;

házomlás;Jókai utca;

- Vadnyugat

Látványosan elszaporodtak a főváros ódon házaiban a tőtér beépítések. Főleg azután, hogy néhány éve CSOK-ot is igénybe lehet erre venni. A kedvezményt nagyjából ugyanakkor terjesztették ki, amikor az építéshatósági feladatok az önkormányzatoktól átkerültek a mindenhez is értő kormányhivatalokhoz.

Ettől persze még lehetne megbízható és szakmai a hatósági munka, ám a Jókai utcában történtek kétséget ébresztenek. A kormányhivatalnak kellett volna engedélyezni, ellenőrizni, a törvényeket betartatni a ház hatodik szintjén zajló építkezésen - elvileg tehát az omlásig vezető események láncolatára ennek a szervnek teljes rálátása van. Ámde ugyanezen a tetőn egy hónappal korábban komoly tűz ütött ki. A Katasztrófavédelem vizsgálata még mindig tart, ezért máig nem tudható, mi történt, miért történt, ki hibázott, fenyegetett-e további omlással a keletkezett tűz vagy az oltáshoz használt víz. Még az sem tudható, pontosan kinek kéne választ adnia az utóbbi kérdésekre.

Azonban az építő, mintha mi sem történt volna, folytatta a luxuslakások kialakítását. Ami pőre kapitalista szemmel nézve akár érthető is lehet, hiszen az elszabadult építőanyag árak, a szakemberek hiánya és a dráguló hitelek között kell lavíroznia, pár napos csúszás is milliós buktával fenyegethet. No de pont az ilyen helyzetek megakadályozására vannak fenntartva az adófizetők pénzéből a hatóságok. Az ott dolgozók felelősek azért, hogy a gazdasági érdekek ne írhassák felül a társadalmi érdeket, aztán ne hullhasson tonnányi tégla az emberek fejére és gerincére.

Persze meglehet, hogy tényleg nincs szükség semmiféle hatósági engedélyre a folytatáshoz, vagy szabályok különböző kombinációjából összelegózható egy olyan jogi állapot, amely lehetővé teszi, hogy egy tűzeset vizsgálata közben dolgozzanak tovább. De ez valószínűleg nem fogja enyhíteni annak a négy embernek a tragédiáját, akik majdnem az életükkel fizettek azért, hogy tizenöt luxuslakás időben elkészülhessen.