A magyarok körülbelül fele harcolna jó eséllyel Magyarországért, ha megtámadnák, és csak ötöde fogna biztosan fegyvert a hazájáért - derül ki a Závecz Research friss közvélemény-kutatásának eredményeiből, amelyet az Index közölt.
A felmérést Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő rendelte meg az intézettől saját zsebből, elmondása szerint azért, mert Szlovákiában is, Csehországban is voltak ilyen kutatások. Úgy fogalmazott, ott aránylag sokan gondolkodnak abban, hogy krízishelyzetben „el kéne futni”, ezért érdemes áttekinteni, mi hogyan állunk itthon. A telefonos felmérés május közepén készült az ország felnőtt lakosságát reprezentáló 1000 fős mintán.
A felmérés első kérdése az orosz-ukrán háborúval foglalkozott, ebben kevesebb az újdonság,
a magyarok valamivel kevesebb mint kétharmada (65 százaléka) tartja agressziónak Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított háborúját,
a lakosság 13 százaléka tekinti a nagyhatalom védekezésének, 22 százalék pedig bizonytalan. 60 százalék szerint Oroszországot terheli nagyobb felelősség a helyzetben, 16 százalék szerint pedig Ukrajnát.
A felmérés újszerűbb része, milyen magatartást tanúsítanának a magyarok, ha az országuk esetleges hadi konfliktusba keveredne. A válaszok szerint a lakosság mintegy 58 százaléka gondolkodott már azon, mit tenne, ha Magyarországon is háborús helyzet alakulna ki. A teljes felnőtt lakosságot tekintve 3 százalék azok aránya, akik biztosan elmenekülnének az országból, s további 11 százalék válaszolta azt, hogy valószínűleg így tenne, vagyis
összesen 14 százalék menekülésben gondolkodik, ez összesen körülbelül egymillió 150 ezer embert jelent.
A lakosság összesen 68 százaléka kizártnak tartja, hogy háború esetén elhagyja Magyarországot, további 14 százalék pedig azt válaszolta, hogy valószínűleg nem hagyná el. Pártszimpátiára lebontva a fideszesek és a Mi Hazánk Mozgalom szimpatizánsai valamivel nagyobb arányban maradnának biztosan (77 és 75 százalék), de az ellenzéki összefogás szimpatizánsai és a pártnélküliek közül is 60, illetve 59 százalék nyilatkozott úgy, hogy kizártnak tartja a menekülést.
Arra, hogy akár katonaként, akár más módon segítve a hadsereg munkáját, de biztosan harcolna Magyarország megvédéséért, a lakosság 20 százaléka válaszolt igennel és további 30 százalék válaszolta azt, hogy valószínűleg így tenne. Az ország védelmében főleg a férfiak vállalnának aktív szerepet (59 százalékuk), de a nők körében is 44 százalék válaszolt így. A sorkatonai tapasztalattal rendelkező férfiak 30 százaléka, a katonai tapasztalattal nem rendelkező férfiak 22 százaléka ígérte biztosra az aktív részvételét egy esetleges krízishelyzetben. Érdekesség ugyanakkor, hogy ha ehhez hozzávesszük a "valószínűleg igen" válaszokat, akkor magasabb a hajlandóság azok körében, akik nem voltak sorkatonák. A kutatás szerint ennek oka az lehet, hogy a sorkatonai tapasztalattal rendelkezők főleg az idősebb korosztályból kerülnek ki.
Szintén érdekesség, hogy a lakosság mintegy 40 százaléka szerint vissza kellene állítani a kötelező sorkatonaságot. A felmérés készítői megjegyezték, hogy a sorkatonaság eltörlésének időszakában, 2003-2004-ben csak a lakosság 22-23 százaléka nyilatkozott a sorkatonai rendszer fenntartása mellett. A sorkatonaság visszaállításának igénye azonban az életkorral párhuzamosan növekszik, az iskolázottsággal pedig csökken. A nők számára is kötelező sorkatonaságot csak a lakosság öt százaléka támogatja.
A felmérés a NATO iránti bizalmat is megmérte, 27 százalék biztos abban, hogy a katonai szövetség hathatósan meg tudná védeni Magyarországot támadás esetén, 42 százalék pedig valószínűsíti, de nem biztos benne.
A válaszadók csaknem negyede szerint ugyanakkor a katonai szövetség nem védené meg Magyarországot.
A közvélemény-kutatás végezetül a magyarok esetleges összetartását is vizsgálta a környező országokban élőkkel összehasonlítva, eszerint inkább önkritikusak vagyunk, mint önbizalommal rendelkezők. A válaszadók harmada gondolta úgy, hogy összetartóbbak vagyunk másoknál, 16 százalék szerint körülbelül ugyanolyanok, mintegy 44 százalék szerint azonban kevésbé vagyunk összetartóak más nemzeteknél. A hazaszeretet terén már egységesebb az álláspont, 61 százalék szerint a magyarokra határozottan jellemző a hazaszeretet érzése.
