;

születésnap;Beatles;Paul McCartney;rock and roll;LEMEZEKET FEL!;

A Beatles 1966-os müncheni koncertje

- Tankönyvbe illő 80

Lehet dúdolni a Beatlestől a Birthday-t: Paul McCartney ma nyolcvanéves. Kétszer annyi esztendős, amennyit John Lennon töltött köztünk. A halhatatlan szerzőpáros szerencsésebb tagja nemrégiben azt mondta: „Huszonötnek érzem magam.” Amikor huszonöt volt, 1967-et írtak. Akkor jött ki az All You Need Is Love, a Hello Goodbye, a Penny Lane, a Strawberry Fields Forever, továbbá a Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band és a Magical Mystery Tour album, az előbbi a When I'm Sixty-Fourral, amelyet McCartney állítólag 1958-ban írt.

Hol van már a hatvannégy!

Hatvannégy még itt van. Az A Hard Day's Nighttal, a Rock And Roll Music-kal, az And I Love Herrel, mi mindennel. Abban az évben a Beatles kis- és nagylemezei negyvennyolc, 1965-ben harminchat hétig vezették az amerikai listát, s akkor még a brit lajstromról nem szóltunk. A Hollywood Bowlban e két esztendőben rögzítették annak a koncertlemeznek a számait, amelyet csak 1977-ben adtak ki. A korong McCartney harmincötödik születésnapján, 1977. június 18-án került az Egyesült Királyság nagylemezlistájának élére. Amerikában mindössze második volt, ám a Broadway-n szintén az idő tájt mutatták be a Beatlemania című zenés darabot. A Winter Garden Színházban 1006 előadás ment 1977. május 31-től 1979. október 17-ig, míg a producereket be nem perelték huszonkilenc Beatles-szám engedély nélküli felhasználásáért.

A huszonkilenc között volt a huszadik század dala. A Yesterdayt legalábbis annak választották 1999-ben. Persze ki tudna különbséget tenni az All My Loving, a Can't Buy Me Love, a Get Back, a Hey Jude, az I Saw Her Standing There, a Let It Be, a Love Me Do vagy a Band on the Run, az Ebony & Ivory, a Hope of Deliverance, a Mull of Kintyre, a Let Me Roll It, a My Love, a No More Lonely Nights, a This One vagy a Yesterday között? Egyszer Bécsben harminckilenc számot hallgattam végig a zsúfolt Práter stadionban rendezett McCartney-koncerten. Százharminckilencet is végighallgattam volna.

A Yesterdayt négy nappal McCartney huszonharmadik születésnapja előtt, 1965. június 14-én vették fel, s a Guinness Rekordok Könyve szerint ma már háromezer változata van. Feldolgozta (kivonatos, de nem akármilyen névsor) Chet Atkins, Joan Baez, Count Basie, Pat Boone, a Boyz II Men, Ray Charles, Perry Como, Ray Conniff, John Denver, Neil Diamond, Placido Domingo, Bob Dylan, Marianne Faithfull, Marvin Gaye, Benny Goodman, James Last, Brenda Lee, Guy Mitchell, Willie Nelson, Oscar Peterson, Elvis Presley, Johnnie Ray, a Seekers, Frank Sinatra, Smokey Robinson és a Miracles, a Supremes, Szabó Gábor, a Ventures, Dionne Warwick, a Wet Wet Wet, Tammy Wynette.

Az persze stimmel: az évszázad dala az évszázad együttesétől. Bár a Yesterday rögzítésekor a zenekarból csak McCartney játszott – akusztikus gitáron, vonósnégyes kíséretében –, a többiek nem muzsikáltak. Ez volt az első alkalom, hogy a Fab Four tagjai nem együtt zenéltek a felvételen. További különlegesség: McCartney egy hanggal lejjebb hangolta a gitárját. Úgy lehet mondani, G-ben nyomta F-dúrban.

A vonósnégyes bevetését George Martin producer javasolta. „Ó, nem – tiltakozott Paul –, mi egy rockbanda vagyunk!” Ám a Beatles e dallal hódította meg először a felnőtt piacot. A liverpooliaktól a Yesterday volt az, ami Elvistől az It's Now or Never. Azzal a nem csekély differenciával, hogy McCartney maga írta a számot, nem nyúlt tizenkilencedik századi O sole mióhoz. (Jurij Gagarin az olasz dalt dudorászta az űrben 1961. április 12-én, de az első Beatles-kislemez csak 1962. október 5-én jelent meg.) McCartney sokszor emlegette: „Semmi sem jobb, mint bemenni egy szobába, és kijönni egy új dallal.”

A komponálásba annyira belejött, hogy évekkel később már így beszélt: „Amikor a gyerekek a huszadik századról tanulnak, benne vagyunk a tankönyveikben.” Különösen szép ez ahhoz képest, ahogyan a pályafutás elejére emlékezett: „Azért kezdtünk zenélni, hogy ne kelljen dolgoznunk, és minél több nőnk legyen.”

Nem sokkal a Yesterday megjelenése után, 1966. november 9-én elterjedt, hogy Paul McCartney autóbalesetben meghalt. A pletykák 1969-ig makacsul tartották magukat.

Annál inkább van mivel nyolcvankodni. Today.