kkv;különadó;extraprofit;kedvezményes hitel;Nagy Márton;

- A miniszter nyíltan megmondta, néhány extraprofitadót hosszú időre megtartanak

Az Orbán-/kormány és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter miniszter által extraprofitadóknak titulált különadók egy kisebb része akár örökre is fennmaradhat – derült ki a miniszter mai tájékoztatóján. 

A kormány a költségvetési hiány csökkentése érdekében az ukrajnai háborúra és az emelkedő energiaárakra hivatkozva idén és jövőre 800-800 milliárd forint különadó vett ki a bankokra, energia, távközlési, kiskereskedelmi cégekre és a légitársaságokra. Az erről szóló rendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben - ezt az újabb különleges jogrend teszi lehetővé -, ugyanakkor a parlament még nem is látta a javaslatokat. 

A különadók gerincét jelentő banki és energiapiaci adókat csak idén és jövőre vetik ki – mondta Nagy Márton egy sajtótájékoztatón, megismételve kormány korábbi ígéretét. Ugyanakkor kisebb adók hosszabb távon is megmaradhatnak. Július elsejétől  3900 forintot (mintegy 10 eurót) kell fizetni minden Magyarországról Európába induló utas után a légicégeknek, míg a tengerentúli járatok esetében 9750 forintot (25 eurót). (Az adót a légitársaságok egy az egyben áthárítják az utasokra) A repjegyadó nagy valószínűséggel 2023 után is fennmaradhat, ilyen döntés ugyan még nem született, de ez mérlegelés kérdése lehet. A miniszter hozzátette, hogy ilyen departures fee (felszállási díj) az Unió több országában is létezik és általában 10 euróról indulnak. Ezért a miniszter nem gondolja, hogy a 10 eurós magyar díj versenyképességi hátrány okozna a magyar piacon.

Hasonlóan a repjegyadóhoz, megmaradhatnak a megemelt tranzakciós illetéket, illetve a reklámadó is. Ezekkel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy ezek nem válságadók: a reklámadó jelenleg is létezik igaz annak mértéke nulla százalék, ezt emeli fel 2023 januárjától 7,5 százalékra, amit a médiacégeknek a 100 millió forint feletti árbevételük után kell kifizetniük.

Kedvezményes hitelek a kkv-nek

A kormány folytatja a Széchenyi Kártya Programját, ennek keretében a futamidő alatt fix, maximum 3,5 százalékos éves kamattal igényelhetnek akár folyószámla, akár beruházási célú hiteleket a  kis- és közepes vállalkozások (kkv), illetve a mikrovállalkozások – jelentette be Nagy Márton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara sajtótájékoztatóján. A miniszter elmondta, hogy támogatás nélkül az infláció és a kamatok emelkedése miatt hitelszűke lehetne, a cél, hogy a kétszámjegyű hitelbővülés megmaradjon. A hitel nélküli növekedés káros, ezzel szemben a hitelalapú gazdasági növekedés előnyös, mivel minden 1 százalékos hitelállomány bővülés esetén 0,2-0,4 százalékpontos GDP-növekedést lehet elérni, ezért a kormány érdekelt a hitelpiacok segítésében - fejtette ki a miniszter.

Az erősödő fluktuáció döbbentette rá a cégeket, hogy át kell tekinteniük a bérezést.