;

fejlesztés;játékvezetők;gólvonal-technológia;

- Maruzsi 20 éve és 150 milliója

Egy vagyont és két évtizedet áldozott életéből álmára Maruzsi László, aki a gólvonal technológia feltalálójaként az első naptól küzd az elemekkel, a bürokráciával, a konkurenciával. 

„Évfordulót ünnepelek, hétfőn napra pontosan húsz éve jutott eszembe, hogyan lehetne forradalmasítani a bíráskodást” – mondja az egykori labdarúgó-játékvezető, aki autóversenyzőként többszörös magyar bajnok volt, jelenleg pedig üzletember és feltaláló egyszerre. A széles spektrum kiterjedt érdeklődési kört sejtet, ebből húsz év egyetlen fő projekt körül forgott. A Maruzsi System élén a gólvonal-technológiával kívánt beszállni a világfutballba, de a párharcot a VAR nyerte, utóbbit bevezették, a magyar fejlesztés pedig soha nem kapott olyan szakmai és anyagi támogatást, hogy igazán megnehezítse a döntéshozóknak a választást. Holott Maruzsi fejlesztése tovább lép a visszajátszáson alapuló VAR-on, a stadionba telepített, zárt rendszerű, nagy felbontású kamerák és képelemző szoftver adatai valós időben jelennek meg a partjelzők speciális zászlórúdjain.

Erre a fejlesztésre ment el húsz éve és 150 millió forintja: „Nyilván nem egy összegben, hanem húsz év alatt, de azért így is tekintélyes tételről beszélünk. Más talán el lenne keseredve, de én nem, van egy tiszta célom, amiért küzdök, és az sem gátol, hogy egy fél emberöltő eltelt már a kezdetektől” – összegzett Maruzsi.

Ötlete a japán-koreai közös világbajnokság óta foglalkoztatja fantáziáját, amikor az asszisztens botját mutatta a kamera: álma azóta egy speciális, képernyővel felszerelt zászló, amely a történésekkel azonos időben rezeg, csipog és villog, ha a labda az alap- vagy oldalvonalon hagyja el a játékteret, illetve ha teljes terjedelmében átmegy a gólvonalon. Az igazi bónusz pedig az, hogy a rendszer a leshelyzet megítélésében egy gombnyomással segíti az asszisztenst, aki így azonnal helyes döntést hoz. A botba épített képernyőn vissza tudja nézni a jelenetet, így még a tétlen lest is ellenőrizheti.

A gólvonal technológia evolúciója tanulságos: először a chipes labdára gondolt, illetve arra, hogy a cipőre, mezre, a labdába kellene szerelni valamilyen mikroszenzort, de ehhez be kellett volna vennie egy multinacionális világcéget, amiben nem bízott. „Ezt elvetettem, és rájöttem: a képi világot kell feldolgozni egy általunk kifejlesztett rendszer révén. A bekamerázott pálya minden pontját három kamera látja, a számítógép pedig a másodperc tört része alatt kielemzi és átalakítja a történéseket, és ezt a jelet elküldi a botra.”

Az irány kecsegtetőnek indult, de 2008-ban megakadt. Hiába vásárolta meg a kor legnagyszerűbb kameráit, azok rendre tíz centit tévedtek. „A programozónk egy zseni, aki azt fejtegette, ha ő kiszámol valamit, akkor az úgy van, a matematika nem tévedhet. Igaza volt, nem a számításokkal, hanem a kamerákkal volt baj, azok nem voltak képesek erre az összetett feladatra is képet készíteni.” Ezért a feltaláló összes erőforrását egy új kamera fejlesztésére fordította. Csakhogy ez idő tájt az iparági robbanás révén egy évtized alatt forradalmi fejlődésen ment keresztül a telekommunikációs szektor. A világcégek erőforrásaival pedig nem versenyezhetett. A FIFA 2010-ben egyezett bele a gólvonal technológiába. „Egy évvel később ki is próbálta a rendszeremet, bemutattuk egy prezentáción, és akkor láttam: megjelent a konkurencia. A teniszben alkalmazott Sólyomszem technika mellett más cégek is hasonló technika kiépítésébe fogtak, még a saját eredeti gondolatommal, a chipes labdával is találkoztam, ami nem véletlenül került az adidashoz” – mesélte Maruzsi. Ennek ellenére változatlanul kitart, hisz abban, amit csinál. Állítja, ha elmondja bármelyik mezei labdarúgó-szurkolónak, kivétel nélkül mindegyik támogatja, jó ötletnek tartja és drukkol neki. „Viszont érzékelem azt is, hogy néhány labdarúgó szakember különböző okok miatt nem érti, vagy nem támogatja. Sajnos magyar szakemberekről beszélek. De én elhatároztam, hogy végigviszem, ehhez makacsul ragaszkodom. Ahhoz is, hogy magyar találmányként jelenjen meg a világfutballban, vagy ha nem, akkor magammal viszem a sírba.”

A pillanatnyi állás szerint a rendszer látja a labdát, és száz százalékos biztonsággal képes jelezni az asszisztensnek, hogy a pálya melyik területén hagyta el a játékteret. A les ezerszázalékos érzékelésénél akadtak meg, még a 4 K-s felbontású kameráknak is kevés a pixele ahhoz, hogy ha négy kopasz fej felugrik a tizenhatos vonalában, és érkezik a beadás, akkor megkülönböztesse a labdát a fejektől. „Ebben kell lépni, tudom, hogy merre, van is egy ajánlatom: egy egészen más, vadonatúj technikai megoldás, a mesterséges intelligencia a kulcs, ez épülne rá az eddigi fejlesztésekre, csak hát az meg újabb 230 millió forint lenne. Húsz év alatt összeraktam 150 milliót, nem várhatok újabb húsz évet, amíg ismét egy ekkora összeget kitermelek. Sokan kérdezik, miért nem lépek ki a globális, nemzetközi piacra? De ezt nem akarom. Én itt tanultam, itt kaptam mindent, ez az én országom. Magyarországról szeretném ezt megcsinálni. Amikor azt kérdezik, erre mekkora az esély, mindig azt mondom: száz százalék.”

Nem sikerült sorozatban harmadszor elhódítania a Stanley-kupát a Tampának az NHL-ben, a floridai címvédőt a Colorado verte összesítésben 4-2-re a nagydöntőben. Ez a klubtörténet harmadik bajnoki címe.