A kormány meghosszabbítja az árstopot – jelentette be a csütörtöki kormányülés után a Facebook-oldalán Orbán Viktor. Eszerint a benzin- és élelmiszerárstopot idén október 1-ig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot pedig december 31-ig hosszabbítják meg. A részleteket, és azt, hogy változatlan módon folytatja-e az Orbán-kormány a mesterséges ár- és költségcsökkentést, a Magyar Közlönyben megjelenő rendeletből lehet majd megtudni.
A kabinet tavaly november 15-én húzta meg 480 forintban a benzinre és a gázolajra alkalmazható legmagasabb árat. Azóta február 15-én május 15-ig, akkor pedig július 1-ig hosszabbították meg az intézkedés hatályát. Ez idő alatt – egy tavaly év végi néhány hetet leszámítva – a nemzetközi olajáremelkedés és a forint folyamatos gyengülése miatt a piaci üzemanyagárak egyre nagyobb mértékben meghaladták ezt a szintet. Olyannyira, hogy péntektől a piaci – tehát a 480-as tarifára nem jogosult kör által fizetendő – üzemanyagárak átlaga sokadszorra is soha nem látott szintre, a benzin esetében 802, a gázolajnál pedig 821 forintra emelkedik, a különbség tehát immár 322-341 forint minden egyes liter után.
Ezt a különbözetet ma részint a nyersolaj-feldolgozást, illetve üzemanyag-nagykereskedelmet végző Mol, a hazai kútláncok illetve „kis” töltőállomások és az állam együttesen fizetik. A Mol esetében a veszteség mértéke kérdéses, hisz az olajcég éppenséggel jórészt orosz olajat dolgoz fel, ami az Ukrajna lerohanása miatti nemzetközi kereskedelmi korlátozások folytán a nemzetközi tőzsdén jegyzett fajtáknál sokkal olcsóbb.
A kis kutakat elkeserítette a döntés – fogalmazott lapunk megkeresésére Egri Gábor, a mintegy ezer, nagy láncokhoz nem tartozó hazai töltőállomás érdekeit képviselő Független Benzinkutak Szövetsége elnöke. Ugyanakkor végleges véleményt jelenleg a konkrét rendelet ismerete híján még nem kívánt formálni. Bár borúlátók,
a működőképességük fenntarthatósága érdekében reménykednek a kormány által a tavalyi forgalmuk meghatározott hányada után fizetett, literenként 20 forintos támogatásuk 40-50 forintra emelését sürgette.
A kormány a Mol mellett a kis, családi töltőállomás-üzemeltetőkre is stratégiai partnerként tekinthetne, hiszen utóbbiaknak nincs jövedelmezőbb külföldi hálózata, így semmivel nem képesek ellensúlyozni az üzemanyagár-korlát kedvezőtlen hatásait, ugyanakkor változatlanul térségük stratégiai ellátói. Mindemellett
előbb-utóbb a tőzsdén forgó Shell vagy épp az osztrák állam által irányított OMV részvényesei is megkérdezhetik, hogy a vezetőség miért állja a pénzükből a magyar autósok olcsó tankolását
– hívta fel a figyelmet. Az elnök – Ausztria példáját említve – ismét úgy vélte: az árstop helyett az államnak szociális alapon kellene a piaci árú termékek vásárlását támogatni. A piaci és a hatósági üzemanyagár közötti, növekvő különbség ellenben egyre mélyrehatóbb bonyodalmakhoz vezet. Egyre nő úgy a különböző visszaélések, a korrupció, a trükközések vagy épp az erőszak lehetősége. Így a 24.hu például a kutak környékén külföldi autókra átszerelt magyar rendszámtábláktól és hatalmas kannákba tankolt, majd „lábon” tetemes haszonnal eladott üzemanyagokról tudósított. Amellett, hogy a hatósági nagykereskedelmi ár miatt levonuló importőrök helyébe lépő Mol az általa így átvett kis kutaknak még mindig nem szállítja ki a megrendelt teljes mennyiséget, egyre szaporodnak az üzemanyag-kínálatot szűkítő finomítói karbantartások, sőt, balesetek is – hívta fel a figyelmet Egri Gábor.
Bár az árstop miatt bezárt kutak tavasszal mintegy egy tucatra tett száma azóta az elnök tudomása szerint nem nőtt, a túlélés érdekében számos egyéb megoldás ismert. Így országszerte szinte mindenütt - akár nagy láncoknál is - változatlanul korlátozzák a kiadható mennyiséget. Lapunk tapasztalatai szerint egyre elterjedtebbek az olyan „szellemkutak” is, amelyek nem zártak kifejezetten be, csak „foglaltak” a sávjai, az adagolók üresek és a személyzet sincs jelen. Ezt Egri Gábor nem kívánta kommentálni.
