Az egyetlen ország Európában Ausztria, ahol törvényt hoztak a Covid elleni oltás kötelező beadására. A kezdeményezés 2021 novemberében indult, a döntést az időközben ismét külügyminiszterré „szelídült“ Alexander Schallenberg jelentette be azután, hogy az osztrák tartományok vezetőivel a vírusfertőzés megfékezésének a lehetőségeiről tárgyaltak. Az országnak naponta tucatnyi halálesettel kellett szembenéznie, a kórházak intenzív osztályán már nem tudták fogadni a súlyos betegeket, országos lezárásokat, esti, éjszakai kijárási tilalmakat kellett elrendelni.
Bő félév után, június 23-án visszavonták a kötelező oltást. Johannes Rauch szerint a vírushelyzet mára teljesen megváltozott, nem a fölülről szabott rendelkezéseké a főszerep, hanem az egyéni felelősség vállaláson van a hangsúly. Elismerte, a múlt év végén még ő is úgy gondolta, hogy az ország ellenálló felét rá kell kényszeríteni a védőoltásra, anélkül nem érhető el Ausztriában az a kritikus tömeg, amely átfogó védettséget teremt. Ma viszont az egyéni felelősség mellett arra van szükség, hogy az ország lakói legyenek tekintettel egymásra, szolidarizáljanak, aki betegnek érzi magát maradjon otthon betegállományban vagy a ma már kevésbé használt home office-ban dolgozzon.
Rauch immár úgy gondolja, hogy a járvánnyal, amely harmadik éve nem tűnik el, egyszerűen együtt kell élni, mint ahogyan teszi ezt egész Európa. „Nem lehetünk tartósan válságállapotban!“ - így a miniszter, aki mára azt is értelmetlenségnek tartja, hogy az egyik héten országos maszkviselést rendel el a hatóság, aztán az arcvédők használatát egy héttel később csak zárt helyiségekre korlátozza, újabb egy hét múlva patikák, kórházak területén írja elő viselését, hét nappal később a tömegközlekedésben, az élelmiszerboltokban. „Nem lesz a továbbiakban maszkot fel, maszkot le cikkcakk“ - jelentette ki Rauch, azt ígérve, hogy tekintélyes szakértői gárda ül össze majd hetente, és gondos mérlegelés alapján dönt a teendőkről.
A 2020 januárja óta hatalmon lévő népppárti-zöld koalíciós kormányban Rauch már a harmadik egészségügyi miniszter, aki keresi elődeihez képest a középutat, a racionalitást képviseli, és a parancsolgatást igyekszik elkerülni. Meggyőződése, hogy a kötelező oltás elrendelése ostobaság volt, feleslegesen megosztotta a társadalmat. Igaz, a büntetéseket, elzárásokat kilátásba helyező oltásparancs sohasem került hatályba, beindítását fokozatosan késleltették, egészen addig, míg a negyedik járványhullám után el nem laposodott.
A szakemberek arra számítottak, hogy a korán beköszöntött forróság átmeneti levegőhöz juttatja az ausztriai lakosságot, ősz előtt nem kell újabb felívelő fertőzésre számítani. A helyzet azonban, ráadásul az „oltóparancs“ visszavonásával egyidőben kedvezőtlenre fordult, ismét emelkedni kezdtek a Covid vírus jelenlétét jelző szennyvízadatok, amelyek azon személyek fertőzöttségét is jelzik, akik tünet nélkül adják át másoknak a vírust. Napok óta 10 ezer körüli az új fertőzöttek száma, egyre többen kényszerülnek kórházba, s intenzív osztályokra. A kutatók szerint az omikron két, Ausztriában terjedő új változata, a BA.4 és a BA.5 vírus fertőzőbb ugyan a deltánál, de lefolyása enyhébb. Ezért nem zárják ki, hogy rövid időn belül akár 30 ezerre is nőhet az új vírusfertőzöttek száma. Mindez úgy megy végbe, hogy az egészségügyi hatóságok korlátozták a tesztelés mennyiségét, május óta már csak havi öt alkalommal ingyenes a tesztelési eljárás. Megnőtt a Covidban elhunytak száma, sokáig 16 ezer körüli halálozást mutattak a statisztikák, mára az életvesztési mutatók 20 ezer fölé nőttek.
