Évi 4606 kilowattóra (kWh) áram- és 1489 köbméter gázfogyasztásig megmarad a kis- és középvállalkozások (kkv-k) egyetemes szolgáltatási tarifa-jogosultsága – jelentette be a Népszava kérdésére a Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter. Becslése szerint így körülbelül százezer cég fizethet változatlanul piacinál alacsonyabb energiadíjat. Arra, hogy az intézkedés nyomán hány társaság szorulhat ki mégis a szabad piacra, nem kívánt becslésekbe bocsátkozni. Részletes rendeletet - az immár kialakult szokásoknak megfelelően - péntek estére ígért.
Az intézkedés nyomán új szempont kerül az Orbán-kabinet által eddig is szélsőségesen ellentmondásosan kezelt ügybe – vélik szakértők. A KSH szerint egy magyar háztartás évente átlag 1042 köbméter gázt és 2171 kWh áramot fogyaszt. A kkv-kra szabott érték az áram esetében valamivel több mint kétszeres, a gáznál pedig közel másfélszeres. Bár tehát a kkv-kre kitűzött új határok közel állnak a lakossági fogyasztáshoz, a két adat között nem látszik közvetlen összefüggés. A pénteki jelek szerint az új feltételek a hazai cégek egyetemes szolgáltatási jogosultságának eddigi feltételeit nem törlik, csak szűkítik. Háromszor 63 amperes villamosenergia-, és óránként húsz köbméteres gázmérő alatt eddig is valamennyi cég vásárolhatott „állami” díjon energiát, még úgy is, hogy egy piaci alapú szerződés után „visszakéredzkedik”. Tavaly novemberben aztán a kabinet – eme előzményektől különösebben nem zavartatva – új jogosultsági feltételként határozta meg a legfeljebb tíz fő foglalkoztatottat, illetve négymilliárd forint árbevételt vagy mérlegfőösszeget is. Bár Orbán Viktor akkori szavai szerint az intézkedéssel 33 ezer kkv-n segítettek, az akció sikere kérdésessé vált, hisz az érintett cégek akkor már megkötötték éves szerződéseiket a piaci szolgáltatókkal.
Bizonyos megközelítés szerint a mostani intézkedés is leginkább a tavaly novemberben helyzetbe hozott, kis létszámú és méretű, viszont a korábban megszabottnál nagyobb mérőórájú – vagyis jó eséllyel magas energiafogyasztású - cégeket tereli vissza a szabad piacra. Ezután két hete – éppenséggel szombaton - Orbán Viktor egy, az ukrán háborúra és a honvédelemre is hivatkozó, a maga módján értelmezhetetlen határozat utolsó pontjában két miniszterét „a visszaélések elkerülése érdekében” olyan szabályok megalkotására kérte, amely alapján „a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatásra kizárólag a lakossági fogyasztó jogosult”. Miután lapunk felhívta a figyelmet, hogy évtizedek óta vállalkozások százezrei teljesen jogszerűen kapják az energiát hatósági áron, Orbán Viktor a múlt heti kormányülést követő, pénteki rádióinterjújában már úgy fogalmazott: „nagy kérdés volt”, de végül „bent tudják tartani” a rezsicsökkentésben érintett, mintegy százezer „egészen kis” vállalkozást is. Az általa akkor még az-, vagy másnapra ígért rendelet kiadása a jelek szerint további egy hetet csúszott. Szintén érdemes szem előtt tartani azt a kormány által kevéssé kiemelt tényt, hogy a cégek hatósági áramtarifája több mint kétharmaddal, gáz esetében pedig legalább harmadával meghaladja a lakosságét.
Üdvözölte az intézkedést lapunk érdeklődésére Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége elnöke. Bár a rendelet ismerete híján a további részletes elemzéstől tartózkodott, mindenképp fontosnak nevezte, hogy így mintegy százezer kisvállalkozás megmenekülhet a ma négyszer-ötször magasabb energiatarifák rémétől. Ezzel tömeges csődhullám látszik elkerülhetőnek. Az energiát vásárló további 50-100 ezer cég viszont fogyasztása alapján már korábban kiszorult az egyetemes szolgáltatási jogosultságból, vagyis eddig is kénytelen volt a megugró tarifákat fizetni. Tömeges visszaélésekről nem hallott. A magánlakásban bejegyzett cégek kérdését az intézkedések nem érintik, de nem született megoldás például a bevásárlóközpontok közös mérőjén lévő, de egyedileg kis fogyasztású cégek panaszára sem.
Más szakértők szerint a zavaros intézkedések hátterében az áll, hogy az állami nagykereskedőnél egyre nagyobb - akár évi több ezermilliárdos - vesztesége keletkezik az általa vásárolt energia megtöbbszöröződő ára, illetve a 2014 óta változatlan, rezsicsökkentett lakossági eladási tarifája közötti, egyre hatalmasabb különbség miatt. A kormány - amiként arra ma a kancelláriaminiszter is emlékeztetett - emiatt az állami intézményeket már korábban piaci árú energiavásárlásra kötelezte.
Az Orbán-kormány ragaszkodik a kettős benzinárhoz, a tanárok tartsák be szépen a törvényeket – Kormányinfó percről percre