háború;harc;magyarok;közvélemény-kutatás;hazaszeretet;Publicus Intézet;

- Publicus: Tízből hat magyar harcolna, ha megtámadnák Magyarországot

Ha viszont Magyarország támadna meg egy másik országot, akkor csak tízből egy.

A magyarok 62 százaléka harcolna hazája megvédéséért abban az esetben, ha Magyarországot megtámadná egy másik ország - derül ki a Publicus Intézet május 26-30. között 1004 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményeiből.

Arra a kérdésre, hogy általánosságban hadba vonulnának-e a haza érdekében egy háborúban, amiben Magyarország is érintett, a válaszadók 51 százaléka felelt inkább igennel, 45 százalékuk azonban nem így tenne. Abban az esetben viszont, ha Magyarország támadna meg egy másik országot, a válaszadók 83 százaléka inkább nem harcolna, s mindössze tíz százalékuk felelt inkább igennel. Amennyiben Magyarországot érné támadás, úgy a felmérés szerint a magyarok 62 százaléka fogna fegyvert, 32 százalék ellenben még ekkor sem harcolna a hazájáért.

Ugyanezek az adatok pártpreferenciára lebontva a következőképpen festenek: ha lenne egy háború, amiben Magyarország is érintett, a kormánypárti szavazók csaknem kétharmada (65 százaléka) harcolna Magyarországért, az ellenzéki összefogás támogatóinak pedig 44 százaléka tenne így. A bizonytalanoknak csak 40 százaléka döntene inkább a hadba vonulás mellett. Korosztályos lebontásban az aktív korúak 56 százaléka, a nyugdíjasok 40 százaléka döntene úgy, hogy jobb eséllyel fegyvert fog, mint nem.

Arra az esetre ugyanakkor, ha Magyarország támadna, a Fidesz-KDNP szavazóinak 19 százaléka, az együttműködő ellenzéki pártoknak és a bizonytalanoknak pedig csupán 4-4 százaléka válaszolt inkább igennel a hadviselésre. A fideszesek 73, az ellenzéki összefogás szavazóinak 93, a bizonytalanoknak pedig 85 százaléka ilyen esetben inkább nem harcolna.

Korosztályos lebontásban a legnagyobb hajlandóságot a fiatalok (18-29 évesek) mutatják, 15 százalékuk felelt inkább igennel. A 30-44 éves korosztályban ugyanez a szám tíz százalék, 45 és 59 év között 11 százalék, 60 év fölött pedig 3 százalék.

A harci hajlandóság értelemszerűen a pártok lebontásában is jóval nagyobb, ha Magyarország védekezik, ilyen esetben a válaszok szerint a fideszesek 79, a választásokon együttműködő ellenzéki pártok támogatóinak 54, a bizonytalanoknak pedig 47 százaléka lenne inkább kész fegyvert fogni az országért. Korosztályos lebontásban külső támadás esetén 71 százalékkal a 45-59 éves korosztály lenne leginkább készen a hadba vonulásra, utánuk a 18-29 évesek következnek 67 százalékkal. A 30-44 évesek 57 százaléka, a 60 év felettiek 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy inkább harcolna Magyarország védelméért.

A Závecz Research nemrég szintén készített egy közvélemény-kutatást hasonló témában, ennek eredményét itt találja.

Ujhelyi István is hasonló jellegű találkozót kért, a miniszter azonban a jelek szerint elég elfoglalt.