Az elmúlt két év gazdasági, egészségügyi, társadalmi, geopolitikai eseményei rendkívüli körülményeket teremtettek a világgazdaságban. A koronavírus járvány okozta sokkhatás, majd kilábalás nyomában az ellátási láncok akadozásával, a nyersanyagárak megugrásával párhuzamosan érkezett a nemzetközi szinten általánosan jelentkező inflációs nyomás, melyet az orosz-ukrán háború tovább súlyosbított. Mindez világszerte jelentős kihívás elé állította a gazdaságpolitikai döntéshozókat, így a jegybankoknak is rendkívüli lépéseket kell tenni a gazdaság helyreállítása, az ár- és pénzügyi stabilitás megteremtése, fenntartása érdekében.
Az elmúlt hónapok monetáris politikai fejleményei tükrében – különösen az MNB Éves jelentésének május végi publikálását követően – újra a figyelem fókuszába került a jegybanki eredmény. Bár időről időre felbukkannak olyan vélemények, hogy az MNB döntéseit eredménycélok orientálják, a meghozott intézkedések jelentik a legékesebb bizonyítékot arra, hogy hibásak az ilyen feltételezések.
Az elmúlt időszakban a Népszava egyes szerzői téves képet festettek a jegybank tevékenységéről, és gyengíteni próbálták az MNB inflációs cél melletti erős elköteleződéséről kialakult képet. A jelenlegi, kritikus környezetben ezek az állítások, feltételezések, illetve annak a nem létező dilemmának a felvetése és felszínen tartása, hogy a jegybank lépéseit eredménycéljai vezérlik, nemcsak rombolja a monetáris politika hitelességét és aláássa az MNB reputációját, hanem a teljes nemzetgazdaságra ártalmasak, aminek árát a gazdaság minden szereplője megfizeti.
A Népszava cikkeiben megjelent állításokkal szemben az MNB elsődleges célja az árstabilitás megteremtése és fenntartása, amely elérése érdekében minden rendelkezésére álló szükséges lépést megtesz a jegybank. Ezt jól tükrözi, hogy az MNB az elmúlt évek során nemzetközi összevetésben is kimagasló eredményeket ért el az inflációs célkövetés terén: az infláció a 2017 és 2020 közötti időszak döntő részében a cél körüli toleranciasávban alakult, miközben az átlagos infláció megegyezett a magyar jegybank három százalékos inflációs céljával. Az inflációs cél elsődlegességét jól mutatja, hogy a koronavírus-válságot követően az uniós országok között az MNB az elsők között ismerte fel a tartós infláció kockázatait, amire reagálva elsőként kezdte meg a kamatemelést. Azóta az egyhetes betéti kamat hat százalékponttal emelkedett, ami régiós összevetésben a legnagyobb mértékű szigorításnak felel meg. A fentiek alapján tehát az MNB szélsőségesen változó környezetben is az inflációs cél és ezen keresztül az árstabilitás megteremtésére és fenntartására törekszik.
A jegybank gazdálkodásával kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy 2013 óta az eredményéből a költségvetésbe befizetett 600 milliárd forintos osztalék mellett is jelentősen, 2021 végére 208 milliárd forintra növelte eredménytartalékát. Ennek köszönhetően idén – a tavalyi veszteség ellenére – fel sem merül, hogy a jegybanknak költségvetési térítésre lenne szüksége, és a fennmaradó eredménytartalék az esetleges idei veszteségre is fedezetet nyújthat.
Bár az MNB-nek nincs eredménycélja, nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy az egyik általunk vitatott cikk egyoldalúan csak az intézkedések – meglátásunk szerint hibásan számszerűsített – költségeire koncentrál, anélkül, hogy bemutatná a jegybanki lépések hasznát. Itt elsősorban nemcsak az MNB-nél közvetlenül (pl. a kötvényprogram miatt) keletkező kamatbevétel említhető, hanem a jegybanki programok közvetett és közvetlen pozitív gazdasági hatásai is. A gazdaság talpra állításában kulcsszerepet vállalt a jegybank, amely több mint 11 ezer milliárd forintot bocsátott a gazdaság szereplőinek rendelkezésére a koronavírus járvány nyomán kialakult kritikus időszak alatt. Az MNB a gazdasági szereplők széles körét érintő, célzott programokon keresztül nyújtott olcsó, kiszámítható finanszírozást a gazdaság újraindításához és segítette a kedvező hozamkörnyezet fenntartását. A sikeres magyar válságkezelés hitelalapú volt: a válság ellenére élénk maradt a hitelezés, ami hozzájárult a munkahelyek megvédéséhez, a beruházások megvalósulásához és az állam finanszírozásának stabilitásához. A hozamok leszorítása nemcsak az állam kamatkiadásait mérsékli hosszú éveken keresztül, hanem a vállalatok és a családok is kedvező feltételek mellett jutottak finanszírozáshoz.
Míg a jegybank gazdaságösztönző lépéseinek költsége az MNB-nél jelentkezik, addig az intézkedések a nemzetgazdaság egészére fejtik ki kedvező hatásukat:
• Az NHP Hajrá! biztosította a kkv szektor fenntartható, stabil és hosszú távú finanszírozáshoz jutását: a program 3000 milliárd forintos keretösszege mintegy negyvenezer mikro-, kis- és középvállalat működését, korszerűsítését, növekedését segítette.
• A Növekedési Kötvényprogram a vállalati kötvénypiacokon keresztül is jelentős lendületet adott a kilábalásnak, míg a jelzáloglevél-vásárlási program a fenntartható finanszírozást és a pénzügyi stabilitást támogatta a lakossági jelzáloghitelek fedezetén alapuló jelzáloglevelek vásárlásán keresztül.
• Emellett az állampapírvásárlási programon és a fedezett hiteleszközön keresztül több mint 6000 milliárd forintnyi forrás került a gazdaság vérkeringésébe.
Mind a gazdaságösztönző programok tovagyűrűző hatásai, mind az inflációs védekezés gazdasági szereplőknél jelentkező haszna messze meghaladja a jegy-bank költségeit. Az MNB tehát egy rendkívüli stressz időszakában biztosította a gazdaság forrás-ellátottságát és segítette a gyors talpra állást: a pandémia időszakában megcsappant kereslet mellett ezeknek a forrásoknak köszönhetően működtek tovább vállalkozások, tovább foglalkoztatva alkalmazottaikat, illetve maradt stabil a bankrendszer és az állampapírpiac.
Összességében a jegybanki programok két év alatt olyan mértékben emelték a ki-bocsátás szintjét, hogy a költségvetés mintegy 1500 milliárd forintnyi többletbevételhez jutott. Így, ha a későbbi években szükség lesz feltőkésítésre, akkor a potenciális jegybanki veszteséget a költségvetés többletbevételeivel, a számára befizetett osztalékkal összevetve érdemes értelmezni. A teljes gazdaság számára kiemelten fontos a jegybank elkötelezettsége az árstabilitás mellett, ezért érdemes – sokadjára is - hangsúlyozni: a jegybanki eredmény alakulása a múltban sem korlátozta és a jövőben sem fogja korlátozni a jegybankot törvényben meghatározott feladatainak elérésében.
Balogh Csaba (MNB-igazgató) és Koroknai Péter (MNB-főosztályvezető)