Az Európai Parlament (EP) tavaly ősszel perelte be a biztosi kollégiumot, amiért késlekedett elindítani az eljárásokat az EU pénzügyi érdekeit és a jogállami normákat együttesen megsértő tagállamokkal szemben. A képviselők véleménye szerint az EB súlyos mulasztást és szerződésszegést követett el azzal, hogy a procedúrát tartalmazó és 2021. januárja óta hatályos jogszabályt nem volt hajlandó alkalmazni. A késésnek az volt az oka, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök ígéretet tett a magyar és a lengyel kormányfő által sarokba szorított tagállami vezetőknek az előírások érvényesítésének elhalasztására.
Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki 2020. végén azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az EU költségvetéséről és helyreállítási alapjáról született alkut, ha nem vizezik fel az úgynevezett jogállamisági rendeletet. Miután azonban az EB idén áprilisban egy hivatalos értesítés kiküldésével végül megkezdte az eljárást Magyarországgal szemben, a parlament úgy döntött, hogy megszűnt a perindítás oka, és erről májusban értesítette a luxembourgi székhelyű bíróságot.
Jogászok véleménye ugyanakkor megoszlik arról, hogy az EP helyesen cselekedett-e a folyamat leállításával.