A tényekhez tartozik, hogy Ausztria kezdi komolyan venni az úgynevezett hosszú Covidban szenvedők panaszait, egyre több az olyan beteg, aki akár könnyű Covid-betegség után több hónapos, súlyos utóhatásoktól szenved. Sok a tüdősérült, de azok száma is egyre több, akik megmagyarázhatatlan fáradtságra, szédülésre, pánikra, koncentrációs zavarokra hivatkoznak. Az osztrák egészségügyi hatóságok már márciusban bejelentették, hogy beérkezett az országba a Paxlovid nevű amerikai gyógyszer, amely a Covid-fertőzés után a testben maradt vírusok eltávolításában sikeres. Örvendetes, hogy az USÁ-ban már hat hónapos kórtól tudnak védőoltást adni a piciknek.
Az oltástagadókkal szembeni szigorú fellépés ausztriai enyhítésének nyilvánvaló politikai okai is vannak. A legsúlyosabb válság idején mindennapos tüntetésen szálltak szembe többszázezren az állami kényszerrel, új párt is alakult oltástagadókból, akik egyre inkább országos erőre kapnak. Idén és jövőre összesen négy tartományban tartanak helyhatósági választásokat, elsősorban a korábban szilárd néppárti pozíciók látszanak gyengülni, a hat éve ellenzékben lévő szociáldemokraták szeretnének visszakerülni az ország vezetésébe.
Brüsszelben döntöttek: egy évig még szükségünk lesz a Covid-igazolványokra
Az uniós Covid-igazolványok használatáról szóló uniós jogszabály érvényessége elvileg idén június 30-án járt volna le. Az Európai Parlament döntése értelmében azonban az intézkedést meghosszabbítják; ha az Európai Bizottság másképp nem dönt, egy teljes évre, 2023. június 30-ig. A döntés annak ellenére született meg, hogy az Európai Bizottság által indított "Ossza meg velünk a véleményét" elnevezésű konzultáción kiderült: az uniós polgárok túlnyomó többsége nem pártolta az ötletet. A mintegy 385 ezer válaszadó többsége azt kifogásolta, hogy az elviekben az uniós tagállamok közötti átjárást megkönnyíteni hivatott, úgynevezett zöld útlevelet a valóságban a tagállamok arra használták, hogy korlátozzák állampolgáraik hozzáférését a közösségi és szórakoztató szolgáltatásokhoz. Az EP-képviselők most hangsúlyozták: a tagállamoknak kerülniük kell a védettségi igazolvány birtokosai szabad uniós mozgásának indokolatlan korlátozásait. Ha mégis utazási korlátozások bevezetésére lenne szükség, azoknak arányosnak kell lenniük, és bevezetésük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb tanácsainak figyelembevételével történhet meg.
Jön a hatodik hullám?
Németországban már a negyedik oltást is fel kell vennie a lakosságnak, és a járvány várható hatodik hulláma miatti elővigyázatosságból a maszkviselés is újra kötelező az országban. Az igaz, hogy az elmúlt napokban ismét felszaladtak a statisztikák Németországban: a Die Welt számításai szerint a napi új esetek előző hét napra vetített átlaga egy hét alatt 116,6 százalékkal emelkedett - 27 481-ről 59 532-re. Nem volt ilyen arányú növekedés több mint két éve - az első koronavírus-járvány 2020 tavaszi kezdete óta. A Covid-19 elleni teljes oltással a németországi lakosság 75,9 százaléka - 63,1 millió ember - rendelkezik. A teljes oltás utáni első emlékeztető oltást 59,8 százalék - 49,7 millió ember - kapta meg, a negyedik oltásnak számított második emlékeztető oltást viszont csak 6,4 százalék, azaz 5,3 millió ember. Az oltatlanok a lakosság 22,4 százalékát teszik ki, 18,6 millióan vannak. Közülük négymillióan négyévesnél kisebb gyerekek, akiknek még nincs oltóanyag.
