapító nagyasszonnyal (Esztivel) Amerikába. Végigkövethetjük, miként hódította meg a magyar nők szívét és fürdőszobapolcait a Fabulon, majd a Helia-D krém, amely világsikerét annak is köszönheti, hogy a magyar származású hollywoodi sztárszínésznő, a szépkort is megérő Gábor Zsazsa ennek tulajdonította örök fiatalságát.
Margit néni tündérmeséje
A Helia-D története a hetvenes évekbe nyúlik vissza, amikor is Nedeczky Jenőné Margit néni Szigethalomról felfedezte, hogy a napraforgószár természetes kivonata rendkívüli hidratáló hatással bír, majd saját példáján mutatta be ezt, többek között Vitray Tamás tévéműsorában, és egyszerre minden magyar háziasszony akart az általa kevert krémből, ami az idős néninek üdén fiatalos megjelenést adott. Margitka szorgosan hordta be a krémeladásokból kapott pénzt a takarékszövetkezetbe, mígnem visszautasíthatatlan (a szocializmusról beszélünk) ajánlatot nem kapott a debreceni Biogal gyógyszergyártól (innen a D, míg a Helia a napraforgóra, latinul Helianthus annuusra utal), hogy bevizsgálják és gyártani kezdjék a krémjét. Margitka amúgy Paciencia néven hajszeszt is fejlesztett, melyet a Skála Áruház forgalmazott, ám ebben nem látott akkora fantáziát és piaci rést a szocialista tervgazdálkodás, hogy nyugati mintára még kockázatitőke-alapot is létrehozzon a gyártáshoz, majd az országban először profi marketinggel is megtámogassa a kozmetikaimárka-építést.
Miután debreceni és szegedi kutatók tudományosan is igazolták a krém jótékony hatását, egyből egy teljes termékcsaládot dobtak belőle a KGST-piacra, 1987-re még 18, 1990-re pedig 160 féle termékkel, köztük arc-, test- és hajápolókkal, naptejekkel. Ekkoriban már évente több millió doboznyit adtak el belőlük, szinte minden magyar háziasszony polcán ott voltak a „lakossági” krémek, az elegánsabb budoárokban pedig a Tokodi Üveggyárban készített ikonikus fekete üvegcsék, és a Szász Endre míves grafikáival díszített, fekete porcelántégelyek. A Helia-D betört még „az igényes kapitalista piacokra” is, Szingapúrtól Svájcig ismerték a magyar márkanevet.
Újjászülető hungarikum
A rendszerváltáskor számos nagy múltú hazai márkához hasonlóan a Helia-D története is fordulatot vett, a céget egy multinacionális vállalat vásárolta fel. A korábbi fényes sikerek helyett ez a hanyatlás időszaka volt, a termékek száma lecsökkent mindössze négyre. Mígnem 2004-ben „visszavásárolta” egy magyar befektetői csoport, izgalmas fejlesztésekkel felkészítve a tradicionális márkát a reneszánszra. Később a Fabulont is megvették, egy másik multitól, ám ezt a márkát addigra annyira elsorvasztották, hogy a klasszikus, kék, borotválkozás utáni arcszeszen, valamint a Tini-Tonikon kívül mára alig maradt belőle. A fejlesztésben a prioritást a Helia-D kapta, bár a Fabulon ebben is tovább él, hiszen a márka új arcának Pataki Ágit kérték fel.
Ma a népszerű drogériák és a gyógyszertárak polcain is megtaláljuk a modern elvárásoknak megfelelő, vegán, parabén- és ásványmentes, kíméletes (állatokon nem kísérletezett) termékeiket, a botanikai (gyógy- és aromanövényekből készülő) családon át a divatos szérum-esszenciákig, melyek közt akad „növényi botox” (ettől ugyan nem bénulnak le az arcizmok), hidratáló, antioxidáns és bőrfeszesítő szérum is. Veszprémi gyárukban készülnek a Geek & Gorgeous márka termékei is – ez is egy újabb hungarikum, úton a világsiker felé. Az érettebb korosztály által kedvelt tokaji aszús és az eredeti napraforgószáras krémek is könnyedebbek lettek (például, mert már nem tesznek bele vazelint se), és bár hatóanyagban gazdagok, olcsóbbak, mint a legmenőbb amerikai, francia vagy dél-koreai arcápolók, melyek nem is kimondottan a magyar nők bőrének készülnek. Ám aki ezeket használja a reggeli-esti bőrápolási rutinjában – ami ma már annyira alapvető, mint a rendszeres fogmosás –, jó eséllyel hetven fölött is annyira sugárzóan szép lesz, mint a márka arca, a legendás manöken, Balázs Béla-díjas film-producer és sikeres üzletasszony, Pataki Ági.
