Orbán ravaszul úgy vetette ki ezt a sarcot, hogy főleg azokat az országot elhagyó, Nyugaton dolgozó és onnan gyakorta hazaingázó magyarokat sújtsa, akik sohasem szavaznának rá – fakadt ki a reptérre tartó busz megállójában egy középkorú hölgy, aki ezúttal egy ismerőséért ment Ferihegyre, de ő maga is kétlaki életet él, sokat dolgozik Hollandiában.
Mint magyarázta, várható volt, hogy a kivetett adót átterhelik az utasokra, ám ez az összeg a ritkán utazóknak aligha fáj nagyon, a sűrűn repülők viszont már megérzik. Mint mondta, ő évente öt-hat alkalommal repül a két ország között, így 20-24 ezer forinttal nő majd a kiadása.
– Ezt persze a kinti fizetésből ki lehet bírni, csak bosszantó. Mást meg amúgy sem tehetnénk, autóval, busszal drágább és sokkal hosszabb lenne az út – mondta az asszony.
– Nem elegáns – értékelte visszafogottan a kivetett adót egy Törökországba tartó utas. Mint mondta, évente többször repül Törökországba, és biztos abban, hogy a kormány lépése miatt előbb-utóbb drágulni fognak jegyek. Arra a kérdésre, hogy szerinte miért volt szükség az adóváltozásra, szerinte egyértelmű a válasz:
a kormány a választások előtt túlköltekezett, és most erre keres gyors megoldást, ami „rémesen snassz.”
Ezzel együtt nem tartja elfogadhatónak a Ryanair eljárását sem, azt, hogy visszamenőlegesen, a már korábban eladott jegyekre utólag hárították át a többletköltséget.
Találkoztunk egy fiatal párral, akik Ryanairrel készültek – még felármentes repülőjeggyel – Ciprusra. Mint mondták, nem örülnének ha drágulna a repülés, ezzel együtt megértik a légitársaságok tiltakozását. Szerintük az jogos lehet, ha megadóztatják az extraprofitot kaszáló cégeket, ám
„mindenki látta, hogy a Covid idején alig volt utas a járatokon, azaz veszteségesek voltak ezek a légitársaságok, nem extraprofitot kerestek.”
Megjegyezték: ha már nagyon extraprofitot akartak volna keresni a kormányban, akkor NER-cégek háza táján kellett volna kutakodni. Mindezek ellenére a pár végül megjegyezte: mivel ők évente legfeljebb egy-két alkalommal repülnek, ez az áthárított díj nem fogja befolyásolni utazásaik tervezését.
Egy Angliában élő fiatal tervező arról számolt be: öttagú családja idén még hazautazik egyszer Magyarországra, majd innen mennek Krétára, aztán vissza Angliába. Azaz összességében tízszer kell majd kifizetniük az adótételt, ami így 40 ezer forintos pluszkiadást jelent majd nekik. Ezzel együtt nem titkolta: mivel az Egyesült Királyságban jól keres, ez az összeg nem jelent számára óriási terhet.
A lapunk által megkérdezett utasok többsége azt mondta, nem azon múlik utazása, hogy átterhelik-e rájuk az extraadót.
A kormányközeli Magyar Nemzet viszont tegnap arról írt, hogy a fogyasztóvédelmi eljárás alá vont Ryanair visszamenőleges árképzésére válaszul a már kifizetett júliusi jegyek hatvan százalékát lemondták az utasok, inkább visszakérik az eredeti árat.
Kérdésünkre a Ryanair cáfolta a lap cikkét, a Magyar Nemzet állításait hamisnak, kitaláltnak nevezték. Mint írták, az érintettek kevesebb mint 3 százaléka mondta le a jegyét és kérte vissza a pénzt.
Vitathatatlan, egyre több cég hárítja át a lakosságra az Orbán-kormány extraprofitadójátCáfolja a Ryanair a Magyar Nemzetet: alig váltják vissza a légitársaság jegyeit