A háziorvosi praxisjog kezelését, valamint a szakrendelők fenntartását is átvenné az állam az önkormányzatoktól. Erről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár beszélt szerdán az IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián.
A politikus rendezvényen az új kormányzati ciklus egészségpolitikai terveit ismertette. Az alapellátás irányításának átvétele nem teljesen váratlan. A Népszava írta meg elsőként hogy a Pintér Sándor belügyminiszter az által tartott zártkörű állománygyűlésen elhangzott az is: az alapellátási praxisok számának észszerűsítésére készülnek.
Pintér Sándor zártkörű eligazítást tartott, béremelés helyett lehet örülni, ha a humánszférában nem lesz elvonás az idénAz évek óta betöltetlen praxisok problémáját, egyebek mellett a területi határok módosításával, vagy ahol lehet, ott a körzetek összevonásával orvosolnák. Az állománygyűlésen hangzott el az is, van olyan terv, ami szerint a háziorvosi ellátás fenntartói feladatai az önkormányzatoktól az államhoz kerülnének. Ezen a fórumon Pintér Sándor igyekezett megnyugtatni a hallgatóságát: nincs szó arról, hogy a háziorvosok a szolgálati jogviszony törvény hatálya alá kerülnének.
A szerdai konferencián Takács Péter előadása megerősítette, újabb központosításra készül a kormányzat az egészségügyben és némileg árnyalta azt is, milyen változásokra számíthatnak a háziorvosi praxisok, illetve az önkormányzati szakrendelők. Mint mondta, három céljuk van:
az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a lakóhelyközeli ellátások erősítése, továbbá felkészülés a várható világjárványokra.
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az egészségügy reagáló képességét megőrizzük, megerősítsük.”
Szerinte a lezajlott Covid-hullámok alatt két fontos dolog történt az ellátórendszerben. Egyrészt létrehozták a kórházak új irányítási struktúráját és ettől kezdve az intézmények nem magukra hagyott dzsungelharcosként küzdöttek a Coviddal. Másrészt a kórházak közötti feladat megosztással lehetett humánerőforrást fölszabadítani és átállni a rendkívüli helyzetre. Szerinte, ez olyan jól sikerült, hogy a harmadik negyedik hullámban már a betegellátás sem szenvedett komoly kárt. Jelezte: megerősítik az egészségfejlesztési irodákat, ezek fontos szervezői lesznek az egészségmegőrző szűréseknek. Visszakapják a Bokros-csomag idején elvesztett jogosítványaikat a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok is,
így például írhatnak majd beutalót közfinanszírozás terhére, kiállíthatnak receptet, kérhetnek labor vizsgálatokat.
A kórházi-rendszer további észszerűsítése kapcsán – mint mondta – hiba intézmény bezárásokról beszélni. A létező kapacitások nagyobb részét fogják tartósan ápolásra szorulók ellátására használni. Hozzátette:
a kisvárosi kórházakat a tervek szerint járási egészségközpontokká alakítják. Ez az új intézmény lesz a székhelye a központi orvosi ügyeleteknek is.
Szavai szerint olyan méretgazdaságos járási egységet hoznak létre, ami a betegellátás biztonságát garantálja. Hozzátette: ehhez viszont át kell alakítani egy kicsit az alapellátást is. Most a széttöredezett háziorvosi rendszernek az önkormányzatok az urai, s van olyan pontja az országnak, ahol pénzhiány miatt gyakorlatilag elérhetetlen az alapellátás. „Ez kormányzati szempontból vállalhatatlan!” – mondta. Ezért a terveik szerint
például a körzethatárok módosítása, a feladatellátási szerződések megkötése az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ) belül létrehozott úgynevezett praxiskezelőhöz kerülne.
Hozzátette: a praxisjog mostanra amúgy is kiüresedett, az érintett szereplők mindegyike elégedetlen vele, ezért valódi koncessziós és vagyonértékű joggá alakítanák át. Kérdésesnek tartja, hogy mi legyen az önkormányzatok által működtetett szakrendelőkkel. Takács Péter szerint most vizsgálják, hogy a nagyobbak fenntartása is az OKFŐ hivatalához kerüljön, de hangsúlyozta, erről még nincs döntés. Ám – mint mondta –
csak az említett lépésekkel lehet létrehozni az egységes „állami ellátó piramist.”
Az államtitkár üzent az szakdolgozóknak és az orvosoknak is. A béremelés következő lépcsőjében a szakdolgozókkal is foglalkozni kell, mert míg 2015 óta az orvosoknál megnégyszereződött a fizetés, addig náluk a növekedés jóval elmaradt ettől. A két szakma között a bérolló erősen szétnyílt
„ezért most a szakdolgozók béremelésének módszertanán dolgozunk” – mondta.
Vegyes szakmai fogadtatás
Az előadásokat követő kerekasztal résztvevőit is meglepte az államtitkárnak az önálló szakrendelők államosításáról szóló terve. A vitát vezető Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese szerint a rendszer elveszti azokat a forrásokat, amiket most az önkormányzatok biztosítanak, s ez évente 30-40 milliárd forint. Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség vezetője arra figyelmeztetett, hogy a két év múlva esedékes önkormányzati választásokon az efféle központosítást a választók beárazhatják, azaz politikai következményei lehetnek.
Az országos alapellátási kollegiális vezető, Békássy Szabolcs lapunknak arra a kérdésére, hogy az államtitkár által bejelentettek hogyan érintik az orvosok praxisjogát, azt felelte: az a továbbiakban is a háziorvosé marad, tehát nincs szó ezeknek az önálló egészségügyi vállalkozások megszűnéséről. A változás a feladatellátási szerződések megkötését érinti, azaz az a kérdés, hogy az maradjon-e az önkormányzatoknál vagy kerüljön-e át az OKFŐ hivatalához. Jelenleg, ha egy háziorvos praxist vásárol, akkor annak az első lépése, hogy feladatellátási szerződést kell kötnie az önkormányzat képviselő-testületével. És csak ezt követően kaphat működési engedélyt és finanszírozást. Hozzátette: szerinte ez nem rossz megoldás, hiszen most számos esetben a kollégák küzdenek az önkormányzatokkal. Sőt – szerinte – sok esetben az önkormányzatnak nem is érdeke, hogy betöltsön egy körzetet, pénzügyileg jobban jár, ha helyettesítő orvossal oldja meg a feladatot. Hozzátette: ha az államtitkár által jelzett változás megtörténik, akkor valamennyi háziorvosi praxisnak újra kell majd kötnie a szerződését. Ehhez pedig az OKFŐ hivatalán belül is szükség van szervezetfejlesztésre, ezért – szerinte – legkorábban 2024-re valósulhat meg ilyformán a praxisok fenntartói feladatainak állami átvétele. - Danó Anna