Fabulon-lányból Helia-D ikon
Amint belép a kastély kávézójába, minden szem rá szegeződik. Az egykori Fabulon-lány, akinek arcképével tele volt az ország, ma is jelenség, igazi ikon. Csak a haja lett ezüstös, akárcsak Maye Musknak – Elon Musk édesanyja ma, 74 évesen is keresett divatmodell és influenszer –, Ági abban is hasonít hozzá, hogy profin pörgeti az Instagramot és építi a most közel 34 ezer fős követőtáborát a fiatalok által kedvelt közösségi csatornán. Nemrég saját vitamincsaládot is piacra dobott, a fitten és ragyogóan festő hetvenes nőnek – aki számára a kor inkább dicsőség, mint rejtegetnivaló – itthon aligha akad hitelesebb példája.
Vele nézzük meg a kastély gyógynövénykertjét, ahol olyan természetes bőrfeszesítő, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, fertőtlenítő hatású kozmetikai alapanyagok teremnek, mint a körömvirág, az orvosi kamilla, a réti palástfű, az illatos gólyaorr, a bíbor kasvirág és az orbáncfű. Számos ezek közül már a rómaiak által is használt gyógynövény volt, de a magyar népi orvoslásban és a hagyományban is fontos szerepük volt – a pannon macskamentából például a sámánok itala készült, míg a levendula jó álmot hozott, s a jövendőbeli jegyesét is megpillanthatta álmában az a lány, aki babérlevelet tett a párnája alá. A kertben a virágok szagolgatása, levelek dörzsölgetése közben nem árt az óvatosság, hiszen ez a méhek birodalma, de gyakori vendég itt a kacsafarkú szender, a „Hegyalja kolibrije” is, amely a hasonlóság dacára nem madár-, hanem lepkefajta.
Krémkonyha kezdő drogistáknak
A Herbakastély egyik világos, óriásablakos termében többtucatnyi, szépen előkészített apró üvegcse fogadja a látogatókat, akik itt kikeverhetik a saját, személyre szabott arc- vagy kézkrémjüket. Ehhez előbb a rengeteg hozzávalóval is meg kell ismerkednünk – mint például vörösáfonya-őssejt, tarafamag-kivonat, jujuba és szőlőgyümölcs –, és mindenki kap saját tégelyt is spatulával a kevergetéshez. Bár legszívesebben minden csodaszerből tennénk a választott krémalapba, Somogyi Krisztina, a Herbakastély látogatóközpontjának vezetője arra int bennünket, hogy a kevesebb több, a túl sok adaléktól felhígul a krém. Ezután következik az illatosítás, természetes illóolajokkal, a citromtól a muskotályzsályán át a gerániumig – itt is mellé lehet fogni, ha túltoljuk a csepegtetést, viszont legalább a szúnyogok elkerülnek minket. Ha jól dolgoztunk, otthon bármikor kinyitjuk a kis tégelyt, és rögtön fel tudjuk idézni az egész napos élményeinket.
A krémlaborban egy hatputtonyos, 2013-as tokaji aszú is kerül az asztalra – ezt használják a „borissza” krémekben is, mert az aszú magas cukortartalma tápláló, csökkenti a bőrt öregítő oxidatív stresszt, keringésserkentőként fokozza az anyagcserét és más hidratáló anyagok hatékonyságát. Noha itt még csak pipettával lehet csepegtetni, később megkóstolhattuk ezt is a Budaházy Pincészet más különleges tokaji boraival együtt, melyekből Svédországba és Dél-Koreába is nagy mennyiségben exportálnak – ott is rákaptak a borok királyára.
Pataki Ági gondolataival búcsúztunk a Herbakastélytól: „Inspirációnak szánom önmagam, hogy hetvenes nőként sem kell úgy tekintenünk magunkra, hogy már nincs dolgunk a szépséggel. Meggyőződésem, hogy jobb úgy élni, ha törődünk magunkkal, jól nézünk ki, pozitív visszajelzéseket kapunk, ettől a kedvünk és a lelkünk is jobban lesz. Nekünk, csajoknak az a dolgunk, hogy minél tovább maradjuk fiatalosak, nem pusztán szépek, hanem élettelik, izgalmasak. Ne a húszévesekhez hasonlítsuk magunkat – egy 98 éves nő is lehet szép a 98 évesek közt.”
