Amikor az angolokat megvertük szombat este – nyilatkozta Orbán Viktor még a budapesti, 1-0-ás hazai sikerrel zárult találkozó után – 5-6 akadémista játszott a válogatottban, és mi is tudtunk adni két kezdőjátékost meg egy cserejátékost – utalt arra a miniszterelnök, hogy a hazai utánpótlás-képzés fejlődik, és jó munkát végeznek a felcsúti akadémián is, elvégre három PFLA-nevelés volt tagja a válogatottnak.
Vitathatatlan: a magyar labdarúgó-válogatott káprázatos eredményeket produkál a Nemzetek Ligája elnevezésű vetélkedésben, ami még akkor is igaz, ha a világelithez tartozó csoportellenfeleinket jottányit sem érdekli a tét nélküli sorozat, a játékosok kizsigereltek, nyaralnának, mintsem még négy válogatott meccset vívjanak meg. Mindeközben a gyengébb játékerőt képviselő alakulatokban véresen komolyan odateszik magukat, és Marco Rossi is ennek szellemében szelektál, máskülönben adott volna lehetőséget további két felcsúti növendéknek, Splander Csabának és Tóth Balázsnak.
Ezzel együtt a kalaplengetés indokolt a nemzeti együttes produkciója láttán, és Orbán Viktor is szerénytelenül méltathatta a Felcsúton zajló munkát.
Három korábbi felcsúti játékos volt ott a keretben akkor is, amikor Wolverhamptonban aratott történelmi diadalt a Rossi-csapat (0-4). A kormányfő fogalmazhatott volna úgy is: na, ugye! Szofisztikáltabban: „Az általam alapított akadémián beérett a munka!” Esetleg: „Íme, a gyümölcs! Ízlelgessétek!”
Egy szó mint száz, lapunk ezek után arra volt kíváncsi, mennyibe került az adófizetőknek, hogy Felcsút játékosokat, gólokat adott a válogatottnak.
A nemzetközi szabályok értelmében az a futballista tekinthető egy adott klub saját nevelésű játékosának, aki 15 és 21 éves kora között összesen 3 évet töltött az akadémiáján.
A 2007-ben alapított PFLA eddig összesen négy válogatottat ünnepelhetett: Kleinheiser László, Sallai Roland, Nagy Zsolt és Szolnoki Roland léphetett pályára címeres mezben. A mostani keretnek tagja még Spandler Csaba is, lehetőséget azonban - miként fentebb jeleztük - egyelőre nem kapott.
A magyar válogatottban eddig összesen 13 olyan gól született, amelyet Puskás Akadémia-nevelés szerzett. Az utánpótlás-nevelésre szakosodott intézmény 2010, Orbán Viktor és a Fidesz azóta tartó regnálásának kezdete óta több mint 70 milliárd forintot kapott különféle forrásokból, ennek nagyja tao-támogatás, azaz közpénz. Ebben nyilván benne van a 2014-ben átadott, 3,8 milliárd forintból felhúzott Pancho Arénától kezdve az akadémia tisztaságáért felelős, szintén tao-ból vett önjáró padlósúroló, seprőgép, ipari mosó- és szárítógép, minden. De hát ezek nélkül sanyarú lenne az ifisták élete, szóval a magyar választópolgár ezekhez is hozzájárult.
Jó, jó, cserébe nemzeti öröm a jussa! Hogy a válogatottban a felcsúti akadémisták gólokat szereznek: nem megéri?!
Döntse el mindenki saját maga: a 70 milliárdos össztámogatás alapján a 13 válogatottban szerzett felcsúti gól egyenként 5,38 milliárd forintunkba került.
Ha viszont csupán azt nézzük, hogy a 70 milliárdból 4, azaz négy labdarúgót sikerült adni Felcsútnak a válogatott számára, akkor az azt jelenti, a magyar adófizetők minden 17,5 milliárdja után „kapnak” egy játékost a nemzeti csapatba.
Akárhogy is: a munkához idő kell, Orbánnál pedig a tények és kilátások rendszeresen változnak. Amikor 2007-ben megalapította a Puskás Ferenc Akadémiát, azt jövendölte, hogy a 2010-es évek közepére már 50 magyar futballista szerepel majd a top5 európai (angol, francia, német, olasz, spanyol) bajnokságban. Momentán 2022-őt írunk, és e ligákban van összesen öt, mind a Bundesligában (Freiburg: Sallai Roland; RB Leipzig: Gulácsi Péter, Szoboszlai Dominik, Willi Orban; Union Berlin: Schäfer András). 2018-ban már kevésbé volt bátor, 2028-ra 16 magyar tehetséget vizionált a kontinens legjobb ligáiba.
Hat év még van addig. Ez a célkitűzés meglehet. Talán csak egy kis pénz kellene még hozzá…
