A hazai lakásállomány energetikai felújításával néhány év alatt a hazai földgázbehozatal negyedével, a teljes éves magyarországi gázfelhasználás pedig ötödével csökkenthető a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) számításai szerint. A civil szervezet uniós forrásokra alapozó hatékonyságnövelési programja az ország energiafüggetlenségének megerősítése mellett tartós rezsicsökkentést eredményezne.
2025-ig mintegy 1,4 millió lakást tervez felújítani a magyar lakosság, amihez az MTVSZ aktív állami szerepvállalást sürget. A felújításokat a hazai lakásállomány műszaki elavultsága mellett az otthonok kirívóan alacsony energetikai teljesítménye miatt is égetően szükségesnek nevezik. Egy teljes körű, a hőszigeteléstől a nyílászáró- és fűtéskorszerűsítésig terjedő, más néven mélyfelújítás esetén az energiamegtakarítás akár a 60 százalékot is meghaladhatja.
A földgázfogyasztásban különösen nagy megtakarítási lehetőség rejtőzik. A magyar háztartások mintegy 60 százalékát, 2,8 millió otthont részben vagy teljesen gázzal fűtenek. A hazai összfelhasználás legnagyobb, csaknem 35 százalékos hányada a lakossághoz kötődik. A háztartási gázfüggés nagyarányú mérséklése az energetikai felújítások és a fűtési rendszerek korszerűsítése (megújulóenergia-alapú cseréje) révén jelentősen növelné a háztartások hosszú távú energiabiztonságát. Ez különösen időszerű az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanság és az energiaár-válság miatt.
A tapasztalatok szerint a lakosság nagy része korosztályonként legfeljebb kétszer vállal lakásfelújítást – idézik Botár Alexát, az MTVSZ éghajlatvédelmi és energia-programigazgatóját. Az államnak a tartós energiaszámla-csökkentés érdekében ezért ösztönöznie kell az alapos energetikai felújítást – fogalmazott. A szakember szerint a lakosságot forrásokkal és tájékoztatással is segíteni kellene. Az energetikai korszerűsítések az építőipar zömmel kis- és középvállalati szereplői körében új munkahelyeket is teremtenének. Ez egyszerre ösztönözné a gazdasági-társadalmi helyreállítást és tenné megtérülővé az állam számára a közpénzforrások megfelelő átcsoportosítását.
Az civil szervezet szakértői szerint a jelenleg érvényes Nemzeti Energiastratégia alapján egy széles körű felújítási programmal legkésőbb az évtized végéig a hazai földgázbehozatal legalább negyedével, a teljes éves magyarországi felhasználás pedig akár több mint ötödével is mérsékelhető. Az MTVSZ az uniós támogatásokról szóló, jelenleg is zajló brüsszeli egyeztetésekre utalva átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki. Ebben főképp a hőszigeteléssel egybekötött, átfogó lakásenergetikai felújítások ösztönzését szorgalmazzák. Emellett a csaknem száz százalékos, vissza nem térítendő támogatásokat leginkább csak az alacsony jövedelmű háztartások esetében javasolnak. A visszatérítendő forrásokat a háztartások a megtérülés ütemében egy erre a célra létrehozott alapba fizetnék, amit aztán mások újraigényelhetnének. Mivel a 2023-as kormánytervek szerint a rezsicsökkentés már nem terjedne ki az önkormányzatokra, az energiaprogram-igazgató esetükben is hatékonysági beruházásokat segítő, visszatérítendő forrásokat sürgetett.
Az Európai Unió REPowerEU elnevezésű terve többek között szintén az energiahatékonyságra alapozná az EU függetlenedését az orosz energiahordozóktól. A Felújítási Hullám stratégia a felújítások gyorsítását és mélységének növelését, egyúttal a korszerűsítések nagyobb energia- és erőforrás-hatékonyságának elérését ösztönzi. A REPowerEU uniós szinten 2030-ig a 2020-as szinthez képest 9 százalék helyett 13 százalékos energiamegtakarítást céloz. Bár ez még mindig elmarad a szükséges 19-20 százaléktól, a cél egyértelműen az energiaátmenet gyorsítása, a függetlenség erősítése és a minél több energetikai felújítás. Enélkül ugyanis az MTVSZ nem lát megoldást az energiaár-válságra.
Orbánék máshogy gondolják
A közlemény szemléletétől az Orbán-kormányé alapjaiban eltér - vélik szakértők. A Fidesz-KDNP-kabinet kormányzása eddigi 12 évében egyszer sem indított átfogó lakossági energetikai felújítási támogatási programot. Mára a néhány széttagolt, részleges és csekély forrású program is elhalt. A kormány az e célra szánt uniós százmilliárdot 2015-ben kormányépületek felújítására csoportosította át. Idén egy – uniósnak szánt, bár a hazai költségvetésből megelőlegezett – kétszázmilliárdos programból inkább az alacsonyabb jövedelműek napelem-telepítését támogatták. Szakmai szervezetek ennek hatékonyságát is élesen bírálták. A kabinet a téma kapcsán általában lakástámogatási programjait említi, ám szakértők szerint azok kifejezetten energetikai szemlélet, illetve elvárások híján alig-alig javítanak, ha nem rontanak a jelenlegi helyzeten.
