Az utóbbi hetekben egyre több szó esik Ferenc pápa esetleges lemondásáról. A francia konzervatív Le Figaro, amely nem nevezhető az egyházfő nagy támogatójának, például már – kissé előreszaladva az időben – azt is tudni vélte, hogy Erdő Péter az egyik legesélyesebb a következő konklávén. A pletykákat felerősítette, hogy Ferenc, nyilvánvalóan orvosai tanácsára, lemondta július 2-7 között az afrikai Dél-Szudánba és Kongóba tervezett vizitjét.
Valójában a híresztelések mögött a pápa egy viccnek szánt kijelentése áll, amely még az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia néhány héttel ezelőtti tisztújításán hangzott el. Akkor azt mondta, inkább lemond, mintsem térdműtéten essen át, mert tavalyi gyomorműtéte során az érzéstelenítésnél több váratlan probléma merült fel.
A „lemondáspártiak” azzal is érvelnek, hogy Ferenc idén töltötte be 85. életévét, vagyis azt a kort, amikor Benedek pápa is bejelentette távozását és ezt már sokatmondó jelnek tartják. Mások a pápai sajtóiroda közleményéből vonták le azt a következtetést, hogy már nem tart sokáig Ferenc pontifikátusa. Augusztus 27-re ugyanis Ferenc összehívja mind a (jelenleg) 116 bíborosát.
Ennek az úgynevezett konzisztóriumnak a szokásos időpontja június 29-e, Péter és Pál ünnepének napja. Akkor miért augusztusban kerítenek rá sort, amikor Rómában pokoli meleg van, és általában aki tud, ilyenkor elhagyja a Vatikánt és a hűsebb hegyekbe költözik? A konzisztóriumon 21 új bíborost „kreálnak”, ahogyan ezt az egyházi nyelvben mondják. Közülük 16-an nyolcvan év alattiak, vagyis ismét 120 fölötti lesz a pápaválasztó kardinálisok száma.
Meglehetősen szokatlan a Vatikánnak az a bejelentése, hogy a konzisztórium másnapján a pápa, amikor még az összes bíboros Rómában tartózkodik, „kirándulni” akar. Azt tervezi, hogy helikopterrel a közeli, abruzzói L'Aquila városába repül. Miről szól ez az egész? Vajon mit akar bejelenteni? – kérdezgetik sokan.
Az összeesküvés-elméleteteknek az is táptalajt ad, hogy a pápa részt kíván venni az ottani hagyományos zarándoklaton, amelyre minden évben, augusztus végén kerül sor. Ezt a tradíciót még V. Celesztin pápa vezette be, az az egyházfő, aki 1294-ben önként mondott le Szent Péter trónjáról. Ehhez kapcsolódik, hogy XVI. Benedek a súlyos l’aquilai földrengés után az előd sírját kereste fel. Ekkor rövid időre letette különleges palliumát, pápai jelvényét. Állítólag ott, 2009-ben döntötte el a Bajorországból származó egyházfő, hogy lemond. Erre végül nem egészen négy évvel később, 2013. február 28-án került sor, ő volt a második Celesztin után. Igaz, miközben Celesztin fél évig sem volt Krisztus földi helytartója, XVI. Benedek majdnem nyolc évig.
Hamarosan tehát éppen L’Aquilába tér vissza Ferenc. Nem kérdés, hogy a pápa tisztában volt azzal: ezzel a bejelentéssel pletykákat gerjeszt majd. Bár sokszor mondta már, mennyire nem szereti a pletykálkodást, most éppen ő adott alapot a sokszor minden alapot nélkülöző híreszteléseknek.
S nem csak a l’aquliai vizitjével, hanem a fent említett kijelentésével is nagy visszhangot keltett a katolikus egyházban. Egyes szakértők a sok jelből arra a következtetésre jutnak, hogy közeleg a pontifikátus vége, s különben is, már normális körülmények között lehetne új konklávét tartani a „kreálandó” bíborosoknak köszönhetően. Arról nem is beszélve, hogy pünkösdkor lépett életbe a Szentszék új „alkotmánya”, a Praedicate Evangelium, ami Ferenc legfontosabb intézményi reformjait foglalja magában, tehát letette már valami fontos intézkedéssel a névjegyét.
A pápa térdproblémáit fájdalomcsillapítókkal kezelik, és rendre kerekesszékben érkezik audienciáira. Ez nyilván zavarja őt, de mivel úgy döntött, újabb műtét nem lesz, ezért az orvosok lehetőségei is korlátozottak.
Sok egyházi személyiség is aggódik a pápáért, s tart attól, hogy esetleg lemond. A minap a Fülöp-szigeteki nuncius, Charles John Brown érsek kérte a híveket arra, hogy imádkozzanak Ferenc pápa egészségéért.
Ugyanakkor a pápának még vannak tervei. Jövőre rendezik meg a XVI. Püspöki Szinódust, amelyen arról lesz szó, hogyan kerülhetne közelebb az egyház az emberekhez, a hívekhez. S bár ezek a Ferenc által a „demokratikus egyház” megteremtésének alapjául szolgáló szinódusok eddig kisebb változást hoztak a reméltnél, mégis mindegyik egy-egy apró lépés a nyitottabb egyház felé. A másik, ami inkább a maradását valószínűsíti, hogy
ő is látja: egyelőre nincs olyan vezéregyénisége az egyháznak, aki képes lenne összefogni a sokszor széthúzó katolikusok nyáját.
Hírek szerint szívesen látná utódaként Pietro Parolin bíboros, államtitkárt, de erősen kérdéses, hogy jelenleg komoly támogatottsággal rendelkezne a bíborosok körében. A pápa azt is érzékelheti, hogy a hívők nagyobbik része azt szeretné: továbbra is ő maradjon az egyház élén, bár érzékelhető, hogy az erősen konzervatív, tradicionalista tábor szívesen megszabadulna tőle.
Ugyanakkor nem lehetnek kétségeink afelől, ha Ferenc úgy érezné, már nem tudná kellőképpen ellátni a feladatát, visszalépne. Erről azonban most aligha van szó. Nem olyan személyiség, aki egykönnyen feladná, amit elkezdett. A jövő évi szinódust a reformfolyamat csak egy fontos állomása, de aligha éri be ennyivel. Így a legvalószínűbb az, hogy még akár évekig a katolikus egyház élén maradhat.
