A napfordulót, azaz Szent Iván éjét szinte minden kontinensen megünneplik. Bár a hivatalos napforduló június 21-re esik, az ünnep és a hozzá tartozó rituálék, népszokások mégis Iván névnaphoz, június 24-hez kötődnek. A háromnapnyi eltérésre egyszerű a magyarázat: ezért a kétféle időszámítási mód, a tropikus és a tényleges naptári évek közötti különbség, tehát a naptárreform a felelős. A napforduló régen valóban 24-ére esett.
A jeles napot gyakorlatilag a világ minden pontján tűzgyújtás kíséri. Szinte lehetetlen meghatározni, de nagy valószínűséggel az őskorból származik a hagyomány, hátterében pedig az állhat, hogy a nyári napfordulót követően a nappalok rövidülnek, az éjszakák hosszabbodnak, a tűzgyújtással az ősember feltehetően a Napot próbálta támogatni a sötétséggel vívott harcában. Hogy időtlenné, kortalanná tegyék fényt, Szent Iván napjának előestéjén, június 23-án tüzet gyújtottak. Máglyákat raktak a kelta, a germán, a szláv és az északi népek is, ez utóbbiaknál máig kiemelten fontos, nemzeti ünnep Szent Iván éje. Már az ókori Egyiptomban jelen volt a tűzugrás, melyet a fiatal szerelmesek hajtottak végre. A termékenység, a szerelem ünnepe is ez az éjszaka, tartós és jó szerelmet ígért a tűzön való átugrás, ugyanis a hiedelem szerint a lángok messze űzték az ártó szellemeket és megtisztították az embert. Gyakran kötöttek házasságokat ezen a napon, hogy jó szerencse kísérje a frigyet. Ezen az éjszakán minden tevékenység, legyen az munka vagy szórakozás, bűbájos jelentőséggel bírt. Az ünnep meghatározó momentuma a szerelemvarázslás, de fontos ekkor a tisztító gyógynövények gyűjtése is.
A tisztaság, a fény ünnepeként vonult be az egyház életébe Szent Iván éjszakája. A katolikus egyház ugyanis erre a napra, június 24-ére helyezte Keresztelő Szent János születését. Keresztelő Szent János a Biblia szerint fél évvel Jézus Krisztus előtt született, édesanyja Erzsébet, Mária idős rokona, feltehetően nagynénje. Jézus születésnapját december 24-ére, a téli napforduló idejére teszik, így Szent János ünnepe a nyári napfordulóra, azaz június 24-re esik. Keresztelő Szent Jánost számos neve mellett „lámpásnak” is hívják, a Bibliában „Fényhozónak” is nevezik, de a fénnyel azonosítja a szentet a szentjánosbogár kifejezés is. A pogány ünnep világi kontextusából így került át a fény az egyházi értelmezésbe. A keresztény ünnep gyakorlatilag magába olvasztotta a pogány ceremóniák elemeit. A legtöbb nyelven pogány és keresztény neve is van az ünnepnek: a Midsummer Night vagy Midzomernacht kifejezések nem a bibliai szent személyéhez, hanem a nyár közepéhez kapcsolják a dátumot.
A szentiváni tűzgyújtás, a szentiváni énekek a hazai folklórban is megjelennek. A tűzugrást minden esetben a fiatalok, legények és leányok végezték. A ceremóniát párosító énekek kísérték, ezek közül kiemelkedik a Magos a rutafa kezdetű, Kodály Zoltán gyűjtése. Régiónként más-más volt a tűzgyújtás és a tűzugrás menete, és az azt követő leánykérés vagy leánynemkérés. Nyitra megyében például az a lány, aki nem tudta átugrani a tüzet, pártában maradt, innen ered a közmondás: „Elugrotta mint a perki leány a férjhez menést”. A nyárközepi ünnep mindenhol mérföldkő volt a közösség életében, hiszen volt, hogy a falu összes fiatalját kiénekelték, gyakran itt dőltek el a házasságok.
Szent Iván éje a kultúrában, a művészetek minden területén jelen van. De nem lehet beszélni a jelenségről William Shakespeare 1595 körül keletkezett Szentivánéji álom című vígjátéka nélkül. Pár kivételtől eltekintve szinte minden ismert, Szent Iván éjéhez kapcsolódó mű magát a Shakespeare-darabot veszi alapul. A Szentivánéji álom története magában rejti az ünnep lényeges elemeit: a szerelemvarázslást, a házasságkötést, mindemellett az éjszaka is ide kapcsolja. Világa a szigetország néphiedelméből táplálkozik, a tündérek, az erdei lények az északi népek kultúrájának meghatározó lényei, akik épp Szent Iván éjén, más szellemekhez hasonlóan, megjelennek az emberi világban. De maga a shakespeare-i mű Athénban játszódik, görög nevek tömkelege – Theseus, Heléna, Lysander, stb. – szerepel benne, amely megkérdőjelezi, mennyire kötődik „tisztán” Szent Iván éjéhez a darab. A válasz egyrészt az, hogy az A Midsummer Night's Dream semmiképp nem pusztán a folklórból építkező mű, másrészt pedig Shakespeare összes vígjátéka, A windsori víg nőket leszámítva, külföldön – tehát nem Angliában – játszódik. A Szentivánéji álom mindemellett alkalmi darab, főúri lakodalomra íródott, így egyértelmű az ünnepkör kiválasztása.
Shakespeare bűbájos vígjátékát számos alkalommal feldolgozta az utókor, a Szentivánéji álom zenei utóélete talán a legismertebb: Henry Purcell a XVII. század végén készített szemioperát, azaz a prózai előadást kísérő zeneszámokat a darabhoz Tündérkirálynő címmel. Felix Mendelssohn-Bartholdy Nászindulóját az is ismeri, aki nem hallotta a teljes szvitet. Benjamin Britten viszont egy egész operát komponált Shakespeare vígjátékából, Grieget és Debussyt pedig a műben szereplő csalafinta tündér, Puck alakja ihlette meg. A mű könnyűzenei feldolgozást is kapott: musical és teátrális diszkóelőadás is készült belőle, The Donkey Show címmel.
A képzőművészeti alkotások közül kiemelkedik Marc Chagall festménye. A brit alkotók műveiben kutatva akár a Shakespeare-vígjáték minden jelenetéhez találnánk festményt: feldolgozta a darabot Joseph Noel Paton, Edwin Henry Landseer és John Simmons is a XIX. században. Hazánkban Würtz Ádám rézkarcsorozata örökítette meg a vígjátékot.
A filmadaptációk száma 15, ezek között némafilm és csehszlovák bábfilm (Sen noci svatojánské) is szerepel. A hazai színpadi feldolgozások közül kiemelkedő a Bárka Színház 1996-os Csányi János nagy sikerű, paradigmaváltó rendezése és Seregi László 1989-es balett-koreográfiája, amely bejárta a világot.
A ma esti tüzek
Ma este a fővárosban a Margitsziget és a Budapesti Állatkert várja látogatóit tematikus programokkal, a Marczibányi Téri Művelődési Központban pedig Shakespeare vígjátéka látható. Országszerte rendeznek tűzugrást, így Egerben, Nagykanizsán, Tatán, Balatonszentgyörgyön, Körmenden és Mezőtúron is. Nyugat-európai mintára hazánkban is Szent Iván-éjén vagy ahhoz közeli napon rendezik meg a Múzeumok Éjszakáját, a dátum idén június 25-re, szombatra esik.
