Az eddig nyilvánosságra hozott kutatások szerint az adóemelések több mint felét az adózásra kényszerített cégek automatikusan tovább hárítják a fogyasztókra, vagyis a költségvetési kiigazítások végső soron klasszikus megszorításként viselkednek. Ennek ellenére 2023-ban már több mint 1800 milliárd forintnyi bevételről mond le adókedvezmények formájában – derül ki a jövő évi költségvetés tervezetéből. Ezen adókedvezmények akár átmeneti megnyirbálásával a kormány jóval kisebb terhet rakott volna gazdaságra, ugyanis azok egy része "emésztetlenül" folyik át a gazdaságon, felhasználásának sem társadalmi, sem pedig gazdasági haszna nincs, ellenben egyes csoportok indokoltan plusz jövedelemhez jutnak.
Az adókedvezmények az állami bevételek újraelosztási rendszerének része, amely egyben értékválasztás is, hisz kiderül, a kormány mely területek támogatását tartja fontosnak valamilyen társadalompolitikai megfontolásból: ennek a politikának a legkézzelfoghatóbb eszköze a családi adókedvezmény. Ennek a kedvezménynek a célja gyerekes családok jövedelmének növelése. Igaz, az adórendszer erősen lejt a magasabb jövedelműek felé, vagyis ők az átlagnak akár a többszörösét is kaphatják támogatásként, és onnan nézve még jobb az arány, ha a mediánjövedelem alatt élőkhöz viszonyítunk. Jövőre a személyi jövedelemadókból (szja) 320, a társadalombiztosítási (tb) kedvezményeken keresztül további 52 milliárd forintot kapnak vissza a gyermeket nevelő adózók. Vagyis a családi adókedvezményre őszesen mintegy 370 milliárd forint megy el, ez az összes visszaosztott adókedvezmény mintegy húsz százaléka. A 25 éven aluliak adókedvezményének évi kerete 155 milliárd forintba, a 4 gyermekes nők teljes adókedvezménye pedig további 32 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Bár lehet vitatkozni mindhárom adókedvezmény társadalmi hasznosságán, az azonban elmondható, hogy így „csak” a tervezett szja-bevételek 16 százalékáról mond le az állam.
Jóval rosszabb az arány a társasági adóbevételeknél (tao), ahol ugyanez az arány 39 százalék, miközben a kormány 792 milliárd forint nyereségadót szed be a cégektől a tervek szerint, addig 321 milliárdot elenged. (Ezen az arányon idén és jövőre jelentősen változtatnak a különadók, hisz 800 milliárdos társasági adón felül még egyszer ennyi különadót is beszed a kormány.) Ezzel együtt a kormány továbbra is nagylelkűen szórja a társasági adókedvezményeket: csak jövőre 127 milliárd forint megy sport tao-ra, vagyis leginkább a profi sport támogatására az államkincstár helyett. Így sportcélú tao-kedvezmények 2011-es indulása óta mintegy 1290 milliárd forint társasági adóbevételről mondott le az állam a sportegyesületek javára.
A taokedvezményeken belül továbbra is a sport viszi a legtöbb pénzt, a többi taokedvezmény 178 milliárd forintba kerül, de ez mintegy tíz célra oszlik szét. Taokedvezmény jár például a kutatás-fejlesztés vagy épp beruházások támogatására is. Ám míg ezek a tevékenységek hozzájárulnak a cégek és a gazdaság hatékonyságának javulásához – így nagy valószínűséggel a költségvetés számára megtérülnek –, ugyanez nem mondhat el a sporttaoról.
A kormány jelentős kedvezmények oszt az illetékeknél is – itt az éves bevételi veszteség várhatóan 200 milliárd forint lesz. A legnagyobb tétel a lakások cseréjének illetékmentessége, ez korábban egyfajta vagyonadóként működött, de a kormány évek óta lemond erről a bevételről. A csok-os lakások illetékmentessége további mintegy 40 milliárd forintot visz el, ugyanekkor ezt a veszteséget a kincstár számára kompenzálja az új lakásokra kivetett áfa, illetve az emelkedő ingatlan árak. A haláladót vagyis az örökösödési illetéket is már több mint tíz éve eltörölte a törvényhozás, ennek ellenére mind a mai napig nyilvántartják az ebből eredő éves bevételkiesést – ez jövőre 43 milliárd forint lesz.
Igazán nagy adóbevételről még a szociális hozzájárulási adón keresztül mond le a kormány, itt 345 milliárd forintot nem kell befizetniük a cégeknek. A szocho kedvezmény három nagy tételből jön össze: a 180 milliárd forintba kerülnek a foglalkoztatást segítő támogatások, amellyel a kormány a hátrányos helyzetű munkavállói-csoportok elhelyezkedését szeretné ösztönzi. További mintegy 47 milliárdot kapnak vissza a cégek a szakképzési tevékenység támogatására, aminek gazdasági haszna szintén vitathatatlan. Viszont 115 milliárd forintot visz el a nyugdíjasok szocho kedvezménye, ami első látásra jó ötletnek tűnik, hisz elvileg támogathatja a nyugdíjasok (tovább)foglalkoztatást, ám a jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben e kedvezmény megszüntetése nem valószínű, hogy csökkentetné az idősek foglalkoztatását.
