Az apropót az szolgáltatta, hogy a Fehér Ház a napokban hivatalosan is megerősítette: Biden jövő hónapi közel-keleti körútján Szaúd-Arábiába is ellátogat, pedig a Dzsamál Hasogdzsi disszidens újságíró elleni brutális gyilkosság miatt 2019-ben még páriává kívánta tenni az országot. Az olajmonarchia leghűségesebb alattvalói szerint mindez azt bizonyítja, hogy hazájuk megkerülhetetlen szereplője a világpolitikának. Sőt: Turki el-Fejszál, a szaúdi hírszerzés volt vezére vitatkozott azokkal a nyugati olvasatokkal, miszerint a látogatás elsősorban Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös helyzetén fog segíteni. “Az amerikai elnök hanyatló népszerűsége miatt jön el hozzánk. Abban bízik, hogy saját legitimációját növelheti a trónörökösünkkel való találkozóval” - fogalmazott Arab News-on a minap megjelent véleménycikkében Turki herceg.
Ahogyan arra a múlt héten a Népszava is rámutatott, Biden kínos Canossa-járása jelentős részben tényleg belpolitikai okokra vezethető vissza: a washingtoni kormányzat Rijádtól vár segítséget az olaj világpiaci árának leszorítására, ami az inflációt tovább fűtő üzemanyag-drágulást is mérsékelné. A közeledés jelei viszont már több mint másfél éve látszottak, az elnök kampányígéretei ellenére nyilvánvaló volt, hogy a csaknem nyolc évtizedre visszamenő, szoros amerikai-szaúdi partnerség idővel újra erőre fog kap. Az Ukrajnával szembeni orosz invázió mindössze katalizálta a folyamatokat, és kedvezőbb helyzetbe hozta Szaúd-Arábiát. Ez is közrejátszhatott abban, hogy Biden közelgő vizitjén - szaúdi közlések szerint - Mohamed herceggel is kétoldalú találkozót tart. A diplomáciai protokoll ezt nem tenné elengedhetetlenné: az amerikai elnökkel rangban Szalmán szaúdi király van azonos szinten, még akkor is, ha az uralkodói feladatok jelentős részét a gyakorlatban már a kijelölt utódja látja is el. Márpedig Biden aligha szeretett volna a kamerák előtt kezet rázni azzal a szaúdi trónörökössel, akit éppen az utasítására nyilvánosságra hozott CIA-jelentésben a Hasogdzsi-gyilkosság megrendelőjeként azonosítottak.
Washington DC-ben éppen szerdán leplezték le az új utcanévtáblákat a szaúdi nagykövetségnek is otthont adó, Hasogdzsira nevére átkeresztelt úton. Az utcanévtábla átadására küldött levélben a gyászoló menyasszony, Hatice Cengiz azt kérte Bidentől, ha már magát és a megölt újságíró emlékét megalázva is találkozik „Dzsamál hóhérjával”, akkor legalább tegyen fel kérdéseket, például érdeklődjön Hasogdzsi holtteste hollétéről és járjon közben a szaúdi börtönökben sínlőnyődő politikai foglyok érdekében.
Az amerikai elnök tervezett szaúd-arábiai útjával kapcsolatban saját párttársai, ellenzéke és emberi jogi szervezetek is kritikáiknak, fenntartársaiknak adtak hangot. Karin Jean-Pierre ugyan nem zárta ki, hogy szóba kerüljenek az emberi jogok, ám kiemelte, hogy a kapcsolatok jelenlegi “újrakalibrálása” során ügyelnek arra, hogy közben ne “mérgesítsék el a viszonyt.”
A Biden-kormányzat mindenesetre igyekszik a lehető legjobb színben feltüntetni a július közepén esedékes látogatást. Egyebek mellett azt hangoztatják, hogy az elnök regionális konferenciára megy a szaúd-arábiai Dzsiddába, ahol az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) 6 tagállamával, illetve Egyiptom, Irak és Jordánia vezetőivel is tárgyalni fog, a legfőbb témák pedig az iráni fenyegetés és az energiabiztonság lesznek. Biden Izraelből érkezik a csúcstalálkozóra, a zsidó állam vezetése ezért reményét fejezte ki, hogy útja az arab-izraeli megbékélést is elősegíti.
